Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-27 / 35. szám

grammjához alkalmazkodó több rendbeli intézkedések megtételén kivül: a többi, testvér egyházmegyék felhivatni határoztattak, hogy a szeretve-tisztelt főpásztornak emlékét örökitendők, járuljanak egy, a pápai egyházmegye által 50 ujforinttal megnyitandó, s a legközelebb felállitni szándékolt kerületi tanitóképezde alapjához csatolva, annak közcéljaira (a kamatokban) fordítandó: „Nagy Mihály" nevet nyerendő alapítvány létrehozásához. — E végre: óhajtaná ugyan egyházmegyénk, ha a jubilaeumi ünnepély emelése tekintetéből, már a jubilaeumi ünnepélylyel együtt tartandó közgyűlésen, a testvér egyházmegyék képviselői, az indítvány reménylett elfogadása, s megtestesitése fölött nyilatkozhatnának, — de mivel sejti, hogy ez inditványróli értesülhetés és a sept. 7-én megnyílandó közgyűlés, kevés időközt, s főleg e.megyei gyüléseni tárgyalást engedhet meg : hajlandó és kész egyházmegyénk a fent kifejezett ' indokkal, s célra tett alapítványi ajánlatát egy egész év tartamára kötelező erejüleg fentartani, s a testvér egyházmegyék reménylett csatlakozása mellett, azonnal készpénzben beváltani. . . . 2. A tanitó-képezde, jelenleg legfontosabb napikérdéssé fejlődött ügye, s ennek érdekében a kerületi gyűlés felhívó és utasító intézkedése terjesztetvén elő : a tárgy fontosságához illő, lelkesült buzgóságtól vezérelt hosszabb értekezés, s tanácskozás nyilt meg, melynek eredménye; egy, jegyzőkönyvi kivonat alakjában készítendő emlékiratnak, a kerületi gyűlés elé leendő terjesztése. 3. Az egyházmegyében helyettes, vagy rendes tanítói állomást elnyerni óhajtókra nézve egy, lelkészek és tanítókból alkotott vizsgáló bizottmányt állítson fel az egyházmegye, mely bizottmány esetröl-esetre, a tanitóegylet bármelyik elnöke előülése alatt jő össze, s ad a vizsga eredményét feltüntető bizonyítványt (diplomát) a megvizsgáltnak. Ily diploma — s ennek, a készültség kivánt szinvonalánni állását bizonyító minősége után leteendő eskü nélkül, senkit sem akar az egyházmegye jövőre a néptanítói, roppant fontossággal biró hivatalra alkalmazni. 4. A helyettes tanítóknak helybenmaradhatását megengedő, vagy tiltó, még 1817-ben, elsődleg megállapított, majd 1835-ben bővített s részben újból megerősített kerületi határozmányokhoz képest, szükségesnek látta az egyházmegyei gyűlés a kor kívánalmai, majd a helyzet és körülmények által irányított intézkedések megte'telét tovább már nem halasztani: s ezért felkérte a tanitó-egylet elnökét, a legközelebbi közgyűlésre egy javaslat előterjesztésére .... 5. A kerületi névtár 1865-re ép e napokban küldetett szét, az egyes egyházmegyék t. kormányzóihoz. Tóth Balázs, lelkész. KÜLFÖLD. A SCHWEIZI REF. LELKÉSZEGYLET (Schweizerische Predigergesellschaft) EZ ÉVI KÖZGHÜLÉSE Luzern, aug. 18. 18 65. T. szerkesztő úr! Pestről eljövetelemkor megígértem, hogy különösen Schweizból minden itt barangolásom ideje alatt fölmerülő egyházi és iskolai érdekesebb eseményekről tudósítani fogom becses lapját. Azonban már félni kezdtem, hogy nem válthatom be igéretemet, mert mintha nemcsak az egyetemeknek hanem az egyháznak is vacatioja volna, s a tanárokkal együtt a lelkészek is mind utazni mentek volna; avagy mintha csak Magyarországban jártam volna, annyira nem találtam az egyházi vallásos és tudományos életben semmi ez idő alatt felmerülő mozgalmat. De egy pár hétig sem kelle várakoznom, midőn a lapokban olvasám a lelkészegylet gyűlésének előleges jelentését. És most a sajátképen csak tegnap befejezett értekezlet főbb mozzanatairól sietek röviden tudósítani. A sehweizi ref. lelkészek egylete f. évi aug. 15. és 16. napjain tartá 26-ik közgyűlését Turgau Kantonban Frauenfelden. Az esős s ködös idő dacára egész Schweizból kétszázon felül jelentek meg a tagok. — Reggel 8 órakor az egész társaság a már zsúfolásig megtölt templomba vonult, hol dr. Stáhelin baseli tanár tartott alkalmi szónoklatot Ján. 4, 35 — 38 verseit véve alapigéül. Isteni tisztelet után a kurzdorfi templomba mentek át a tagok, és Steiger v. Engelhofen dékán mint elnök a tanácskozást egy beszéddel megnyitá, melyben röviden vázolá a társaság működését azon naptól fogva, melyen 13 évvel ezelőtt ugyan e helyen először tartotta közgyűlését. — Az első napi értekezleten legérdekesebb volt dr. Keim zürrichi tanárnak szabadszóval, óráig tartott ékes előadása a jelenkori theologia imez égető kérdéséről: „A keresztyéntégben mi vallásos jelentősége van a ténylegesnek (thatsachliche) s különösen az egyház által a főbb ünnepnapokon ünnepelt evangeliomi tényeknek ? A beszédében tárgyalt sajátképeni probléma pedig az volt, hogy „a keresztyénségnek hogy fönállhasson, van-e szüksége az evangeliomokban megirt tényekre (p. o. Kriszt. föltámadása, a szentlélek kitöltése stb.) vagy pedig Krisztusnak a szentírásban megirt tanai és eszméi magukban is elegendő alapjául és tartalmául szolgálnak ? — Az érdekes munkát reménylem néhány nap múlva legalább kivonatban megküldhetem. — Keim közvetítő akar lenni a Baur és Straussféle kritikai irány és az egyházi positir theologia között. Sokat törekszik polemizálni Straussal, de ép ugy nem szeretné ha valaki az „igazhivő (rechtgláubiger) orthodoxok" közé sorozná. Méltányolja, sőt maga is gyakorolni akarja az ujabb kritikai vizsgálódásokat, de vallásos érdekből mégis védi az u. n. evangeliomi vallástények történeti igazságát. — Beszédében sok szép és igaz is van, de általában több volt benne a rhetorika mint az argumentum. — Keim előadása és a