Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-04-02 / 14. szám

BELFÖLD. FELELET TRSZTYENSZKY UR VÁLASZÁRA. M o 11 o : Decipit frons prima multos. (Vége.) Ezen első tekintetre oly ártatlan tételben T. úr egy oly veszélyes centralista elvet mondott ki, hogy nem tudom, azon csodálkozzam-e inkább, miszerint, magyar prot. ember, s a mi több egy esperes, ily téveszmét magáénak vall; vagy azon, hogy ily bevallás után egyházmegyei autonómiáról még csak álmodni is mer! T. úr szerint tehát a superintendentia a kebelebeli gyülekezetek egyeteme. Már most tisztában vagyok magammal az iránt, hogy mit értett ott fönebb az alatt a kiegészítő rész alatt! T. úr szerint tehát a viszony a superintendentia és a kebelebeli gyülekezetek, s viszont a tolnai egyházmegye s a superintendentia között oly forma minőségű lenne, mint a milyen viszony létezik Sopron vármegye s a kebelebeli községek, s viszont a répcemelléki járás és Sopron vármegye között! Tisztelet annak a répcemelléki derék járásnak, s örömest elhiszem, hogy még sem cserélne velünk. De valamint az a kis Tornamegye, ha csak megint valahogy nem degradálják, testületi jogát nem egy könnyen fogja áruba bocsátani bármelyik abauji járás még oly sok és nagy előnyeiért: oly kevéssé vagyunk ez ideig még mi tolnaiak is hajlandók — lemondani azon autonómiáról, melyet a törvény nekünk biztosit, s melyre magát ezen egyházmegye azzal — „hogy prot. szilárdsággal állt meg a közel múltban egyházunk fölött elviharzott kisérlet napjaiban, ős alkotmányunk és törvényei mellett!" épen T. úr szerint is oly méltóvá tette. Úgyde! épen ez az autonomiája nem ismertetik el, mihelyt a sup. tekintendő a kebelebeli gyülekezetek egyeteméül, hanem legfeljebb is a megye név maradna meg, de különben semmivel sem lenne teljesebb jogú, mint az a répcemelléki járás, csak oly kiegészítő rész, mint az. Ez esetben aztán mi a központtól oly távol eső, — s ugyan azért a központ jótéteményiben annál kevesebb részt nyerő, különben pedig közadóval még annyival is túl terheltebb tolnaiak a kerület pártfogását aligha nem mégis egy kissé drágán vásárolnánk meg! De azt fogja már most tudni akarni T. úr, hogy én ugyan hát mit képzelek magamnak egy egyházkerület és egy egyházmegye alatt! mi viszonyban állnak egymáshoz '? mi mindegyiknek külön-külön jog és hatásköre ? Szerintem mind a kettő autonom testület, az utóbbi oly teljes jogú, mint az első, s a kettő között csakis csak egy bizonyos fokozati különbség létezik. És igy a superintendentia, mint a neve is mutatja, sem több, sem kevesebb, mint felügyelő testület, fenhatósága azon egyházmegyéknek, melyek egymással testületi jogaik fentartása mellett, egy közös célra egyesültek, — jogaikból csak annyit engedvén át amannak, a mely mellett a kerületi közös és viszont az egyházmegyei külön célok elérethetnek. Ha már most áll az, hogy egy egyházmegye, a fokozati különbséget leszámítva, csak oly teljes jogú autonom testület, mint egy egyházkerület; a superintendentia oly kevéssé nevezhető, a kebelebeli gyülekezetek egyetemének, a mint nem egyeteme a Generális Convent a magyarhoni 37 esperességeknek, hanem miként ez csak a négy magyarhoni superintendentiának, ugy a superintendentia is viszont csak a kebelebeli s nála már elébb létezett esperességeknek lehet egyeteme, ha t. i. ezen nyelvtanilag helyes elnevezés, jogilag is csak ugy elfogadhatónak találtatnék. Ez esetben aztán a kebelebeli gyülekezetek egyeteméül egyedül is csak az esperesség tekinthető. Ha továbbá a superintendentiának vannak „egyetemes érdekei, közös intézetei, a mit józanul senkisem tagadhat, — az esperességnek is megvannak csak oly jogosult külön közös érdekei, közös céljai, közös intézetei, melyek köz erővel, köz megállapodás útján tartandók fen. Ilyen közös cél a többek között a kormányzat és a tanodái ügy. De ne hogy T. úr azt gondolja, mintha ez csak az én egyéni képzeletem lenne, kiirom ide szórul-szóra az egykorban irányadó „Igénytelen Vélemények" bevezetésének ide vonatkozó 4-ik és 9-ik §-sait: „A z e g yház Magyarországon nem is gyakorolhatja autonómiáját úgy, hogy csak egyeteme szerint és nem léteges tagjai szerint is birna törvény szerzéssel és igazgatással. Az egyház csak úgy és az által él egyet emileg, mivel léteges tagjai is körűkhez képest autonomon élnek. A ki tehát a tagjainak szükséges fogalom szerint megillető autonomiát ezektől elvenné, s az egyetemre ruházná, azmegölvén a tagokat, megölné az egész egyházat is. Mert az evangy. egyház lényegénél fogva tagjaiban él mint egyetemesség, nem viszont. Ezen létegzet a tagok és az egész közt megvolt eleitől fogva a magyarországi evangy. egyházak k ö z ö t t." É s i s m é t a 9-ik §-b a n : „A különböző fokok sem különböznek akként egymástól, hogy a felsőbb fok teljesebb jogú volna az alsóbbnál, hanem mind eredetöket a községi gyülekeztből veszik, mert az az első és alap-egyházi testület. A fokozatot egyedül a rend és a közös érdek szüli, mind a kettőnek alanyai pedig a helybeli gyülkezete k/( De azt fogja kérdezni T. úr: tagadtam e én mind ezeket? Igaz, hogy ön ezt szóval nem tette,—sőt elég éle-