Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-07 / 19. szám

PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZT©- ES KIA350-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben házliozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre S frt. Elolizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. EmBETESEK DIJA : 4 hasábos petit, sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. AZ ERDÉLYI H. H. PÜSPÖKSÉG ALÁ TARTOZÓ EGYHÁZMEGYÉKBEN FELÁLLÍTANDÓ KÉPVISE­LETI RENDSZERT TÁRGYAZÓ VÉLEMÉNY. Miután a protestantismus kimondotta az elvet; hogy .,a szentírást tartja egyedüli sinórmértéknek, és szabály­zónak a hit és lelkiismeret dolgában, ,,természetes követ­kezednek tartom, hogy ,,az egyházi igazgatást'- is a le­hetőségig az abban látható modor szerint kell intézni, s azon elemekből alkotni, melyek ott szerepelnek. A protestáns anyaszentegyház ,,a tagok közössége" által áll fenn; a tagok pedig „egyháziak" és „világiak;" igazságos tehát: hogy az egyház-igazgatásba is mindkét elem befolyjon „a tagok közmegegyezése által elfogadott elvek és megállapodások szerént." Ha e tekintetben az első keresztjén gyülekezetek szervezéseire ügyelünk, az egyház-igazgatásnak ily nyo­maira akadunk; a mennyiben, a gyülekezetek alapitói, az apostolok mellett, ott látjuk a Véneket, Diakónusokat sat. a világi rendből, kik közegyetértéssel intézkedtek az egyházak ügyei felett. Oszpontositott egyházi kormányzatnak nincs ugyan nyoma a sz. könyvben; de a Jérusálemben, Antiochiában tartott apostoli vetélkedések alig hagynak kételkednünk * hogy e vetélkedések határozatai hozatalában a világiak is részt vettek, már csak azért is, hogy a hitben gyengéb­bek előtt az ily megállapodások annál nagyobb nyoma­tékkal bírjanak, s kötelező erejüekké emeltessenek. Csel. XV. 23 — 25 verseiben ez áll: Az a p o s t o l"o k se­niorok, és az atyafiak, azoknak kik vannak Antiokhiában, Sir iában, és Oiliciában, a pogányok közül való atyafiaknak köszönetünket írjuk. Tetszett nekünk, kik egyenlő aka­rattal egybegyűltünk, hogy válasz­tott férfiakat küldjünk ti hozzá­tok sat. Az erdélyi reformáció is ez alapon indult volt meg az egyes egyházakban; de a lassanként fejlődött egyház­megyei s kerületi igazgatásban, vagy a tisztított val­lás első hirdetői iránti kegyelet, vagy a tudomány tisztán tartása felőli előgondoskodás, háttérbe szorította a világiakat, s oly túlnyomó befolyást adott a papságnak, miszerént a gelei LXXX. 17-dik canonja szerint az egy­házmegyékben az esperes a XC-ik szerint, az egyházke­rületekben a püspök csaknem minden világi elem kizárá­sával a papok szavazása által választatott. Hova lett a XC-ik canonbeli jog ? mivé törpült e szempontból a papság befolyása '? mindenki tudja. De az idő int, hogy adjuk meg mindenkinek a ma­gáét; ajogoitorlás, a „de nobis sine nobis" elv kora lejárt; s ha az általános teherviselés elve diadalt nyert, — illő, hogy a jog — is mellette fejét felemelje. Tagadhatlanui igaz ugyanis az: hogy az egyhá­zak világiak nélkül fel nem állhatnak; a papok jöve­delme azok vagyonából telik ki; az egyházak épületeinek felállítása, fenntartása közremunkálásaikkal eszközöl­hető, ezenkívül a mind szélesebb tért foglaló értelmi suly, hathatós emelkedést adnak ugy egyes egyházaknak, mint egyházmegyéknek, és az egész kerületnek. Nélkiilök egyházaink aligha csak a mostani fokán is állanának a jó­létnek ! s 1859-ben a pátens befolyásuk nélkül aligha vissza vonatott volna! Sokszor hallottunk ugyan egyházi részről panaszt a világiak közönyösségéről, hidegségéről a vallás s ezzel kapcsolatban levő ügyek iránt; okkal-e? vagy ok nélkül? nem vitatjuk; de ha igazságosak akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy a közönyösség, ha tetszik hidegség főoka saját szervezetünkben rejlett; a mennyiben ők az egyes egyházaikon kivül — melyek keblében laktak — sem az egyházmegyei, sem az egyházkerületi gyűlésen illetőleg képviselve nem levén, kizáratva érezték magukat az egyház-igazgatás jogából; s egyháztagi létezésöket csak akkor érezték, midőn felszólittattak hogy fizessenek, -vagy legyenek kegyesek egy, s más egyházi célra aján­dékozni Hogy e szégyenitő igazságtalanság valahára meg­szűnjön — évek soraira terjedt sürgetés után (melyben az egyháziak nem utolsók valának) csakugyan megértük azt, hogy a közelebbi közzsinat egyetértve a m. egyház­főtanácscsal az egyházmegyéknek kiküldötte vélemény­adás végett e kérdést:

Next

/
Thumbnails
Contents