Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-07-02 / 27. szám

kell minden egyoldalú s mást kizáró irányzatot, ugy hogy minden a közoktatással összeköttetésben álló hivatalt, valláskülömbség nélkül minden hollandi viselhessen ; a tanítóknak a legszorosabban meg van tiltva valamely olyan fejtegetésbe bocsátkozni, vagy valamely olyan kifejezést használni, melyben egyik vagy másik hitfelekezet megbotránkozhatik." (Folyt, köv.) < j<>Í. ISKOLAÜGY. NYÍLT LEVÉL. T. Silling Károly cservenkai ref. német lelkész úrhoz. T. Silling úr, a „Prot. Egyházi és Iskolai Lap" 19-ik számai „Elpárologtatásában" megemlékezvén a bácskai ref. német tanítókról is, határozottan állítja, hogy ,,ők az uj tanrendszernek nem tudnak megfelelni." Távol tőlünk minden öndicsőitési szándék, midőn tiszt. Silling úr ezen hívatlan nyilatkozatát, illetőleg Ítéletét határozottan vissza utasítjuk. E tekintetben egész lelki nyugalommal nagy tiszteletű Kiss Adolf úr körlelkészünk competens ítéletére hivatkozunk: a ép oly lelki nyugalommal fognánk jövőben is mindig vizsgáinkon akárhány és minő censorok előtt fáradságos működésűnk eredményéről tanúbizonyságot tenni. Hogy tiszt. Silling úr mely uton győződött meg állítólagos tudatlanságunkról, mindnyájunk előtt rejtvény, mert a cservenkai iskolán kivül, sem a tanfolyam alatt, sem vizsgák alkalmával másba még eddig nem szagolt.*) T. Silling úr a bácskai ref. német egyházak reformátoraként óhajt feltűnni, még alig kezdte meg, s már is a martyrkoszorú dicsfényével érzi fejét körözve, mit Krisztus urunkkali szerény összehasonlítása is mutat. A tér, melyen a tisztelendő úr reformálni akar, nagyon szűk korlátok közé van ugyan szorítva, de úgy látszik a reformátorhoz mérve mégis kissé nagyon is nagy. Wer reformiren will, fange bei sich selbst an, ezt tisztelendő úr nyilván elfeledte vagy tán nem is tudta, mert különben nem érthetnők meg, mikép emelhetett volna a cservenkai ref. német egyház, a mult hetekben tartott egyház megyei gyűlésen panaszt, papja ellen. Ezért kénytelenek vagyunk tisztelendő úr minden erős állításai dacára — hogy a cservenkai egyházban minden a legnagyobb rendben van — azt hinni: es ist etwas faul im Staate Daenemark ! (Hamlet) Azonban minden tudatlanságunk mellett van annyi belátásunk, hogy azt ne higyük iskoláinkról, hogy már tökéletesebbek nem is lehetnének, s ha tiszt, úrnak volna azon szerencse föntartva, hogy őket azon polcra emelje, / *) Reményeljük t. Silling úr benső örömmel fogja látni, hogy annyira ajánlott, egyházi laphoz méltó stylugát oly sikeresen tanulmányozzuk. ugy mi is azt fogjuk mondani, mit tiszt, lelkész uraink is már mondtak: a legnagyobb elismeréssel és köszönettel fogunk lenni. Addig is magadunk tisztelendő úrnak alázatos szolgái Mauer Filep tanitó, több német tanítók nevében. KÖNYVISMERTETÉS. Die Morál des Christenthums V. Dr. Falmer. Stuttgart 1864. A. Liesching et Comp. (VJII) 457 lap. Ára 2 tallér. A fencimzett kitűnő tankönyvet nem u«?y kell tekinteni, mint akadémiai felolvasásra szánt nagyobb mű kivonatát, sem pedig mint a mely csak theologiával tüzetesen foglalkozó közönségnek van szánva; hanem mint a melyet sükerrel használhat minden keresztyén, a ki életfeladatával, a szellem törvényeivel tudományos úton akar megismerkedni. Az egész mü három részre oszlik : melyek a természeti élet, Krisztus és a keresztyén élet. A kiindulási pontot a j ó lényegének meghatározása képezi, mely jót ugy lehet megtalálnunk, hogy vizsgálódás, okoskodás által elénk állítjuk azon főjeleket, melyek, a hol jelen vannak, bennünk absolut tetszést s azon Ítéletet keltik fel, hogy ezen cselekvény, vagy ezen ember jó. Ezen Ítélet, ha erkölcsi dologról szól, többnyire hibázhatlanul tolul fel az ember lelkében, de ez Ítélet több összeható elemeken nyugszik, melyek nem véletlenül kerültek együve, nem is csak külsőleges érintekzésben vannak egymással, hanem mind -annyit bizonyos belső egység kapcsolja egymáshoz. Ezen különböző elemek, melyek minden erkölcsi akaratnak, vagy cselekvésnek, tűnjék bár ez elő akár mint jellem, akár mint egyszerű külső tény, elengedhetetlen feltétele, a kővetkezők: szabadság, szeretet, jogérzet, és igazság. Hogy ezen négy tényező, melyeknek productuma az erkölcsi j ó , nem önkényöleg vannak egy csoport erkölcsi fogalomból kivéve, hanem hogy inkább ezek egységileg összefüggenek, éa szükségképen együvetartoznak , következőleg bizonvitja be szerző : Legelőször mint két egymással átellenes sarkpont tűnik elénk a szabadság és szeretet, e kettő között mintegy egyenes vonalat képez a jogérzet, mely a fenebbi kettőt egymástól elválasztja ugyan, de egyszersmind össze is kapcsolja, de mind a , három fogalom Összevéve ezen functióiban megfelel a mindenséget az öröklénynyel összekötő valóságnak, és igy a fennebbi három fogalom együttvéve az igazságot tükrözi vissza. — Dicséretet érdemel szerző, hogy a keresztyén morál princípiumául nem valamely általános tantételt, nem is valamely alapfogalmat állit fel, melyekből más tételek vagy illető-