Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-27 / 35. szám

helyzet megszüntetésére. Az iskola-nyitái teljes szabad­sága magától elenyésztetné azt a mindenik fél egyenes érdeke elleni viszályt. A szabad verseny ellen az államon kivül felszólal­hatna még tán az egyházi rend, miután nálunk csaku­gyan leginkább egyházi felügyelet alatt állanak az isko­lák. De hogy itt semmi veszély nincs, elég legyen An­glia példáját felhoznunk. Ott a püspökség oly hatalom, mint bármely tisztán katholikus országban, s mégis az iskolanyitás joga teljesen szabad. Természetes, hogy a gymnasiumok ügyét nem le­het igy elintézni az egyetem szabad lábra állítása nélkül. Söt az egyetem reformjának meg kell előznie a gymnasiumok felszabadítását. Az egyetemnek olyannak kell lenni, hogy minden ember, ki ismereteket kiván szerezni, szabadon hallgat­hasson bármely tetszés szerinti tárgyat és tanárt: ép ugy tanulhasson ott a kereskedő- vagy mesterlegény, mint a tulajdonképi diák, ép ugy a végzett, mint a nem végzett ember. Az iskolai, s különösen az érettségi bizonyítványok értéke ezzel, természetesen, alá fog szállani; de nincs is szükség rá, ha igaz az, hogy az embert az iskolának az élet komoly feladataira, nem pedig holmi üres elbizako­dásra és címekre kell nevelnie. Amerikának közelebbről két nevezetes praesidense volt : L i n k o 1 n és Johnson. Az első fiatal ko­rában favágó, az utóbbi szabó volt, s iskolai bizonyítvá­nyok nélkül lettek nagy államférfiakká, s a föld egyik legnagyobb államának kormányzóivá. Nálunk az iskolai bizonyítvány nem léte miatt még csak falusi jegyzőknek vagy iskolamestereknek sem vették volna be. Angliában a gőzgép feltalálója, Watt Jakab, otthon tanult, a locomotiv felfedezője iskolai bizonyítvá­nyok nélküli kovácslegény, az első csatorna-épitő egy paraszt molnár volt; a nagy chemicusok gyógyszerész legények, kiktől Angliában nem kívánnak annyi bizo­nyítványt, mint nálunk ; Cook Jakab soha sem járt isko­lába —• és átalán Angliában egy egész conversations-le xicont tesz azon elsőrendű tudományos és gyakorlati fér­fiak életrajza, kik iskolai bizonyítványok nélkül emel­kedtek nagyra. Angliában az iskolákban nincs se pedánsul meg­szabott iskolai rendszer, nincs meghatározott évszám a tantárgyak végzésére, s mégis virágzásban van, sőt nagy részt az iskola ezen gyakorlati iránya miatt van virág­zásban a közélet, tudomány, irodalom minden szaka. Mindenekfelett szokták magasztalni a német isko­lákat. De gyümölcseiről ráismerhetünk fogyatkozásaira. Ha a szabadabb egyetemek nem volnának, a gymnasiu­mok sokkal megcsontosultabb bureaucratákat s eredeti­ség nélküli írókat és tudósokat nevelnének, mint a hogy nevelnek. Ha nálunk a közéletben sok minden szakban a kontár, sok az önhitt, és kevés a reális ember, ha a mér­nökök serge a matbesist, az ügyvédeké a jogtudományt, az orvosoké a természettudományokat nem mozdítják elő, nem azért van, mintha az iskolákban nem vonnák szoros számadásra a növendéket a kézikönyvben kimért tudomány-adagokról, hanem épen ezen kimért rendszer­nek lehet tulajdonítani, s épen annak a sok vizsgának é» bizonyítványnak, mely elhiteti az emberekkel, hogy a bi­zonyítvány valódi szakemberré avatott valakit. Lényeg helyett formaság, s életrevaló tudomány helyett egy cim az, mit sokan kihoznak iskolai pályájok végeztével. Ezen rendszer nemhogy leszoritná a hívatlanokat, ha­nem ez az, a mi a kedv és hivatás nélkül, csupán ke­nyérkereseti ösztönből bizonyos pályára lépőket, kikben az élet és tudomány lehető keveset nyer, pátenssel látja el. — Az iskolák, melyek az örök jónak és szépnek haj­lékai rendeltetésüknél fogva, a szolgálat házaivá vannak degradálva ; s a szoros bizonyítvány-rendszer mellett, ha a közélet nem adna szabadabb fejlést az embereknek, következetesen csak chinai társadalmunk és chinai köz­életünk lehetne. Az állam, a törvényhozás beleszólása ezen ügybe ne legyen kizárva. Sőt óhajtandó, hogy bele szóljon. De csak azért, hogy a tudományt necsak az irodalomban, hanem az iskolában is felszabadítsa, mindenki által könnyen megszerezhetővé tegye, s hozza öszhangzásba a nyilvános élettel az iskolát, mely előbbi ha szabad, az utóbbit is fel kell szabaditni. Bureaucratius államban — egy Muszkaországban — megjárja, hogy az állam a népet formátlan agyagnak tekintvén, melyet formálni az ő feladata, az iskolát tég­lagyárnak tekintse, melyből mind egyenlő nagyságú és egyenlő formájú szolgai darabok kerüljenek ki a holt ál­lamépület számára ; de egy,- több szabadságra hivatott* s egész lélekkel életet és valódi civilisatiót óhajtott nem­zetnek épen ellenkező szellemű iskolák kellenek." Salamon Ferenc. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. BRASSÓ, jul. 25. — Igen szép és üdvös szokás lévén az, hogy azoknak tetteik, kik a közügy iránt — magukat érdemesítették, nyilvánosság eleibe hozassa­nak; részint, hogy ez által az érdem elismerése nyilváni­tassék; részint, hogy mások is hasonló tettekre buzditas­sanak, mert miként a részvétlenség, ugy a lelkesedés is ragadós szokott lenni: hogy ha a ,,Prot. Lapban" egy kis helyet nyerhetek, bátor leszek, az egyház iránti buzgó részvétnek, a brassai ref. egyházban közelebb­ről előfordult egy szép jelenetét röviden felemlíteni Annyival inkább mivel ez is azt bizonyítja, hogy a nőnem a nemesb érzésekre és vallásos buzgalomra ki­tűnő fogékonysággal bírván, mily célszerű lenne a hol csak lehet nőegyletek alakítása által a vallásos és jóté­konysági ügyet előmozdítani. A brassai ref. egyház ezelőtt 43 évvel, minden anyagi alap nélkül s nem a legbiztosabb előre számítás­sal alapíttatván meg, a kevés számú módosabb híveknek

Next

/
Thumbnails
Contents