Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-01-01 / 1. szám

lemiekre is gondoljon, hogy munkálkodjék mig nappal vagyon. Az óriási haladás, melyet ipar, kereskedés, földművelés, irodalom csak e néhány aggasztóévek alatt tett, bámulatra ragad; s még inkább hiszem, hogy azon nyomokból, melyeket / nálunk az Ur látogató keze hagyott, mint megannyi • szent forrás fakad, melyeknek vize a vallásos műveltség, egyházi tudományosság kertjeit öntözi s eleveniti. T. olvasó! ha gondolatod vissza visszareppen azon ösvényre, melyen a közelebbi év folyama alatt vándoroltál, ne csak az utadban volt göröngyöt, a kopár szirtet, sivár tájt keresd fel: de vedd figyelembe azon szerény ugyan, de nemes virágokat is, melyek ösvényed mellett nyiltak. Ha a multak kertében jársz ne csak izét kóstold a gyümölcsnek, de gondolj hatására is. így kedvesebb, boldogitóbb lesz a visszaemlékezés, boldögitóbb a remény; igy az életnek és évnek egy-egy forduló pontja újra és újra meggyo'zend a felől, hogy feletted nem egy vak, vagy szeszélyes sors uralkodik, de egy gondviselő, hol szeliden hivogató, hol keményen fenyitő, de mindenkor javadat célzó Atya őrködik. —s. ISKOLAÜGY. LEHETNEK-E TANÁROK VAGrY TANÍTÓK ISKOLAFELÜGYELŐK ? A „Házi Kincstár'* 25-ik száma közli a békési á. h. esperesség egy határozatát, mely kétségbe látszik vonni azt, hogy a körlelkészi hivatal teendőit, t. i, az elemi iskolák fölötti felügyeletet lehetne-e tanárra, tanítóra., vagy más a nevelés terén jártas férfiara bizni, még azon esetben is, ha a lelkészek között nem találkoznék, ki ezen hivatalt akarná? — A tót-komlósi lelkész nt. Horváth Sámuel úr ezen határozat közlője a maga részétől egyenesen oda nyilatkozik, hogy ez merőben lehetetlen, mert ez egyenesen ellenkeznék a sz. Írással, symbolikus könyveinkkel, az 179°/j-iki 26. t. cikkel, egyházi kánonainkkal és a törvényes gyakorlattal, melyek egyetemesen csak a lelkészt ismerik el az iskola felügyelője gyanánt, s oda utasítja azon tanárt, tanítót vagy nevelőt ,,a ki e megtiszteltetésre s e befolyásra a nevelési téren vágyik," hogy magát az illető superintendens által elébb ordináltassa. — Nem az ellenmondási viszketeg, hanem mert egy oly kérdést látok itt megpendítve, mely korszerűségénél fogva megérdemli, hogy az „Egyházi Lap" hasábjain megvitattassék, bírt arra, hogy tollat ragadjak s nézeteimet, ha bár azok merőben ellenr keznének is tisztelt barátom Horváth Sámuel úr nézeteivel. közöljem. Mindenek előtt bátor vagyok nagyon tisztelt Horváth Sámuel barátomat felkérni, legyen szíves nekem a sz. írásból, vagy symbolikus könyveinkből azon helyeket, — az 179%-iki törvényből az egyházi kánonainkból azon §§.-at kimutatni, melyek egyenesen a lelkészt tűzik ki az iskolák felügyelőjéül, és a tanítót, vagy akármely más egyháztagot ezen jog gyakorlatából kizárnak, — mert én megvallom, hogy ámbár, — már hivatalomnál fogva is, — ama könyveket sokszor át meg át forgattam, de sehol egy árva betűre nem találhattam bennök, a nii ide vonatkoznék. — A sz. írást a mi illeti — nem szólok az ó-testarnentomról — azon korban, midőn az uj-szövetség könyvei keletkeztek, nem emlékszem, hogy lettek volna a gyülekezeteknek elemi vagy népiskolái, azért az apostolok ezekről nem is szólhattak ; de sőt lelkészeik sem voltak oly értelemben, mint Horváth úr veszi, s azért ezeknek sem adhattak utasításokat, mikép ügyeljenek fel a még nem is létező iskolákra. — Augustana confessio szól ugyan a ministerium ecclesiasticumról, de egyebet nem mond róla, mint azt, hogy „est ministerium docendi evangelii et porrigendi sacramenta" és sehol csak egy szóval sem érinti, hogy a lelkész akár az egyháznak, akár az iskolának hivatalánál fogva felügyelője volna. — Az JL790

/

j-iki 26. t. c. 5. §. megengedi az evangelmiaknak, hogy iskoláiknak felügyelőket vagy gondnokokat nevezhessenek ki helybelieket, felsőbbeket és legfelsőbbeket ; de hogy ezek szükségképen csak lelkészek lehessenek arról szó sincs. Végre a mi egyházi canonainkat illeti, — csak az 1791-iki pesti zsinatot hozom fel: itt a 6. canon azt mondja: Conventus localis officia sünt: 2: Cura et inspectio scholarum, — tehát nem a lelkész, hanem a convent van megbízva az iskolák felügyeletével: továbbá a 10. canon. Senioralis Consistorii officia: §. 2. Inspectio in ecclesias swi tractus, locales eorum conventus, ministros, ludimagistros etc. Ezen seniorale consistorium pedig a 9. canon szerint nem áll kizárólag lelkészekből, hanem ex utroque ordine aequali numero eligendis assessoribus. A mi végre a gyakorlatot illeti, igaza lehet H. S. barátomnak, hogy Tót-Komlóson még nincs rá példa, hogy más, mint a lelkész lett volna az iskolák felügyelője, igaza lehet abban is, hogy a békési esperesség még mást mint lelkészt a körlelkészi hivatallal 'nem tisztelt meg, — hogyan is lehetne más, mint lelkész, körlelkész '? — de ha ez így volna is, — határozhat-e ily fontos életkérdésben a tót-komlósi egyház, vagy a békési esperesség gyakorlata ? Nem szólott-e a némethoni prot. egyházakról, a hol merőben ellenkező a gyakorlat, de hazánkban sőt magában a békési esperességben is, hogy nem mindenütt a tót-komlósi törvény van gyakorlatban, azzal vagyok bátor bebizonyítani, hogy nem rég t. Urszini András úrtól, mint a csabai egyház és iskolák felügyelőjétől kaptam felhívást, hogy küldenék hozzájok tanító segédeket; pedig tudtommal Urszini úr még nem szenteltette fel magát;