Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-14 / 20. szám

vetíen házvezetéssel és felügyelettel megbízott mél­tán úgy nevezett — árvaatya és anya velük együtt ájtatos imában az Istenhez fohászkodik, és egy-egy egy­házi vagy világi éneket mesterkéletlen egyszerűségben elhangoztat: örömteljes szívvel észlelhetjük, hogy az in­tézetben a tiszta vallási érzet is éberül és élénken fentar­tatik. A gyöngéd ápolás és okos nevelés ezen kedvezmé­nyeit 14 éves korukig élvezik az intézet növendékei, a midőn a fiúk valamely, testi és szellemi erejük, képessé­gük s hajlam aknák megfelelő életrendeltetés terére (a tudományos pálya sem levén kizárva) vezettetnek bölcs tanácsok kíséretében át, a leányok pedig valamely er­kölcsi s jótékony szellemű házi körben helyeztetnek el, — holott is azonban továbbra is az intézetnek nemcsak őrszellemétől környezteinek, hanem szükség esetében még további anyagi segélyezésben is részesitteínek, mely célra bizonyos alap az egylet vagyonától egészen elkülö­nítve kezeltetik. Ezekben összepontosul az intézetnek ápoltjaira árasztott jótékonysága, melynek jelenleg 37 árva boldog részese, kik, ha áttekintjük azon szívrenditő viszonyo­kat — melyeknek sötét és titokteljes tömkelegéből az intézetbe vezettettek. — ezen menhely nélkül bizonyára vagy menthetiénül elvesztek volna, vagy mi még ro­szabb, az élet tolongásában s zűrzavarában minden szel­lemi-erkölcsi nevelést nélkülözve, elvégre csak az egy­háznak, a községnek, az államnak váltak volna terhére vagy épen szégyenére, mig ellenben az intézet jótékony befolyása alatt az emberi társaságnak hasznos tagjaivá, s a hazának erős támaszaivá képződhetnek. E részben itt-ott még felmerülő téveszmék eloszla­tása végett helyen látjuk itt útbaigazitólag felemlíteni, miszerint ezen intézet mind két protestáns hitfelekezetnek, a helvét hitvallásúnak t. i. szintúgy mint az ágostai hitvallásúnak, árváit e g y­iránt karolja át hő szeretetével, s árasztja el dús ál­dásával, s a növendékek felekezeti szám-arányát nem tán valamely előlegesen megállapított számítás, hanem csakis a folyamodóknak eme vagy ama felekezethezi történetes tartó?,ósága határozza el. Hasonlólag az igazgatóság is mindkét felekezet hívei közt meg van osztva. — Azon téves feltevés ellenében pedig, mintha az intézet csak h e 1 y i (buda-pesti) rendeltetéssel bírna, elég legyen cáfoló t é n y ü 1 érvényesíteni, miszerint annak 37 ápoltja között 23 vidéki, ezek közt pedig 7 lelkész- és 3 tanitó-árva létezik. Midőn már a fennebbiekben az intézet áldásdús tö­rekvésének hü képét magunk előtt látjuk , önkéntelenül felbuzdul kebleinkben a hő elismerés s mély hálaérzete az intézetet pártfogoló egylet, s illetőleg annak igazga­tósága iránt, mely annak nem csak léteit, hanem csakha­mar virágzó lendületet is adott; kivált ha elgondoljuk azon fáradságokat és küzdelmeket, melyekkel korunkban oly vállalat létesítése és fentartása karöltve jár, mely sem nyereményt nem nyújt, sem hasznot nem hajt, sem pedig külfény és csillogás által a becs- és dicsvágynak tág és háládatos tért nem nyithat, hanem az adakozónak gyak­ran önmagától megvont filléreiből összegyűjtött folytonos áldozatot igényel, mely csak a jótett boldog tudatában s annak a sikeres gyermeknevelésben jelenkező gyümöl­cseiben találja majdan boldogító erkölcsi jutalmát. Ha mégis az egyletnek ily körülményei közt is sike­rült jótékonysága gyakorlatában oly mérvben előre ha­tolni, hogy az uralgó sanyarú üzleti viszonyok közepette a lejárt évben az előbbihez képest 2459 frtnyi jövedelmi többletre íehetett szert, s hogy továbbá'a hat évvel eze­lőtt megkezdett működése alkalmával pártfogásába vett árváknak 10-re menő számát, növekedett anyagi erejével arányban most már 37-re emelheté: az egylet e részbeni ernyedetlen munkásságának méltánylása mellett, egy­szersmind örömmel és fennen kell hirdetnünk, hogy talán a nyomasztó viszonyok által előtérbe tolt anya­giság jelen napjaiban is léteznek és az intézet irányá­ban mindinkább szaporodnak azon nemes lelkű ember­barátok, kiknek kebleikben az önjóllét iránti gond mel­lett az idegen szenvedés iránti rokonérzet is éber és élénk maradván : testvéreinek fájdalmát enyhíteni s sze­rencséjüket lehetőleg előmozdítani iparkodnak. Eltekintve a rendszeres tagok járulékaitól és több­rendü természetbeni ajándokoktól, legyen szabad e he lyen a már a jelen év folytában beérkezett önkény­tes adományokat következőkben felemlítenünk : a ma­gyar gazdasszonyok egyletétől 100 frt, a pesti takarék­pénztártól 200 fit, a budai takarékpénztártól 100 frt, sz. k. Debrecen város községétől 100 frt, Ringauf Hugó úr­tól egy 100 frtnyi alaguti részvény, Schneíder Zsuzsánna asszonytól 50 frt, a cs. k. állam-vasúttársulattól 20 frt, végül egy, az intézet javára virágvasárnapján rendezett hangverseny 863 frtot jövedelmezett. Ezen tapasztalat és azon kedvező észlelet, misze­rint az intézet áldásdus terén már nemcsak a magyarhoni mindkét evang. testvéregyház követői egyesülnek, hogy az emberszeretet ama legelső és legfőbb paran­csának érvényt szerezezzenek, hanem a többi hit­felekezetek tagjai is mindig számosabban seregeinek a testvéri egyetértés és nagylelkű áldozat­készség lobogója körül össze, az általános em­bernevelés s erkölcsösödés nagy munkájáni közreműködés végett: az egyletet f. évi martius hó 15-én tartott köz­gyűlésében azon nemes határozatra buzditá, hogy üdvös tevékenységének boldogító sugarait ismét tágasabb térre terjessze, ki, hogy intézetét ekként mind inkább valósá­gos országossá fejlessze, — és hogy ennek 1 ehető­sitése végett már jelenlegi ápoltjaival is teljesen betöl­tött, és idegen tulajdont képező helyiségeit, egy sz. k. Pest város tanácsa által nagylelkűen adományozott puszta térségen legalább 50 árva számára építendő saját árva­házzal váltsa fel, vagy ha netán jutányosabbnak mutat­koznék, e célra alkalmatos kész házat tágas kerttel vá­sároljon meg.

Next

/
Thumbnails
Contents