Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-11 / 24. szám

oktatásügyi rendelet szigorúan megtartassék. Az e.kerületi gyűlés kijelentette, hogy ragaszkodni fog eddigi törve'nyes jogaihoz. 5. Előterjesztetett a nm. m. k. helytartótanácsnak folyó évi febr. 22-én kelt leirata, melyben a januári közgyűlés felterjesztésére nézve tudatja, hogy az egyházak adóhátralékát elengedni nem lehet; azonban a pénzügyi hatóságok fel vannak hatalmazva, hogy az egyházak körülményeihez képest lefizetési halasztást engedhessenek* 6. Felolvastatott Veres László főiskolai igazgatótanár félévi jelentése a felsőbb tanulókról; ezen jelentés szerint az elmúlt isk. félévben volt: 11 pályavégzett officialis és köztanitó, 75 hittanhallgató, 71 jogász, 226 bölcsészet hallgató, 9 tanitóképezdei tanuló; összesen 392. Szinte felolvastatott Gelencei Pál gymnasiumi igazgató tanár úr jelentése is, mely szerint: kitűnő volt 103, I osztályú 428, II osztályú 72, rendkívüli 5, osztályzat nélkül maradt 2-1, összesen 633. 7. Olvastatott a bihari egyházmegye folyó évi april 3-án Nagyváradon tartott közgyűlése jegyzökönyvének 37-ik szám alatti kivonata, melyben a nagyváradi egyháztanács következő sérelmes ügye tárgyaltatik: A nagyméltóságú magyar királyi helytartótanács Borbély Károly és neje, váradolaszi lakosoknak, egyházi adó általi túlterheltetésöket panaszló folyamodása folytán, folyó évi február 20-áról 8630. szám alatt kelt intézvényében figyelmeztetik az illető városi tanács, hogy az egyházi testületeknek joga nincs saját adót közvetlenül behajtani, a közigazgatási hatóságnak pedig, melynél e kényszer általi beszedés kéretik, feladásában áll, a kirovás szüksége és helyes iránya iránt magának meggyőződést szerezni, mielőtt a behajtásra segédkezet nyújtana. Ezen intézvény másolatban megküldése mellett, a nagyváradi tiszti tanács március 8-án tartott üléséből azon határozatáról értesiti az egyháztanácsot, miszerint ezen magas rendelet értelmében, az egyházi adótartozások behajtására, a városi hatóság által kirendelt hatósági segély, az egyháziadó kivetéseknek a városi hatóság által eszközlendő átvizsgálásáig felfüggesztetik. Ezek folytán, a nagyváradi egyháztanács folyó évi april 2-án tartott üléséből, következő tartalmú beadványt intéz a bihari egyházmegyei gyűléshez: „Alig zajlottak le a küzdelmek, miket a hazai protestáns anyasz.egyház az absolut kormányrendszer idejében, önlételeért végig harcolni volt kénytelen. Alig kezdette megteremni gyümölcsét az 1860. évi május 15-éről kiadott legmagasb cs. kir. kézirat, melynélfogva a vallási ügyben korábban kelt sérelmes intézkedések megszüntetve, s a protestáns egyház önkormányzati jogai visszaállítva lettek: és ime, midőn már a béke és nyugalom napjai látszottak elkövetkezni, egy idő óta mindinkább, és ismételve mutatkoznak a szomorú jelek, melyek ujabb viharral, ujabb megpróbáltatásokkal fenyegetik az egyházat. „De még soha, mióta az 1859. évi september l-jén kibocsátott nyiltparancs hatályon kivül tétetett, nagyobb sérelem nem ejtetett a protestáns egyház autonómiáján, mint ama rendelkezés, mely a hivatolt helytartósági intézvényben foglaltatik. Kimondván ezen intézvény általánosan, hogy az egyházi testületeknek nincs joguk saját adót közvetlenül behajtani, s alávetvén az egyházi kirovásokat, a kényszer általi beszedés elhatározhatása előtt, a közigazgatási hatóságok bírálatának: ez áltat egyenesen az egyháznak életére méretik a csapás, s egyenesen az egyházak és iskolák fenállhatásának alapja lön megsemmisítve. A protestáns anyaszentegyháznak nincsenek gazdag országos alapitványai, s nincsenek terjedelmes és dus jövedelmű jószágai. Itt az egyház fentartásának egyetlenegy forrását azon adótartozások képezik, melyeket az egyes hívek, százados gyakorlat szerint, évenkint teljesíteni kötelesek. Ha tehát az egyházi testületektől elvétetik a jog, miszerint az ily adótartozásokat behajthassák : akkor az egyházakra a felbomlásnak és szétoszlásnak halálos Ítélete mondatik ki. „A protestáns egyházi gyülekezeteket sájátszerü. szerződések s úgynevezett „bérletek" melyek az évenkinti fizetéseket szabályozzák, kapcsolják össze lelkipásztoraikkal és tanítóikkal. Ha már most az egyházi hatóságoknak nem álland hatalmukban az ezen fizetések födözésére szolgáló s az egyes híveket kirovott adó-tartozásokat beszedniök : akkor semmivé lesznek mind ama szerződések, s meglazulni, sőt feloldódni fognak a gyülekezetek és egyházi személyek közötti viszonyok. „S ily veszélynek magvát rejtvén magában a nagyméltóságú magyar királyi helytartótanács intézvénye: az egyháztanács, midőn ez ügyben a felsőbb egyházi hatóságok utján kiván orvoslatot eszközölni, egyszersmind kötelességének tartja, hogy egyfelől kifejtse a helyi körülményeket, mik a kérdéses intézvénynek kibocsátására alkalmat nyujtának, s másfelől tolmácsa legyen az okoknak, melyek az intézvénynek, az egyetemes protestáns egyházi szervezetbe, s az ezt biztosító hazai törvényekbe ütköző voltát mutatják ki. „Sérelmes a helytartósági intézvény, mind magára ezen egyháztanácsra, mind az egész protestáns egyházra nézve, azon okból: mivel az, az egyháztanácsnak kihallgatása nélkül, és egyenesen annak mellőzésével, s egyes panasz körül is általánosságban és az egész egyházra kiterjedő hatálylyal, adatott ki. „Sérelmes a k. intézvény azért is, mivel a protestáns anyaszentegyház törvényes és békekötések által biztosított s az 1860. évi május 15-iki legmagasabb kézirattal is visszaállított önkormányzati jogát és függetlenségét merően megtámadja. — kétségbevonhatlan joga az a protestáns egyháznak, hogy valamint saját szükségleteit maga állapítja meg, ugy az ezek födözésére szolgáló eszközökről és kútfőkről is önállólag rendelkezik. Századok gyakorlata szentesitette eme jogot. De beismerték azt számosb s különösen aa 1848. év előtt kelt legfel-