Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-05-07 / 19. szám
PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZT©- ES KIA350-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben házliozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre S frt. Elolizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. EmBETESEK DIJA : 4 hasábos petit, sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. AZ ERDÉLYI H. H. PÜSPÖKSÉG ALÁ TARTOZÓ EGYHÁZMEGYÉKBEN FELÁLLÍTANDÓ KÉPVISELETI RENDSZERT TÁRGYAZÓ VÉLEMÉNY. Miután a protestantismus kimondotta az elvet; hogy .,a szentírást tartja egyedüli sinórmértéknek, és szabályzónak a hit és lelkiismeret dolgában, ,,természetes következednek tartom, hogy ,,az egyházi igazgatást'- is a lehetőségig az abban látható modor szerint kell intézni, s azon elemekből alkotni, melyek ott szerepelnek. A protestáns anyaszentegyház ,,a tagok közössége" által áll fenn; a tagok pedig „egyháziak" és „világiak;" igazságos tehát: hogy az egyház-igazgatásba is mindkét elem befolyjon „a tagok közmegegyezése által elfogadott elvek és megállapodások szerént." Ha e tekintetben az első keresztjén gyülekezetek szervezéseire ügyelünk, az egyház-igazgatásnak ily nyomaira akadunk; a mennyiben, a gyülekezetek alapitói, az apostolok mellett, ott látjuk a Véneket, Diakónusokat sat. a világi rendből, kik közegyetértéssel intézkedtek az egyházak ügyei felett. Oszpontositott egyházi kormányzatnak nincs ugyan nyoma a sz. könyvben; de a Jérusálemben, Antiochiában tartott apostoli vetélkedések alig hagynak kételkednünk * hogy e vetélkedések határozatai hozatalában a világiak is részt vettek, már csak azért is, hogy a hitben gyengébbek előtt az ily megállapodások annál nagyobb nyomatékkal bírjanak, s kötelező erejüekké emeltessenek. Csel. XV. 23 — 25 verseiben ez áll: Az a p o s t o l"o k seniorok, és az atyafiak, azoknak kik vannak Antiokhiában, Sir iában, és Oiliciában, a pogányok közül való atyafiaknak köszönetünket írjuk. Tetszett nekünk, kik egyenlő akarattal egybegyűltünk, hogy választott férfiakat küldjünk ti hozzátok sat. Az erdélyi reformáció is ez alapon indult volt meg az egyes egyházakban; de a lassanként fejlődött egyházmegyei s kerületi igazgatásban, vagy a tisztított vallás első hirdetői iránti kegyelet, vagy a tudomány tisztán tartása felőli előgondoskodás, háttérbe szorította a világiakat, s oly túlnyomó befolyást adott a papságnak, miszerént a gelei LXXX. 17-dik canonja szerint az egyházmegyékben az esperes a XC-ik szerint, az egyházkerületekben a püspök csaknem minden világi elem kizárásával a papok szavazása által választatott. Hova lett a XC-ik canonbeli jog ? mivé törpült e szempontból a papság befolyása '? mindenki tudja. De az idő int, hogy adjuk meg mindenkinek a magáét; ajogoitorlás, a „de nobis sine nobis" elv kora lejárt; s ha az általános teherviselés elve diadalt nyert, — illő, hogy a jog — is mellette fejét felemelje. Tagadhatlanui igaz ugyanis az: hogy az egyházak világiak nélkül fel nem állhatnak; a papok jövedelme azok vagyonából telik ki; az egyházak épületeinek felállítása, fenntartása közremunkálásaikkal eszközölhető, ezenkívül a mind szélesebb tért foglaló értelmi suly, hathatós emelkedést adnak ugy egyes egyházaknak, mint egyházmegyéknek, és az egész kerületnek. Nélkiilök egyházaink aligha csak a mostani fokán is állanának a jólétnek ! s 1859-ben a pátens befolyásuk nélkül aligha vissza vonatott volna! Sokszor hallottunk ugyan egyházi részről panaszt a világiak közönyösségéről, hidegségéről a vallás s ezzel kapcsolatban levő ügyek iránt; okkal-e? vagy ok nélkül? nem vitatjuk; de ha igazságosak akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy a közönyösség, ha tetszik hidegség főoka saját szervezetünkben rejlett; a mennyiben ők az egyes egyházaikon kivül — melyek keblében laktak — sem az egyházmegyei, sem az egyházkerületi gyűlésen illetőleg képviselve nem levén, kizáratva érezték magukat az egyház-igazgatás jogából; s egyháztagi létezésöket csak akkor érezték, midőn felszólittattak hogy fizessenek, -vagy legyenek kegyesek egy, s más egyházi célra ajándékozni Hogy e szégyenitő igazságtalanság valahára megszűnjön — évek soraira terjedt sürgetés után (melyben az egyháziak nem utolsók valának) csakugyan megértük azt, hogy a közelebbi közzsinat egyetértve a m. egyházfőtanácscsal az egyházmegyéknek kiküldötte véleményadás végett e kérdést:
