Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-30 / 18. szám

PROTESTÁNS GYHAZI ISKOLAI SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ -hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIHDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A FOISKOLAK ES EGYHÁZ KÖZÖTTI VISZONY. (Folytatás.) II. Fölebbi fejtegetéseink szerint tebát a tudomány bármely testületi élettől, — következőleg az egyházi köztevékenységtől is teljesen független, tőle specifiee különböző szellemi munkásság. Láttuk hogy az egyháznak mint testületnek tudománya nem lehet, a tudományos munkásságba nem is avatkozhatik a nélkül hogy az által mind magának, mind a tudománynak károkat ne okozzon. Mielőtt azonban ezek után az egyháznak a főtanodákhoz való viszonyát megállapitar ők, előbb még egy másik kérdéssel kell tisztába jőnün , nevezetesen, hát a főiskoláknak mi viszonyuk van a tudománynyal'? — Mor Unom sem kell, hogy célomhoz képest a főtanoda alatt c upán a gymnasiumon felül kezdődő academiai tanfolyai t értem. Csak azt jegyzem meg előre, hogy okoskodása .>an természetesen kiválóan a hazai és protestáns akadémiákat tartom szem előtt, de mivel egyfelől ezeknek meg egyike sem kiegészült főtanoda, hanem a fötanodának csak egy vagy legfölebb két facultása van bennük fölállítva, és másfelől ezek sincsenek kellőben berendezve s kifejlődve, nem szorítkozhatok csupán a mi főiskoláinkra, hanem arra kell tekintenem, hogy a dolog természeténél fogva minőnek kell az akadémiának lenni, minő az a korunk műveltségének megfelelolog rendezett főtanodákban, és hogy minőkké kell tenni saját fötanodáinkat is. Hogy a főtanodák tudományos intézetek, ezt ugyhiszem senki sem vonja kétségbe, s igy itt nem is szükség bizonyítgatnom. Hanem inkább az a kérdés, hogy minő sajátlagos munkaeszközük és feladatuk van a tudományos életben ? Az akadémiai főtanoda mintegy átvezető hidul szolgál a hozzá előkészítő csupa tanítás (ismeretközlés) és tanulás — és a tudománynak egészen önálló eredeti termelése s müvelése között. A gymnasiumban a gyermeknek mindazt az ismeretanyagot, és mindazt az ügyességet meg kell szereznie, a mi szükséges ahhoz, hogy majdan a tudomány körébe, annak bármely ágába, egy szóval bárminemű tudományos munkásságba bele lehessen vezetni. A gymnasiumnak egyenesen az a feladata, hogy a növendéket ismereteinek és tehetségeinek lehetőleg mindenoldalú kiképzése által előkészítse általában a tudományos pályára. Ezért itt még sem arról nem lehet szó, hogy a tanuló egy tudományszakot választv? kizárólag arra készüljön ; sem arról, hogy kétségek támasztása, s azok legyőzése által a szabad kutatásba, bírálati vizsgálódásokba vezettessék bele. Hanem a nevelés részint a tudományos vizsgálódások kiérlelt eredményeinek, mint kész ismereteknek, értelmes betanításában áll, részint pedig az elme gymnastisálásában, azaz oly foglalkodtatásokban, a melyeknek tisztán csak az a céljuk, hogy a tanuló gondolkodását erősítsék, élesítsék és tisztítsák, a nélkül hogy egyszersmind positiv ismereteket is eredményeznének, ilyenek p. o. az úgynevezett Írásbeli — s legnagyobb részben a mathematieai dolgoztatások is. — A saját belátáson alapuló, s a szabad önvizsgálódás által produkált tudomány nem tartozik a gymnasium körébe. — Itt méu; épen a legmélyebb vizsgálódást igénylő dolgoknál a gyermek előtt legnagyobb argumentum a tanitónak és a tudósoknak a tekintélye „igaz mert ők mondják" „mert a tudomány igy tanítja." De vájjon miért ? igazán és helyes okoknál fogva tanitják-e ugy ? Es vájjon azokból a tanokból, a miket a tanár ugy készpénzül ád át a tanítványoknak, magok a tudósok között is mennyi a még megoldandó probléma, a csak valószínű hypothesis, és mennyi a már tisztázott igazság ? hogy azoknak különböző sőt ellenkező felfogása is lehető és van is, melyik felfogás és miért biztosabb ? E kérdések és nehézségek még nem tartoznak a gymnasiálista feladványai közé az ő kötelessége az iskolában is az, a mi általában a gyermek alapkötelessége , t. i. az engedelmesség. Engedelmeskednie kell szülőinek s tanítóinak akarata és belátása előtt. A gyermekeknek valamit tenni kell, föltétlenül csupán azért mert a szülő ugy parancsolja, váloga: tás nélkül mint praeceptumot be kell tanulnia, mert a tanitó kihagyta és ugy tanította. Szükséges az ? fogja annak hasznát venni vagyy nem azt nem ö ítéli meg; ugy igaz-e az vagy máskép "? egyez-e az ő néze