Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-30 / 31. szám

PROTESTÁNS AZI ES SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozbordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. TISCHENDORF CONSTANTIN. (Folytatás és vége.) A zaj, melyet Tischendorf neve és munkála­tai a szent városban csináltak, magára vonta az oroszok ügyeimét. Hogy az oroszok Jerusálemet szemmel tartják, igen természetes; krimiai megve­rettetésiik épenséggel nem tette őket közönyösökké azon dolgok iránt, melyek ázsiai Törökországot illetik. Ugyanazon évben, midőn Sebastopol bu­kása után a párisi béke az orosz nagyravágyás­nak megállapodást parancsolt, és az ottoman biro­dalmat ismét megszilárdította, azaz azon időpont­ban, midőn jó időre a harcias vállalatok helyébe a béke munkája lépett, az orosz legatio főnöke meg­kináltatta a Drezdai udvar által Tischendorfot, hogy vállalkozzék még egy harmadik expedi­tióra Palaestinába Sándor cár nevében és költsé-i geire. Az alkudozások hamar véget értek, dacára annak, hogy az orosz udvarnál találkoztak bizo­nyos vakbuzgók, kiket nagy aggodalomba ejtett az, hogy protestáns embert láttak az oroszok val­lás érdekibe beavattatni. Az előkészületek kis ha­lasztást tettek szükségessé. Constantin Nagyherceg és a Nagyhercegné azon voltak, hogy Palaestiná­ban a hires tudós társaságában legyenek. Minden ugy lett elintézve, hogy e találkozás megtörténjék. Tischendorf 1859. január 11-én utazott el egy maga Triestből. Első állomása Egyiptom volt. A „Cal­cutta," a Lloyd társaságnak egy osztrák hajója vitte el őt a mozgalmas Alexandriába, melyet Mehemet Ali egész európai várossá változtatott át; de a mi utazónk figyelmét Alexendria hala­dása le nem köti. Tizenöt évvel azelőtt a Niluson utazott Alexandriából Kairóba és mind a mellett hogy a szél a legkedvezőbb volt, az utazás négy napig tartott. 1853 a gőzhajónak is közel 30 óra kellett; 1859 vasúton öt-hat óra elég volt. De Kairó sem birta figyelmét elfoglalni; őt más gondolatok ragadták. „Nem tudtam — igy ir — sem a vá­rost élvezni, sem semmi kirándulást tenni az any­nyira érdekes vidékre, mely környezi; türelmet­len voltam, hogy a Sináit viszontlássam. Valami sürgető hatalom — ezt éreztem, a nélkül hogy magamnak róla számot adni birtam volna — ra­gadott ki engem tűzhelyem békességes működé­séből, hogy ez utazásra vállalkozzam. Különösen a Sinái az ő zárdájával, mind a mellett hogy már kétszer meglátogattam, a Sinái intett felém, a Sinái hívogatott \a Látni való, hogy a legszigorúbb eruditionak is megvannak a maga elragadtatásai. A tudo­mány vándora tehát Kairóban való tartózko­dását csak arra használja fel, hogv az ex­peditiojára való előkészületeket megtegye. Kai­róból Suezig a vasút megrövidíti a távolságot, de Suezbőla Sináiigaz út liosszu és terhes; át kell kelni egy tengeröblön, keresztül kell hatolni teve hátán egy pusztán, és meredek hegyeket kell megmászni. Az orosz consul ajánlata folytán a Suezi kormányzó, Selim Pasa, Mehemet Alinak egy régi bajtársa maga elibe parancsoltatta Nazar Beduint, a karaván vezetőjét, és pár szóból álló igen erős ékesszólásu beszédet intézett hozzá: ha nem hoz a Sináiról levelet, melyben ura a tett szol­gálatával való teljes megelégedését jelenti, akkor fejével játszik; egy Suezi pasának hosszú kari vannak és maga a puszta sem birná megvéd bűnöst. Igy betanítva a beduin példás vezetőü{;siaűlf 61 :WÍ $

Next

/
Thumbnails
Contents