Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-25 / 26. szám

sorsának. — Ez az ének nincs még az „Uj zengedező mennyei kar"ban. A 391-ik ének ily kezdettel: „Nagy hálaadással magasztaljad Istent oh én lelkem" szinte be van vezetve az „Uj zengedező mennyei kar"ba is 535. szám alatt, mint a versfok mutatják, irta: Németi Mihály. Hihető Sz. Némethi Mihály, ki üldözése előtt gönci pap volt, azután pedig kolozsvári az 1675-ik esztendőben. Meg van ezen ének az „Uj zengedező mennyei karcban is 292. számmal jegyezve. „A természet romlottságáról" szólórovat alatt. (Vége köv.) A HOLLANDI REFORMÁTUS EGYHÁZ. II. Egyházi alkotmány.*) Mielőtt a cimen kitett tárgyat felvenném, előre bocsátom a hol. ref. egyház rövid statistikáját. Az 1851. alkotmány 1-ső cikke szerint „A hollandi ref. egyházat alkotják a Holland királyságban lévő ref. községek, ide értve a Wallon, angol és schott presbiteranus községeket." Hollandia egyházi felosztása megfelel sok tekintetben a polgárinak. Egyházi tekintetben képez 11 tartományt, u. m. 1. Gelderland, 1. Zuidholland,-3. Noordholland, 4. Zeeland, 5. Utrecht, 6. Friesland, 7. Overyssel, 8. Groningen, 9. Noordbrabant, 10. Drenthe, 11. Limburg. — Mindenik tartomány több megyére, a 11 összesen 40 re oszlik, minden megyében van több kerület. Hollandia összes lakói száma **) = 3.293,577. A felekezetek szerint. 1. Holland reformátusok = 1.808,311 2. Wallon reformátusok = 9.689 3. Különvált reformátusok = 65,470 *) A hollandi egyház tudományos életének ismertetését adtuk, ezennel megkezdjük a gyakorlati rész közlését. Tesszük pedig ezt annál szívesebben, minél inkább meggyőződtünk arról, hogy Kovács Albert úr ismertetése honi egyházi irodalmunkra nézve valódi nyeremény és mondhatjuk, hogy ő a külhonban tartózkodó pályatársainak kimutatta az útat, melyet követniök kell, hogy ott idejüket a magyar prote,«tantismusra nézve gyümölcsözőleg felhasználják. Altalános kérdésekről, rendelkezésünkre állván a külföldi irodalom egész gazdasága, mi magunk is tudunk itthon irni; de a külföld egyházi életének belső és külső fejlődését csak ott a hely szinén, a forrásnál lehet kellőleg tanulmányozni és leirni. Kovács Albert úr most visszatért hazánkba s mi csak azt óhajtjuk, hogy mielébb olyan foglalkozási tért nyerjen, melyen szerzett tudományát értekesithesse és kitűnő tehetsége által hazánk s különösen prot. egyházunkra nézve lehető legtöbb haszonnal működhessék. S z e r k. **) Az adatok 1861-ből valók, 1. „Staatkundig en staath uishandkundig jaarboekje voor 1865." A mult évi egyházi névtárban a holland reformátusok száma 1.870,741. — 4. Romonstransok = 5,270 5. Memnoniták = 41,865 6. Angol episcopalisak = 576 7. Angol presbiteranusok = 424 8. Schott egyház — 96 9. Evang. lutheránusok = 54,318 10. O (confessionalis) lutheránusok = 9,822 11. Herrnhuterek ' = 334 12. Jansenisták = 5,337 13. Római katholikusok = 1.225,171 14. Görög egyház = 37 15. Holland izraeliták = 60,409 16. Portugall izraeliták = 4,018 17. Bizonytalan = 3,430 Összesen 3.293,577 Az összes ref. egyház 1,321 egyházközséget képez, 1,580 pappal. Ebből 17 község a Wallon (francia ref.) egyházhoz tartozik, 26 pappal. A mult évben volt 229 nyugalmazott pap. Legnagyobb egyházközség Amster- . dam, 135,000 református lakóval, összes lakói száma = 255,479. — Papjelölti vizsgát tett: 1862-ben ...... 127 1863-ba n 132 1864-ba n 123 Papjelölt pappá lett: 1861-be n 42 1862-be n 48 1863-ba n 51 A mult 186%-ki iskolai évben volt 224 theologus diák. A régi egyházi alkotmány fennállott a 16-ik század végétől 1795-ig. Ekkor a franciák elfoglalták Hollandiát, régi politikai alkotmányát felfüggesztették, s az ezzel szoros összeköttetésben állott egyházi is erős rázkódáson ment át. A reform, egyház nem volt többé uralkodó, — valamennyi felekezet egyenjogú lett, — az állam segélyezését elvesztette, s a francia uralom ideje alatt igazgató testületei gyakran nem tudtak határozataiknak tekintélyt szerezni, s némelyik meg is szüntette működését. Miután 1813-ban az Oraniai ház ismét Hollandia kormányára, s most már királyi székére jutott, 1815-ben a király egy bizottság által, mely a 10 tartomány (Noordbrabant akkor nem képezett külön tartományt) és a Wallon egyház egy egy, összesen 11 papi követéből volt összealkotva, egy uj alkotmány tervet készíttetett, mely a régi alapján épitve, az uj viszonyoknak megfeleljen s 1816. június 7-kén megerősítette. A régi és uj alkotmány közt a külömbség nem jelentékeny, az uj több egységet, eröt s a közigazgatásban gyorsabb eljárást hozott be csaknem ugyanazon szervezet mellett- Lényege a következőkben állitható össze.