Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-27 / 35. szám

Áz hogy Dávidnak [DíO JV3 szilárd ház igértetik DSW örökre, a messiaticus nézet mellett épen semmit nem bizonyít; mert hiszen ugyan az igértetik 1 Kir. 1 11, 38. az elszakadt tíz törzsök első királyának, Jeroboámnak is. (Folyt, liöv.) •» A DE1SMUS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE, IRÁNYA ÉS HATÁSA A THEOLOGIÁRA. (Folytatás.) IV. Herbertnek két fő műve vonatkozik a deissnusra, u. m. de veritate prout distinguitur a Revelatione, a Verisimili, a Possibili, et a Falso. Paris. 1624. és de Religione Gentilium, Errorumque apud eos causis. London 1645. Ide járul még két értekezés függelékül: de causis errorum pars prima és de religione 1 a i c i. Kedvenc müvét, melyet síriratában is említtetni kívánt, (,,d e V e r i t a t e") írni kezdette Angolhonban, s bevégezte Párisban. A mü közzététele iránt megkérdezte két nevezetes kortársát, Hugó Grotiust, és a hires theolog. Tilenust, kik a mü kinyomatását ajánlották, Herbert azonban még ekkor sem volt elég bátor, s mint 6 maga emlékirataiban beszéli, egy szép vasárnapon müve sorsáról gondolkozva ült asztalánál. Egyszer lelki tusakodása közepett „de Veritate"val kezében rögtön térdre borult és imádkozott a testi és lelki világosság adójához, hogy adjon jelt, ha könyvével isten dicsőségét munkálja. Alig végezte szavait a felhőtlen és tiszta égből szelíd, s a földiekhez nem hasonlítható hang hallatszék. Herbert ezt biztató jelnek vette, s rögtön elhatározta magát müve kínyomatására (v. ö. e látást a Pál apostoléval. Csel. IX.) Vannak, kik e tényt kétségbe vonják, vagy különféleképen magyarázzák, de az egyenes jellemű férfi előadasában kétkedni teljességgel nincs okunk. A ,,de Veritate" cimü munka, mint az ismeret bírálata, tárgyalja a tudás-igazságait. A tudás bírálatának megfelel a hit, vagy vallás bírálata, mi a de r e 1 i g. gentiliumban adatik. E két mű e szerint összevág, és egy kerek egészet alkot. A munka három főpontja: „1. az igazság meghatározása, — 2. az igazság föltételei, — és 3. a közös fogalmak. Igazság kétségkívül „az ami" vagyis a tárgynak és ismeretnek egyezése; de itt igen fontos mindig, hogy az emberi tehetségek minő föltételek alatt felelnek meg a tárgyaknak. Az igazságokat négy osztályba sorozhatni melyek: a tárgy, tünemény, felfogás, és értelem igazsága. A tárgy igazsága (veritas rei v. objecti) azonossága a dolognak önmagával (inhaerens conformítas rei cum se ipsa). A tünemény igazsága (ver. apparentiae) azonossága a tüneménynek a tárgy lényegével, azaz, hogy a tárgy ugy jelenik meg, a mint van. Azonban, ha valami pl. az érzékeknek bizonyos távolságban olyannak tűnik is fel, mint a minő, azért mégis lehet hamisan felfognunk, a miért a felfogás igazsága (vérit, conceptus) pusztán subjectiv feltételektől függ, jelesen az érzékek épségétől, a kellő tehetségek alkalmazásától. Igv például a végetlen előterjesztés által, csak véges módon, az örökkévaló csak sub ratione temporis alatt fogathatik fel, minélfogva itt az előterjesztésnek helye nincsen. Az elősorolt föltételek, csak az egyes igazságokra (veritates incomplexae) vonatkoznak. Mig a közigazságok (veritates complexae) az egyetemessel az Universaleval foglalkoznak. A közeszme abban áll, hogy az értelem valódivá lesz az egyetemesre vonatkozásában, a midőn a részletes igazságok helyes viszonyban tétetnek egymás mellé, ez másképen a v eritas intellectus. Az antellectus ,,tiszta gondolkodás" isteni természetű, nem szorul a tárgyak külérdemére, hanem megnyugszik saját igazságain, mely igazságok bizonyos, a lélekkel veleszületett közös fogalmak.1

) A munkának középpontját, és sajátképen alapgondolatát képezi a közös fogalmakról (notitiae communes) szóló tan. Valamint a dolgok különfélék, úgy a lélek tehetségei is. Némely tehetség megfelel a világnak, másik istennek. Minden tehetségnek megvan a maga notitia communisa. Ezen közös fogalmak nem a tapasztalástól függnek, hanem megfordítva. 2

) De miként a látás, hallás stb tehetsége, ha velünk születik is, néha elrejtőznek, akként a közös fogalmak is, ha csak föl nem költjük. 3

) Nem áll tehát a né-set, hogy a lélek íratlan tábla (tabula rasa). Közös fogalmakat nyerünk, ha fölkeressük azon gondolatokat, melyeket bizonyos tárgyakra nézve, mindenki igazaknak tart, mert a mi mindenkire nézve egyformán viszonylik, annak természettől kellett származnia. 4

) Egyébiránt a közös fogalmak is két osztályba tartoznak, némelyek ugyanis minden tárgynál közvetlenül jelentkeznek; mások ismét reflexió (discursus) utján állnak elő. Tartalmukra nézve hasonlóan elkülönülnek a közös fogalmak , elméletiekre, gyakorlatiakra, a tárgyi a gos világ benső viszonyait (analógia rerum interna) és végre a benső világot tárgyazókra. A lélekismeretnek is megvannak saját közös fogalmai, mint: ural*) De veritate. 5 1. 15-34. 2) U. o. 96. 1. Notitiae communes, in omni homine sano et integro existentes tamquam coelitus imbuta mens nostra de objectis, hoc inteathro prodeuntib is decernit. 3) U. o. 68. 1. notitiae communes nisi excitentur sua involutae pace et silentio delitescunt. 4) U. o. 55. 1. Universa conferantur, quo autem ab omnibus tamquam vera cognoscentur, communes notitiae habendae sunt.