Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-06-11 / 24. szám
söbb rendeletek is, melyek azon esetben, ha az egyházi adótartozások nem teljesíttetnek, a behajtás körüli segélynyújtást, a polgári hatóságoknak világos utasításul adták. Nincsen itt helye idegen beavatkozásnak; nincsen helye és példája az egyházi költségvetés polgári hatóság általi előleges megbiráltatásának és megerősítésének. Azokra nézve, kik az ily kirovások által magokat terheltetve érzik, épen ugy, mint más egyházi ügyekben, az egyházi felsőbb hatóságok utján keresendő orvoslat áll nyitva. S a mely pillanatban világi hatóságnak adatik beszólás ezen joggyakorlásába, ugyanabban megszűnik az egyháznak függetlensége, ugyanabban idegen célok eszközévé törpittetik az. „Sérelmes végre a k. intézvény azon okból is, mivel az a fizetni nem akarásnak tág takaróul szolgálhat, és a többi egyházközségeknek is veszélyesen ragályos példát nyújt. A jelen korszakban, midőn a hazának lakosait oly súlyos közterhek és oly csapásos idők viszontagságai nyomják, a nép egyrészt különben is az egyháztól vonja meg, mert legbüntelenebbül vonhatja meg, segélyezését. S ha most az egyházi tartozások kényszerítő behajtása egyedül oly föltételhez köttetik, melyet az egyházak önmaguk megsemmisítése nélkül nem teljesíthetnek : tisztán áll, hogy az egyháznak, melyet a fizetni vonakodó rosz akarat megingat, a polgári hatóság pedig kellőleg nem támogat, áldozatul kell esnie.u „Ezeknélfogva, egyháztanácsunk az iránt kéri fel a nagytiszteletü egyházmegyei gyűlést, hogy ezen ügyet, mint a proteslans egyház közös ügyét magáévá is tenni, s a súlyos sérelemnek orvosoltatását, a főtiszteletü egyházkerület utján, sürgetőleg eszközölni szíveskedjék." „Nehéz idők vonultak már nem egyszer keresztül a protestáns anyaszentegyház fölött. Nehéz körülmények közé van sodorva jelenleg a nagyváradi egyház, mely a fentebbi k. intézvény által a végromlás veszélyének tétetik ki, De bármi történjék is, az egyháztanács soha nem fogja önjogait, a közös anyaszentegyháznak is közös jogait feladni, és soha nem fogja kötelességének teljesítését elmulasztani." — Ezen beadványra, a bihari egyházmegye fennebb hivatolt gyűlésében 37. sz. alatt következő végzés hozatik : ,,Azon súlyos sérelem, mely az érdekleit helytartósági intézvény által a prot. egyházi autonomián ejtetett, egyszersmind a hazai törvényeknek és az ezeket biztosító békekötéseknek sérelmét foglalván magában; s igy az egyházmegye, a nagyváradi egyháztanácsnak egész terjedelmében elfogadott fölterjesztéséhez képest, saját szavát is ez ügyben fölemelni kötelességének tartván: a főtiszteletü egyházkerület az iránt kéretik fel, a kérdéses felterjesztésnek bemutatása meüett, hogy a kifejtett sérelmeknek haladéktalan orvosoltatását, s mind a feloszlás veszélyének kitett nagyváradi egyháznak, mind általában a megsértett protestáns egyházi önkormányzati jognak érdekében, szükséges elégtétel kiszolgáltatását .kellő uton és sürgetőleg eszközölni szíveskedjék :" Ezen egész ügyben az e. k. gyűlés a következő határozatot hozta. ,,A nagyváradi egyhaztanács méltó, s az egyházmegye által is érzékenyen vett és súlyosnak itélt, orvoslás eszközlése végett pedig felterjesztett sérelmét, magáévá teszi, s részéről is nagy, önkormányzati jogainkba, egyházaink belételébe vágó sérelemnek ismeri és nyilvánítja közgyűlésünk, de epen azért csak tévedés-» bői eredetinek hiszi. Mihez képest, a nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanácshoz egy feliratot rendel intéztetni, melyben a nagyváradi egyháztanács beadványában felhozott indokok, az egyház körülményeire vonatkozó részletes előterjesztések kihagyásával, ben foglalta'ván, s e mellett kifejeztetvén, hogy ezen intézvény nem egyébből, mint tévedésből, nevezetesen országos törvényeinknek, önkormányzati jogainknak, sőt az abso- " lut kormányrendszer idejében keletkezett rendeleteknek is, végre, a maga által kibocsátott intézvényeknek — melyek közül elég legyen csak egyet, t. i. az 1862 ik évi május 20-én 9830 szám alatt kibocsátott intézvényt említeni, melyben a protestánsok állal kivetett egyházi tartozások behajtására — azonban csak ha ezek kívánják, — a polgári hatóságok köteleztetnek, — elfeledéséből eredhetett: tisztelettel kéressék fel a nagyméltóságú ma gyar királyi Helytartótanács, hogy ezen tévedését kiigazítani, ama sérelmes intézvényt visszavonni, s Nagyvárad városa tanácsát azon megjegyzéssel, hogy ha talán egyeseknek egyházi adó általi túiterheltetésök miatt panaszuk lenne, ebbeli sérelmök orvoslását, a presby teriumnál, mint illetékes hatóságnál keressék, — a felfüggesztett egyházi adó behajtásának folytatására útasitani, sőt általában hitfelekezetünket, egyházainkat, több ily sérelmes rendeletektől megkímélni méltóztassék." A TISZÁNINNENI REF. EGYHÁZKERÜLET tavaszi közgyűlése május 2. s következő napjain tartatott meg Miskolcon. A főt. superintendens úr által mondott buzgó imát követte világi főgondnok báró Vay Miklós úr ő exceilenciája gyönyörű megnyitó beszéde, mely a jelenvolt közönségre igen nagy hatással volt. Sok tekintetben a felekezet hitvallásának lehet azt tekinteni, mely megtisztult, nemes és szilárd gondolkodásának ragyogó emléke lesz. A superintendentiát közvetlenül az egyházi és iskolai ügyek érdeklik ; ezek vonultak el szemeink előtt a legérdekesebb képekben, s a beszéd hatása nagy volt, mert szavaiban az eszméket szivünk és lelkünk mélyéből láttuk visszatükröződni. És ha az elnöki székre tekintve, abban a szokott emelkedettse'g vonásait láttuk, egy teljesen bevégzett kép állott előttünk drámai fénynyel .elöntve. Érdekes szemlét tartott ő excellentiája az iskolai ügyek felett. Nem kerülte el figyelmét azon örvendetes haladás, mely általában a nevelés terén oly félreismerhetetlenül mutatkozik. Felmutatta a képezdét, mint oly intézetet, melyet az egyházkerület gondoskodása és tanáraink bölcsessége virágzóvá tett; elmondotta, miszerint a gymnázium «lő-