Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-08-27 / 35. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓELŐFIZETÉSI DIJ : hivatal: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés, , ., , . I sel félévre 4 frt.. egész évre 8 frt. Előfizethetni minden A lipót és szerb-utca szögleten földszint. ^ kir p0ítahiyatalná

l

. helyben a

kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. A „Prot. Egyh. és Isk. Lapokéból az év elejétől számított teljes példányokkal még szolgálhatunk. A LÁTNOKSÁGr. (Profétismus.) (Folytatás.) Izrael népének nemzetté alakulása akkor kezdődik, midőn Mózes azt Egyiptomból kiszabadítja és számára önálló alkotmányt teremt. Mielőtt azonban Mózes a Sinái hegyén amaz isteni alkotmány alapkövét letenné, mely Izráel nemzeti fenállását biztosítandó vala, elébb elibe adja a népnek, mi lesz a történelem folyamában nemzet-egyéni feladata és hivatása. Ez Exod. 19, 4 — 6 igy hangzik: ,,Ti láttátok, mit míveltem Egyiptommal, hogy hordoztalak titeket sasszárnyakon és eljuttattalak titeket magamhoz. Most tehát ha hallgatva hallgatni fogtok szavamra és megtartandjátok az én szövetségemet, sajátommá lesztek minden népek közül: mert enyém mind az egész föld. Es lesztek ti nekem papi királyságom és szent nép.1

1

— E versekből több rendbeli tanulság meríthető. Elsőben is az, hogy Izráel istene nem pusztán, mint a mindenség alkotója és teremtője, hanem kiváltképen mint a nemzet életében, s az ebben kifejlett erkölcsi világrendben nyilatkozó Isten kíván elismertetni, mint ilyen követeli az általa alkotott törvények iránti engedelmességet, s ez által a Mozaismus lényegesen meg van különböztetve a pogány vallásoktól, a hol isten csak a természet tüneményeihez való viszonylásában fogatik fel. — S épen e tekintetből másodszor Izráel nemzete, mint a melynek kebelében Isten az erkölcsi világrendet szent törvényei alakjában valósitja, mondatik D^YN BSÁ ÍTÖP különös sajátja minden népek közül vagy máskép filíT "11121 DJ7 Jehova választotta népnek, s mint ilyentől megkívánja, hogy legyen szent, azaz tartsa minden cselekvéseiben Isten akaratát szeme előtt és törekedjék isteni tökélyre; továbbá megkívánja tőle, hogy mint kinek rendeltetése az erkölcsi világrendnek kebelében történendő valósítása, legyen élete az isteninek viszfénye s ö az igazi vallásosságnak a népek közt hirdetője, papja C\?PÍ3 Ezek alapvonásai azon államszerkezeti intézkedéseknek, melyeket később görögül theokratia névvel jelöltek és melynek, a mint fentebb láttuk, a sajátképi héber profétismus szükségképi fejleménye lett, „Theokratiai népnél — mondja Knobel (Der Prophetismus der Hebraer. Einleit. 3) —, melyben ég és föld, isten és ember közt fenálló kapcsolat felől kiirthatlan benső hit élt és kiváló vallásos érzület és szellem uralkodott, okvetlen képződni kellett oly rendosztálynak, mely ama kapcsolatot közönségesen felfogható, érthető módon közvetítette és azok tudatában folytonosan megtartotta, kiknek szelleme ön saját erejük által Istenig nem emelkedhetett, kiknek pillanata mintegy el nem ért az egekig. E rendet képezik az Isten megbízottjai, a próféták. — E szerint Mózes tekinthető a héber profétismus sajátképi alapitójául. Mert ő oltotta be nemzete tudatába a theokratiai eszmét és ez által eszközölte, a mint mondatott, a profetismusnak azon eszméje szerinti létrejöttét, mely amabból fejlődött. Egyúttal személyében megvalósítva mutatta fel amaz eszmét, miután a Jehova és népe közti theokratiai közbenjáró hivatalát élete fogytáig vitte. Ezért ö Izráel első prófétája és minden későbbi próféták ős előképe." Az alapnézet,, melyre Mózes a theokratiai alkotmányt építette, sokkal eszményibb volt, sem hogy azt oly parlagi társadalomban, a minőt a hosszas rabszolgaság alatt elvadult Izráel népe képezett, néhány évtized alatt meggyökereztethesse. Azért is Mózesnek mindjárt első utóda alatt a theokratiai kötelékek ismét lazulni kezdenek, később teljes felbomlásnak indulnak ; a nép az érzékiségnek jobban hizelgő bálványimádáshoz visszavisszatér és a nemzetet egybeíiiző eszme enyésztével meghasonlás és szakadás támad az eredetileg is egymás tói független tizenkét nomád nemzetség között, a miL^ 69