Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-27 / 22. szám

a csudát azon értelemben tagadjuk, melyben isten kivá­lólag csuda, akkor bizonyára istent tagadjuk. Ha mi a természetfelettit általában, minden közelebbi meghatáro­zás nélkül elvetjük, bizonyára magát istent vetjük el. De a csudát ezen értelemben nem tagadjuk, a természetfe­lettit ilyen általánosan nem vetjük el. — Mi elismerjük, hogy a mindenség végoka egy személy, kitol amaz telje­sen függ, s ki amannak minden jelenségében működik; tehát elismerjük a természetfelettit, vagyis egy istent a természet, felett. Az egyetlen, mit el nem ismerünk, hogy a természetfeletti a természetben szabálytalanul hat, úgy hogy most a természet magára, isten nélkül; majd isten a természet ellen működik. Egyik, mint a másik képte­lenség, mert az első által a természet istentől való függé­sét tagadnók, a második által azt is állitnók, hogy a ter­mészet istennel ellenkezésbe jöhet. Isten nem nyul belé a természet működésébe, hanem folytonosan és szabáiysze­rüleg működik." Opzoomer befolyása roppant nagy Hollandia min­den körében, főként a diákokra Utrechtben. Itt a theol. tanszékek csupa orthodoxusokkal vannak betöltve, s ki­ket az ifjak közül a mult századok tudománya nem eié­git ki, Opzoomernél igyekeznek kárpótlást találni. 0 ki­tűnő előadó, széles ismeretü tudós, s mint ember egyike a legkedvesebb jelenségeknek, már első tekintetre képes megnyerni a szíveket, s egészben véve bir azon tulajdo­nokkal, melyek egy világrázó nagy eszme előharcosában megkívántatnak. Méltán megilleti őt a cime, mivel egyik tanártársa megtisztelte, mert „Opzoomer decus patriae et universitatis." '"') Ha szabad már meglévő tényekből, s sokak véleménye után a jövőre következtetni, az öreg gröningaiak helyét majd Opzoomer irányú theologusok fogják betölteni. Még egy nevet kell megemlítenem a modern theo­logusok közt, — ez Reville, rotterdami francia pap. Nem irodalmi munkásságáról akarok itt szólani, ámbár az is a legfényesebbek köze tartozik, s egy kátéjáról, melyet a modern irányban irt, a modern theologusok egyik leg­szenvedélyesebb ellenfele Van Oosterzee is ugy nyilatko­zott, hogy az a katekizmusok virága (t. i. a maga állás­pontján) s bármely theologus dicsőséggel vallhatná ma­gáénak. Hanem ő müveivel a francia irodalmat gazda­gítja, Hollandiában pedig mint szónok gyakorol nagy be­folyást. Időnkint prédikálni szokott a főbb városokban, s kitűnő ékesszólásával, bájos francia nyelvével, — melyet Hollandban igen sokan értenek — sok szivet, melyet a tudomány szava hidegen hagyott, megnyer az uj iránynak. Többé vagy kevésbé a jobb vagy bal oldal félé hajló liberálisokról nem teszek említést. Ezek száma és befo­lyása igen csekély, s általában olyan irány, mely vala­melyik egyetem tanszékén képviselve nincs, Hollandban nem tud tekintélyt szerezni. 4. Az orthodoxusok. Ismertetem a liberális pártokat , szólok már azon pártról egy keveset, mely ellen a liberálisok külömböző vélemény-árnyalataik mellett is egyesült erő­vel vívnak, Ertem az orthodoxusokat, vagy igazhivőket,­e két néven szokták itt őket nevezni. Oly hoszssas érte­kezéssel, mint a fennebbieknél tevém, nem fogom itt az olvasó figyelmét fárasztani. Nem fogok valamely ortho­doxus dagmatikát kivonatban közölni, talán elég lenne, ha csak a ref. egyház symbolicus könyveire utalnék; ott, az atyák tanában van kifejezve ezen három századdal később élő unokák iránya. Ezen irány nyal, ki csak va­lamennyire foglalkozott a theologiai tudományokkal, is­meretes lehet, — ez Hollandiában, vagy Németországon, vagy Magyarhonban egy és ugyanaz ; külömbség csak annyi, hogy itt holland nyelven, s más egyének mondják, hogy az apostolok tévedhetlenek voltak, hogy a Jézus valóságos isten, halála büntövlő áldozat, s — a mi körül itt most legtöbb vita foly — hogy a bibliai csudák való­sággal és ugy történtek meg, a mint ott elő vannak adva, és ezek hite nélkül nincs üdvösség. De bajosan is mutathatnék fél ezen irányból, — melyről szólani akarok — rendszeres dogmatikát. A régi supranaturalisták már 20 és 25 év óta két egyetem tanszékéről levannak szorítva, a harmadikról — Ut­rechtböl — Vinke és Bouwmann nem rég haltak el, irá­nyuk vezér nélkül maradt, tanítványaik a liberális vagy most élő othodoxus párthoz mentek át; Jer. Haar B. a morál és egyháztörtenelem tanára a mostani vitában nem vett részt, sőt tankönyveit sem adta ki. Ezen most élő, úgynevezett ,,modern supranaturalis" irány 2 és 5 év óta van képviselve Utrechtben. Van Oosterzee J. J. és Doedes J. J. által. Van Oosterzee most dolgozik dogma­tikáján, s csak egy később itt tanuló magyar ifjút fog azon szerencsés helyzetbe hozni, hogy egészen kidolgo­zott rendszerével a magyar közönséget megismertesse. Nem adhatok tehát a most tanárként működő ort­hodoxusokról egy rendszeres egészet, mert azt még ma­gok sem adtak. Megkísértem azonban, nagy halomra nőtt polemikus füzeteikből néhány nevezetesebb pontot azon alakban, azon okoskodásokkal itt visszaadni, mint mü­veikben találom. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. *) Buis Ballot, rectori hivataláról leköszönő beszédé­ben 1864. T. c. szerkesztő úr! A felső-szabolcsi helv. hitv. egyházmegyei tanitói özvegy-árva pénztár alapitói közt t. P i 11 i s y Lajos urnák — mint ki ezen jótékony intézet létrehozásában ernye­detlen buzgalommal fáradozott, s áldozatkészségének vi­lágos jelét bizonyította be az által is, hogy e f. év tava­szán Mihálydiban tartott egyházmegyei gyűlés alkalmá­val a még csekély mennyiségű alaptőke növelésére 100

Next

/
Thumbnails
Contents