Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-22 / 4. szám

láló egyházközséget, nemcsak egyet, a hol a törvényte­len gyermekek száma évenkint nem haladja felül a ti­zet ; azt kérdem már most, hol irtóznak jobban az egy­házi fegyelemtől ott vagy itt? Ha tetszik még egy má­sik példával is szolgálhatunk: Hannoverában, hol szinte a szerző által égig magasztalt egyházszervezet diszlik, Kapf praelatus úr bizonyításaként gyakran megtörténik, hogy az iirvacsorát, ugy a mint az oltárhoz hozták, részvét hiá­nya miatt vissza kell vinni, mig ebben a hitetlen magyar autonom egyházban, a hol az egyházi fegyelmet ugy te­kintik, mint „antíevangelisches Unge­h e u e r tí l ötezer lelket számláló egyházközségben a communicansok száma minden időben külön-külön meg­haladja az ezeret. — Akarja tán Szeberényi úr, hogy még egy példát hozzak fel? Tessék! Egyik autonom egy­házkerületben, mely körül-belül háromszázezernyi hívet foglal magában, a legközelebb lefolyt évben felmerült peres ügyek száma 8 (mondd nyolc) volt; azt kérdem édes Szeberényi úr kell-e ennek az egyházkerületnek remegni az egyházfegyelemtől ? Szerző meglátja más sze­mében a szálkát, de a magáéban a gerendát sem akarja észrevenni. (Folyt, köv.) BELFÖLD. B.-SOMOGY, dec. 30. 1864. (Vége.) 6. A haszon­vételre jár, minden 10. m. után 1. m. kamat, ebbe számi­tatván a kezelési költség is. 7. A kezelés könnyebbsége szempontjából a szám­lakönyv ugy rovatozandó, hogy a kivételek s visszafize­tések, mindenkor hitelesítethessenek s igy külön kötvé­nyek és nyugták a kezelést ne terheljék. 8. A ki és bemérés ugy a kamat beszedésre egy hi­telesített mérőt s egy 1 1 0 p. mérőnyi mértéket készite­nénd a takaréktár. 9. Ha a helybeliek, egyik vagy másik évben ki nem merítenék a magtárt, vidékieknek is adható kölcsön, fönebbi föltétek mellett, oly kikötéssel mégis, hogy csak hiteles birtok ivet, vagy helybeli kezest tartoznak fel­mutatni. 10. Ha pedig épen kinek sem kellene kölcsön; kö­telességök lesz a kezelöknek nyilvános árverés vagy számlakönyvhöz csatolandó piaci árjegyzék s vétszámla mellett készpénzen is eladni az ó magot s aratás után ujat venni. 11. A kiadás és bevétel csak megrostált tiszta mag­gal történhetik. Kostahulladék a kezelők kára. 12. Tartalékul a magtár J |4 . e évről évre föntar­tandó egész aratásig. 13. A jelenlegi mennyiség, mig 500 mérőre fölnem szaporodik, illethetetlen. a kezelők '/ic-d. részletüket ki­véve. Ha azonban az 500 mérőt eléri: azontúl a kamat jövedelem folytonosan gyülekezeti s iskolai szükségle­tekre lesz fordítható. 14. Ha 10-15 évi fönállása után is fölöslegesnek vagy céltalannak tünnékföl e t. magtár, az egyházmegye engedelmével lenne csak megszüntethető s a gabonáért befolyó pénzösszeg takarékpénztárra fordítandó, szintén helybeli szegények gyámolitására. 15. Takarékmagtári helyiségül felajánltatik a gyü­lekezet lelkészi lakának kijelölt pallás része. Fönebbi alapszabályokat azért közöltük igy egész terjedelemben, mivel több oldalról olvastunk ugyan nap­jainkban alakult községi és gyülekezeti magtárakról, azomban alabszabályzatot sehonnét sem. Pedig bizonyára könnyebb tört uton s ismert vidéken haladni, mint tel­jesenjáratlan s ismeretlen térségeken. Ha néhány ily sza­bályzat közöltetett volna, bizonnyal tökéletesebbek vol­nának a fönnebbiek is. Azonban isten áldása mellett, igy is van hozzá alapos reményünk, hogy egykor még gyü­lekezetünk fölvirágzásának egyik tényezöjivé is válhatik. Szob már előbb Istvánd és Davány gyülekezeteink most működnek szintén takarékmagtár alkotásán. Hát a kisdedóvók országa mikor jő el községeinkbe, hol tán nagyobb szükséget s életbe vágóbbat pótolna mint városainkban. És most már alkalmilag szellőztessük meg még egyszer, a mult levelemben is érintett s egyházmegyénk egyik tanítója, Bokor ur által magas indignációval vett népnevelési ügyünket is, ama pro et contra közlemé­nyekre is visszatérőleg. A ki értelemmel olvasni tud, beláthatta hogy ama 39. d. sz. bani A jegyű közlemény, nem annyira a a tanítókra, mint az egyházmegye, egyházkerület s egyete­mes prot. anyaszentegyházunkra irányult s az egésznek értelme ez volt, mindent teszünk, csak azt nem mi legfőbb, az az népnevelési ügyünkhöz nem látunk alaposan, egész erély s lehető és kellő áldozattal. S midőn a lelkészek, az egész egyházmegye s min­den ama közlemény által főleg érdeklettek, tacite con­clamant: Bokor úr kiugrik a bokorból s fönhangu con­tradictiójával bebizonyítja ép azt, mit tagadni akart s közlő A állított: mert bizonyára a javulás még első stá­diumán sincs az, ki saját hibáját nemcsak be nem vallja, de szépítgeti s azzal akarja helyre ütni a valóban nem sértőleg, de az ügy nagyfontossága igényelte komolyság és nyíltsággal kimondott égető hiányt, hogy másokat gya­láz, s A irányában személyeskedik. Azonban idézi B. úr, — mint biztosan tudom — sa­ját jó, — bár ha elemeznénk nem sokat mondó — bizo­nyítványát is, -ugy volt esp. nt. K. L. úr visit. kedvező jelentését is az iskolákról s ezzel bona fide bebízonyitott­nak gondolja, hogy nálunk is áll ugy mint másutt, vagy tán jobban az iskolaügy s fölkiált, hogy másimnét még sem hallani jeremiádokat. De hát tagadta A hogy nincsenek tiszteletteljes ki­vételek, kik közé — bármily vastag gerendák legyenek is A szemeiben — jól látja, örömest hiszi s ime haza­szerte be is vallja, hogy Bokor úr is, nem tövisbokor de libánoni cédrus módra tartozik. Mondtam én hogy ná-

Next

/
Thumbnails
Contents