Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-27 / 22. szám

PROTESTÁNS ES ISKOLAI SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. A FŐISKOLÁK ÉS EGYHÁZ KÖZÖTTI VISZONY. III. (Folytatás.) Ezeknél fogva a tudomány fölmutatott körei szerint következőleg keletkeztek az akadémiák:—Ha a természettudományok abban a gyakorlati alkalmazásukban tárgyaltatnak, a melyszerint a természet legmagasabb jelenségének, az emberi organismusnak fentartására szolgálhatnak és ezzel össze van kapcsolva a technikai ügyesités a gyógyításra, előáll a raedica facult a s. — A történet vagy ethica körében a legfőbb az államintézmény, az egyeseknek az államhoz, és az államoknak egymáshozi jogviszonya. Minden egyes történeti studiumot az állam fentartására s tökéletesítésére és az állami jogviszonyok szabályozása, mint végcéljára vonatkozásában ad elő a jogi facultas. Ehhez szinte szükséges a gyakorlati ügyesités, de a mi itt a jogélet szétágazása szerint igen sokféle lehet. — Harmadszor a vallásos élet tudományának is van egy gyakorlati célja, a legfőbb eszmének, az emberiség istennel kibékülésének, az isten országáflak valósítása. Ez a civitas dei, s positiv létezésében az egyház. A vallástudományoknak erre a gyakorlati célra vonatkozásban előadása összekötve ama cél valósítására szükséges technicai gyakorlással a theologiai facultas. Ennek a feladata megvizsgálni s felmutatni, hogy a jelenlegi egyházban az isten országa, az egyház eszméje mennyire és mily tisztaságban van valósítva, valamint ugy elméletben mint a gyakorlatban is arra kell tagjait képesiteni, hogy ez eszme valósítását tisztábban és tovább folytathassák. Meg kell azonban jegyeznem, hogy habár én itt Erdmannal elismerem is, hogy a gyakorlati szempont az egyik lényeges határozó az akadémiák állításában, ebből egyáltalán nem következik, hogy tolebbi nézeteimmel ellenkezőleg most bevallanám, miszerint mégis ugy a theologiai mint a jogi stb. akadémia csak a fönálló positiv institutioért, csupán a positiv egyház és állam hasznáért léteznék annak eszközeül. — Részemről mást értek itt a gyakorlati szükség alatt, s röviden megmondom mit. A tudomány megismert igazságai épen mivel igazak és okosak, érvényesitendők a gyakorlati életben is. Erre a célra szükséges az említett technikai ügyesség, és szükséges ismerni az élet positiv viszonyait, mint a melyekben cselekedhetünk, és a melyeket kell folytonosan a napfényre hozott igazságoknak megfelelőkké alakitanunk. Az a gyakorlati cél tehát, a melynek egyedül szükséges és lehet hogy az akadémiák szolgáljanak, nem a létező intézményeknek föntartása azért mert létezők, hanem a tudományban megismert igazságoknak, azért mert igazságok, gyakorlati valósítása. A két nézet között következményeiben látható a nagy különbség. Ama nézet szerint a positiv állam, egyház stb. a legfőbb célok, s ezeknek használó eszközei, szolgái a tudomány és akadémiák, következőleg a tudománynak s főtanodának kell a létező gyakorlati viszonyokhoz alkalmaztatni, csupán azok föntartása érdekének alárendeltetniök. — Az én meggyőződésem szerint pedig az akadémiák gyakorlati célja levén a tudomány igazságainak valósítása, (s illetőleg az ifjaknak a valósításra képesítése), a cél itt maguk a megismert eszmék, s a létező gyakorlati ugy egyházi mint politikai viszonyoknak kell folytonosan azoknak megfelelőkké alakitatniok, a tényleges állapotoknak kell az igazság szerint rendeződniök, nem pedig megfordítva. — E kis megjegyzés után térjünk vissza a tanszakok különüléséhez. A facultásokat a gyakorlati szükség hozván elő, azok egyelőre csak accessoriumok voltak az egyetem mellett. Igy állíttattak föl Párisban először az orvosi, és jogi, s valamivel később a theologiai karok mintegy gyakorlati előkészitőkül az egyetem mellett, úgyhogy egy ideig p. o. a rector választásoknál a minden tudomány köröket magában foglaló egyetemnek (a mai philosophiai karnak) magának volt annyi szavazata, mint a többi facultásoknak összesen. Lassanként azonban a dolog természeténél fogva nemcsak egészen bekebleztettek a facultások az egyetembe, hanem az egész egyetemi munkásság a tudománykörök különbsége szerint lett bennük felosztva. Ezzel azonban természetesen a korábbi egyetem, a belőle kinőtt facultásoknak közös törzse maga is az egyetem egy részévé, egy facultássá, az u. n. bölcsé^r*^