Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-05-07 / 19. szám

Minő alapon, minő elemekből, mily módon kívánják az egyházmegyék részletes zsinataikat ugy szervezni, hogy az egyes egyházak — különben — is szűkös pénztárai — mentül kevésbé terheltessenek? Es e kérdésekre vagyok bátor szerény véleményemet elmondani a következőkben. I. Az egyházmegyék, több, kevesebb egyes egyházakból alakulnak ; melyeknek központi kormányzó testületre nélkülözhetlen szükségük van ; részint, hogy egyöntetűség legyen a teendőkben, részint hogy a kétes kérdések- s törvényes ügyekben legyen hová folyamodniok. És e kettős cél elérése kettős igazgatási kormányt igényel: melyek 1. Elsője egyházmegyei köz- vagy széles alapú képviseleti gyűlés. 2. Másika egyházmegyei törvényszék cimek alatt léteznének. Mindkettő alkottatnék egyházi, és világi tagokból a képviselet igazságos elve szerint. 1. Az egyházmegyei köz- vagy széles alapú képviseleti gyűlés szervezését illetőleg meghatározandónak vélem annak t a gjait, elnökét, gyíi lés-helyét, idejét, tartósságát és tárgyait. Tagjai lennének : a) Minden egyes egyházban szolgáló pap. b) Minden egyes egyházak köz- vagy képviseleti gyiilése által a világiak közül választott képviselő, annyi számmal, a hány pap szolgál azon egyházban, melyből a világi képviselők választatnak. c) Az esperes, főjegyző, fő- és algondnokok,—mint jelenleg még élethosszig választott egyházmegyei hivatalnokok, hasonlóul, a közgyűlés tagjai közé számíttatnának. Elnöke e közgyűlésnek — az egyházmegyei gyűlés színezetét megtartva az esperes akadályoztatása esetén a főjegyző , ezek hiányában a fő- vagy idősb algondnok. Gry üléshelye a lehetőségig az egyházmegye központján eső oly helység, hol valamint a szállásolásban, úgy az étkezésben is hiány ne legyen. Ideje: a kedvező május hava, az utazás, s állattartás könnyebbségéért. Tartama: egy, legfeljebb két nap, hogy se az egyházi, se a világi képviselők ne terheltessenek költséggel, s ne legyenek kényszerülve hosszasan távol lenni tűzhelyeiktől. T á r g y a i: az egyházmegyei általánosan érdeklő fontosabb ügyek. Ilyeneknek tartom : 1. A m. e. Fő Tanács, s f. t, közzsinat határozatainak teljesedésbe vételére szükséges intézkedéseket. 2. Az egyház látogató biztosság jelentése nyomán felmerülő vallásos, erkölcsi, vagy nevelési hátramaradás okainak elhárítása felőli gondoskodást, s az egyházak sérelmei orvoslását. 3. A papválasztást tárgyazó szabályok teljesedésbe vételét. 4. A papok elleni vizsgálat elrendelését, felfüggesztését, vagy kitétele felőli ítélethozatalt a f. t. közzsinat elébe vitelt megelőzőleg. 5. Az egyházak vagyoni állása feletti őrködést, s a számoló gondnokok megerősítését. 6. Az isk.olatanitók feletti fő felvigyázatot, előbb léptetésök, vagy felfüggesztésök feletti rendelkezést. 7. Az egyházmegye törvényszéki bíráinak megválasztását egyenlöleg az egyházi, és világi rendből; kik az alább meghatározandó ügyekben Ítélet hozatalra, az e.megyei köz- vagy szélesb alapú kepviselési gyűlés által meghatalmaztatnak. 2. Egyházmegyei törvényszék- vagy szűkebb alakú képviseleti gyűlés. Tagjai. Az egyházmegyei köz- vagy széles alapú képviseleti gyűlésről 3 évre választott egyházi, és világi ülnökök, vagy bírák. Hányan legyenek azok ! az egyházmegye nagysága, s ezzel rendesen kapcsolatban járó ügyek sokasága határozza meg. Nézetem szerént azonban az esperes, főjegyző — s itt szerepelni sokszor hivatott közügyigazgatón —- fő, és algondnokokon kivül 5 egyházi, és 5 világi egyént elégségesnek tartok a legnépesebb egyházmegyében is. Elnöke a közgyűlési mód szerént. Gr y ü 1 é s h e 1 y e. Az elnök által, az egyházmegye különböző vidékein, az elfogadásra alkalmas helység. Ideje. A közgyűlés bevégzését nyomban követő napok ; ezen kivül a közgyűlést megelőző tavaszi és a közzsinat után az őszi, sürgős mezei munkák által igénybe nem vett őszi hónapok valamelyike. Tartama. Az ügyek kivánata szerint 3, 4 vagy több nap is. Tárgyai. Ezek körvonalozása ugyan az e. megyei közgyűléstől függ; de idetartozandóknak vélem. 1. A közgyűlés által ellátás végett reá bízott ügyek elintézését. 2. Az időközben felmerült egyházi törvényes kérdésekben, a per felvétele, s annak folytatása felőli intézkedéseket. 3. A körlelkészek jelentéseiből kiderülő szorgalmas iskola-tanitók méltányos megdicsérését, ha lehető megjutalmazását; a hanyagok megintését, s közgyülésileg terjedő megbüntetését. 4. A vallásos erkölcsi élet s népnevelés előmozdításában fáradozó egyes egyházaknak küldendő elismerő nyilatkozatot — a tespedők buzdítására szolgáló felszólításokat.