Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-06-11 / 24. szám

6YHA3 PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIADÓ -hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFTZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : á hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A FOlSKOLAK ES EGYHÁZ KÖZÖTTI VISZONY. IV. (Folytatás és vége.) Es még nélkülözhetetlenebb a positiv vallás őreinek tudományos műveltsége napjainkban, midőn a társadalom értelmi művelődésének roppant gyors elöhaladásával az emberiségnek mind jelentékenyebb része jut a műveltségnek abba a etadiumába, a melyben csak azt képes igazul tartani, a mit saját eszével megért, vagy legalább a mit értelmével és világosan belátott ismereteivel nem iát merőben ellenkezőnek; — s midőn másfelől az ujabb korban a tudomány számtalan felfedezéseivel, s általában a tudományos ismeretek gyökeres átalakulásával a természeli és az erkölcsi világrendről való fogalmaink annyira megváltoztak, hogy a sok századokkal korábban keletkezett, s az akkori emberiségnek a maitól merőben elütő gondolkodásával formulázott positiv vallásképzetek közül (legalább abban az alakjukban) igen sok minden lépten nyomon összeütközésbe jő a mai ember fölfogásával, összeférhetlen ellentétet képezve egész meggyőződésén nyugvó világnézetével. Hiszen — mondják — a jelenkornak azt a sokat emlegetett vallásos világnézetét, a mely a régi idők vallásképzeteinek hadat izent, szinte a tudomány, s illetőleg az u. n. liberális theologia fejtette ki, a tudományos vizsgálódásnak a vallás terén is szabadon gyakorlása, v

a mely e szerint az egyháznak és positiv tanainak inkább káros, ellenükben kételyeket és tagadást ébresztvén. Igenis e világnézetet a természet és erkölcsi világ tisztultabb ismerete , s egyszóval az emberi gondolkodásnak magasabb kifejlődése, s ennyiben részben az ujabbkori theologiai tudományosság is eszközölte, de nagyon csalódnánk, ha azt vélnők, hogy a vallásos nézetek megváltozását akár a racionalista, akár a ttibingai, vagy akármely theologiai irány csak magában idézte elő, hanem akkor inkább megfordítva áll, t. i. hogy az ismeretek egyéb téréin megváltozott fogalmak változtatták meg a theologiai fogalmakat is, s a bölcsészetben és a többi tudományokban kifejlett gondolkodás hatolt be a theologia körébe is éa teremtett uj irányokat. — Az emberi ismereteknek és a tudományos gondolkodásnak előhaladása pedig oly önálló hatalom, a mit valamint a római egyháznak a reformatiókor és azóta mind e napig nem sikerült meggátolni, ugy a prot. egyháznak akár physice, akár erkölcsileg (erkölcsileg szándékában sem lehet, ez erkölcsi képtelenség volna) még sokkal inkább lehetetlen feltartóztatnia. A korunkbeli világismeret minden liberális theologia nélkül is mily könnyen és természetesen ébreszti fel a régi korból hagyományozott vallásképzetek iránti kételyt, szabad legyen csak egy példát felhozni. A múltkor egy Pesttől néhány mértföldnyire lakó lelkész úrnak 11 éves fiacskája nagy töprenkedéssel jő haza az iskolából. JBusongása miatt édes apja faggatván, hogy mi baja, végre nagy félelemmel kivallotta, hogy nagy aggodalomban van és nem tud eligazodni. A minap az öreg kátéból azt tanulta, hogy Krisztus tanítványainak szeme láttára az olajfák hegyéről felvitetett az égbe. — Ma meg a tanitó úr a természettanban azt magyarázta, hogy az ég nem egy kemény boltozat, az nem egyéb mint levegő a minőt mi is szívunk, s az ebben levő csillagok csak olyan testek, mint a mi földünk, s azok egymástól és mi tőlünk sok száz ezer mértföld távolságra vannak. Ezt olyan világosan megmagyarázta, hogy tisztán megértettem, de hát akkor hogyan lehet igaz Krisztus mennybemenetele ? hol van az az ég a hova ment tanítványainak láttára '? Apám magyarázd meg, mert én nem tudok nyugodni!" íme egy tizenegy éves gyermek reflexiója, a ki még a természettannak is csak első elemeit kezdi ismerni, s a ki még hirét sem hallotta Straussnak vagy Baurnak, vagy bármiféle rationalismusnak! Valamint a valóság világa — hasonloul annak az emberi elmében levő viszképe, azaz gondolatkörünk és ismereteink is egy összefüggő rendszert képeznek. Egy ugyanazon gondolkodó elmémben vannak vallásképzeteim és világismeretem s minden tudott igazságom; egy azon elmémben pedig egymást kizáró, egyik a másiknak valóságát lehetlenné tevő igazságok tudtommal nem férhetnek meg megoldatlanul, a harc gondolkodás ban mindaddig tart, mig őket vagy okosan kibékite dom, vagy egyiket kivetem. — Ezért ismétlem, ho élet ellentéteiből, a tudományos ismeretekből, s az uj