Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-05-27 / 22. szám
a csudát azon értelemben tagadjuk, melyben isten kiválólag csuda, akkor bizonyára istent tagadjuk. Ha mi a természetfelettit általában, minden közelebbi meghatározás nélkül elvetjük, bizonyára magát istent vetjük el. De a csudát ezen értelemben nem tagadjuk, a természetfelettit ilyen általánosan nem vetjük el. — Mi elismerjük, hogy a mindenség végoka egy személy, kitol amaz teljesen függ, s ki amannak minden jelenségében működik; tehát elismerjük a természetfelettit, vagyis egy istent a természet, felett. Az egyetlen, mit el nem ismerünk, hogy a természetfeletti a természetben szabálytalanul hat, úgy hogy most a természet magára, isten nélkül; majd isten a természet ellen működik. Egyik, mint a másik képtelenség, mert az első által a természet istentől való függését tagadnók, a második által azt is állitnók, hogy a természet istennel ellenkezésbe jöhet. Isten nem nyul belé a természet működésébe, hanem folytonosan és szabáiyszerüleg működik." Opzoomer befolyása roppant nagy Hollandia minden körében, főként a diákokra Utrechtben. Itt a theol. tanszékek csupa orthodoxusokkal vannak betöltve, s kiket az ifjak közül a mult századok tudománya nem eiégit ki, Opzoomernél igyekeznek kárpótlást találni. 0 kitűnő előadó, széles ismeretü tudós, s mint ember egyike a legkedvesebb jelenségeknek, már első tekintetre képes megnyerni a szíveket, s egészben véve bir azon tulajdonokkal, melyek egy világrázó nagy eszme előharcosában megkívántatnak. Méltán megilleti őt a cime, mivel egyik tanártársa megtisztelte, mert „Opzoomer decus patriae et universitatis." '"') Ha szabad már meglévő tényekből, s sokak véleménye után a jövőre következtetni, az öreg gröningaiak helyét majd Opzoomer irányú theologusok fogják betölteni. Még egy nevet kell megemlítenem a modern theologusok közt, — ez Reville, rotterdami francia pap. Nem irodalmi munkásságáról akarok itt szólani, ámbár az is a legfényesebbek köze tartozik, s egy kátéjáról, melyet a modern irányban irt, a modern theologusok egyik legszenvedélyesebb ellenfele Van Oosterzee is ugy nyilatkozott, hogy az a katekizmusok virága (t. i. a maga álláspontján) s bármely theologus dicsőséggel vallhatná magáénak. Hanem ő müveivel a francia irodalmat gazdagítja, Hollandiában pedig mint szónok gyakorol nagy befolyást. Időnkint prédikálni szokott a főbb városokban, s kitűnő ékesszólásával, bájos francia nyelvével, — melyet Hollandban igen sokan értenek — sok szivet, melyet a tudomány szava hidegen hagyott, megnyer az uj iránynak. Többé vagy kevésbé a jobb vagy bal oldal félé hajló liberálisokról nem teszek említést. Ezek száma és befolyása igen csekély, s általában olyan irány, mely valamelyik egyetem tanszékén képviselve nincs, Hollandban nem tud tekintélyt szerezni. 4. Az orthodoxusok. Ismertetem a liberális pártokat , szólok már azon pártról egy keveset, mely ellen a liberálisok külömböző vélemény-árnyalataik mellett is egyesült erővel vívnak, Ertem az orthodoxusokat, vagy igazhivőket,e két néven szokták itt őket nevezni. Oly hoszssas értekezéssel, mint a fennebbieknél tevém, nem fogom itt az olvasó figyelmét fárasztani. Nem fogok valamely orthodoxus dagmatikát kivonatban közölni, talán elég lenne, ha csak a ref. egyház symbolicus könyveire utalnék; ott, az atyák tanában van kifejezve ezen három századdal később élő unokák iránya. Ezen irány nyal, ki csak valamennyire foglalkozott a theologiai tudományokkal, ismeretes lehet, — ez Hollandiában, vagy Németországon, vagy Magyarhonban egy és ugyanaz ; külömbség csak annyi, hogy itt holland nyelven, s más egyének mondják, hogy az apostolok tévedhetlenek voltak, hogy a Jézus valóságos isten, halála büntövlő áldozat, s — a mi körül itt most legtöbb vita foly — hogy a bibliai csudák valósággal és ugy történtek meg, a mint ott elő vannak adva, és ezek hite nélkül nincs üdvösség. De bajosan is mutathatnék fél ezen irányból, — melyről szólani akarok — rendszeres dogmatikát. A régi supranaturalisták már 20 és 25 év óta két egyetem tanszékéről levannak szorítva, a harmadikról — Utrechtböl — Vinke és Bouwmann nem rég haltak el, irányuk vezér nélkül maradt, tanítványaik a liberális vagy most élő othodoxus párthoz mentek át; Jer. Haar B. a morál és egyháztörtenelem tanára a mostani vitában nem vett részt, sőt tankönyveit sem adta ki. Ezen most élő, úgynevezett ,,modern supranaturalis" irány 2 és 5 év óta van képviselve Utrechtben. Van Oosterzee J. J. és Doedes J. J. által. Van Oosterzee most dolgozik dogmatikáján, s csak egy később itt tanuló magyar ifjút fog azon szerencsés helyzetbe hozni, hogy egészen kidolgozott rendszerével a magyar közönséget megismertesse. Nem adhatok tehát a most tanárként működő orthodoxusokról egy rendszeres egészet, mert azt még magok sem adtak. Megkísértem azonban, nagy halomra nőtt polemikus füzeteikből néhány nevezetesebb pontot azon alakban, azon okoskodásokkal itt visszaadni, mint müveikben találom. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. *) Buis Ballot, rectori hivataláról leköszönő beszédében 1864. T. c. szerkesztő úr! A felső-szabolcsi helv. hitv. egyházmegyei tanitói özvegy-árva pénztár alapitói közt t. P i 11 i s y Lajos urnák — mint ki ezen jótékony intézet létrehozásában ernyedetlen buzgalommal fáradozott, s áldozatkészségének világos jelét bizonyította be az által is, hogy e f. év tavaszán Mihálydiban tartott egyházmegyei gyűlés alkalmával a még csekély mennyiségű alaptőke növelésére 100