Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-25 / 26. szám

Első egyházhatóság minden községben az egyházi tanács (kerkeraad), melynek tagjai: a pap, illatőleg mindenik pap, hol többen vannak, s több presbiter (ouderlingen) „kik a község legtiszteletreméltóbb, legtanultabb és legelőkelőbb tagjaiból választandók." — Feladata a közistenitiszteletre, vallástanitásra, egyház tagok magaviseletére felügyelni, s ezeket illetőleg az első folyamodási törvényszék. A diakonusok nem tartoznak az egyházi tanácshoz, teendőjök a szegényekről, ügyefogyottakról gondoskodni. A kerület nem kormányzó testület, hanem papjai kötelesek az ürességbe jött egyházakban, mig betöltethetnek, a papi teendőket vinni, s évenként tudományos s a gyakorlati papságra vonatkozó értekezéseket tartani. Második hatóság a „Megyei kormány" (klasaikaal bestuur). Tagjai minden megyében egy elnök, egy ülnök, egy irnok, a megye nagysága szerint 2, 3, 4 papi küldött és egy presbiter. Feladata, hogy a megye községeire, papjaira, különböző egyh, pénztáraira felvigyázzon, egyházi látogatást tartson, az egyházi tanács tagjai, papok és papjelöltek ellenében az első folyamodási törvényszék, gondoskodik az üres ekklézsiák betöltéséről, papok özvegyeiről, árváiról, s második folyamodási törvényszék azon esetekben, melyekben az egyházi tanács az első. E testület tagjai két hónapban egyszer gyűlnek össze, ezenkivül van évenkint egy általános megye gyűlés (klassisikale vergadering), melynek tagja a megye minden papja, s különböző számú, legfennebb annyi presbiter, mint pap. Az általános megyegyülés választja a megyei kormány tagjait, minden állomásra kijelöl hatot, ebből a tartományi kormány kijelöl hármat, s végül a király kinevez egyet. A papi tagok két évre, a presbiter egy évre, az irnok három évre választatnak. Harmadik hatóság a „Tartományi kormány" (provinciaal kerkbestuur). Ide mindenik megye választ egy papot, s a megyék együtt egy presbiteri. A választás módja a fenn leirt, — minden megye kijelöl hat egyént, mely számot a tartományi kormány háromra szállit, melyből a király kinevez egyet. A presbiter évenkint kilép, a papi tagok három évenkint, de ezek újból választhatók, mig a presbiter nem, mert a küldési jog rendre jár a megyék közt. A tartományi kormány évenkint háromszor tart gyűlést, határoz a megyei kormányok ügyei felett, megvizsgálja a tanpályát bevégzett theologus diákokat, kik csak ezen végleges vizsga kiállása után választhatók papokká, az egyházi tanácsosok, papok felett gyakorolja az egyházfegyelmet a hivatalból kitételig, őrködik a tartományi özvegyi pénztár felett, s második folyamodási törvényszék azon eseteknél, melyekben a megyei kormány első. A másod biróság Ítélete ellen az ügyet felebbezni nem lehet. Negyedik és legfelső egyházi hatóság a „közzsinat" (Algemeene synode der Nederlandsche hervormde kerk). Gyűléseit tartja évenként egyszer, julius első szerdáján Haagában. Ide küld mindenik tartományi kormány egy papot, kit kebeléből szabadon választ, s a tartományok rendre egy presbiteri. Mindenik tag mellett egy helyettes áll, azon esetre, ha a rendes tag meg nem jelenhetnék, s még más okból is, miről hátrább szólok. — A papok minden évben újra választhatók, de a pesbiter nem, minthogy minden évben más tartományé a küldési jog. Ezeken kivül a Hollandban lévő francia, angol, schott ref. községek együtt küldenek egy papot, az indiai holland prot. egyházak egy papot, s van a zsinatnak két állandó tagja, egyik a jegyző, kit a zsinat által felterjesztett három haagai pap közül a király nevez ki, másik a Quástor, kit a jegyzőhöz hasonló módon választanak az amsterdami presbiterek közül. — E szerint a közzsinatnak 16 rendes tagja van, kik (a papok) közöl a király az ülések folyamára egy elnököt és egy alelnököt nevez ki. Küld a három ref. theol. facultas is egy egy tanárt, de kiknek csak tanácskozó szavazatok van, s jelen lehet a cultusminister is, — ha református, — vagy ha más vallású, küldhet a király egy commissariust, de egyiknek sincs szava a tanácsban. A közzsinat gondoskodik a hollandi ref. egyház általános javáról, felvigyáz a vallástanitásra, erkölcsiségre, az egyház tanára, egyházi hatóságokra, szerkeszti az egyházi törvényeket, melyek azonban csak a király megerősítése után nyernek törvény erőt, s másocl folyamodásu törvényszék azon esetekben, melyekben a tartományi kormány az első. Azon eseteknél, melyekben a közzsinat az első biróság, felebbezni lehet a cultus minisztériumhoz, miután az illető előbb 1,200 frtot letett a költségekre. Ekkor a király egy 11 tagu vizsgáló bizottmányt alkot össze, a zsinati jegyzőből, két olyan zsinati tagból, kik az Ítélet mellett, s kettőből, kik ellene szavaztak, és végül a revisiora meg nem hívott hat zsinati tag helyetteséből. Ez volt röviden az egyházi kormányzat szervezete. Feltűnő benne, hogy a világi elem — kivévén a legalsó testületet, az egyházi tanácsot — nincs kellőleg képviselve, s 6 —13 papra jut egy világi presbiter. A régibb alkotmány szerint a közzsinatra minden tartomány küldött két papi és egy világi képviselőt. Más hiány, hogy a közzsinat, melynek működési köre az erdélyi közzsinat és egyházifőtanácséval, a kettőt egy testületnél gondolva, a hazai intézmények közt leginkább összehasonlítható, — évenként csak egyszer ülésezvén, a körébe tártozó ügyek ellátása hosszú időre marad. E két bajon a hollandok az által igyekeztek segitni 1827-ben, hogy egy zsinati bizottságot (synodale commissie) alkottak össze 7 tagból, kik a zsinati elnök, titkár, még két pap és három világi. A közzsinat minden állomásra felterjeszt két egyént, mely számból a király megerősit egyet. — A zsinati bizottság gondoskodik, hogy a közzsinat végzései érvényre jussanak, s általában a k, zsinatot helyettesíti, mikor ez nijacs összeülve, tetteiről ennek felelős. Emiitnem is fölösleges, hogy a király nagy befolyása az egyházi ügyekre az által van némileg megfejtve, hogy maga is a ref. egyház hive. Azonban befolyása ezen