Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-03-19 / 12. szám

Nyolcadik évfolyam. 12. fing. Pest, mart. 19. 1865. PROTESTÁNS ISKOLAI SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Ali pót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ,• helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 80 ujkr. ISMÉT EGY SIGNATURA TEMPORIS. A túlsó táborban legszebb úton vannak, hogy ama századok dicsőített állapotait visszaidézzék, midőn azok, kik Isten nevében sáfárkodtak, a népek és nemzeteknek nemcsak vagyonában, de azoknak lelkiismeretében és üdvében is szabadon gazdálkodtak. Ugy látszik, hogy a mit az encyklica elméletképen kimondott, azt gyakorlatilag is akarják keresztülvinni. I) u r u y francia oktatásügyi miniszter tapasztalván, hogy az ország iskoláztatható gyermekeinek egy ötöde (közel 900,000) semmi oktatásban nem részesül, elérkezettnek hitte az időt, bogy a kényszeritett és ingyen elemi oktatás rendszerét behozza. Azonban Durnv ebbeli javaslata, dacára annak, hogy III. N. noleon is pártolta, a clericalis párt machinatioi következtében a minisztertanácsban tökéletesen m gbukott. A clericalis lapok diadaluk mámorában anynyira megfeledkeztek magokról, bogy e szégyenletes győzelem feletti örömüket nyiltan kimutatják, és nevezetesen a francia „Idők Tanuja," a „Monde" Btiruy jelentésére vonatkozólag igy ir: „A francia közoktatási miniszter egészen el van ragadtatva a népoktatásnak protestáns országokban kivívott eredményei felett, s ugy látszik, mintha komolyan hinné azoknak értelmiségi túlsúlyát. A protestánsokra rovott azon kötelességnek, bogy olvasni tudjanak egyetlen célja, hogy elvonattassanak az egyház tanától, minden egyes embert azon helyzetbe tévén, hogy maga kovácsoljon össze hitet magának. A tudomány által való erkölcsjavitás képtelenség (chimére); a tudományosak az erkölcsi romlottságnak nyújt több erőt és segédeszközt. A népoktatás, ugy a mint ma felfogják, protestáns intézmény. Tudomány és értelmiség szempontjából ám hasonlitsák össze a protestánsokat és katholicusokat. A protestantismus nem hozott létre, és neiu fog" létre-7 o hozni semmit, mert tagadásból áll. Egy tizenkét éves katholicus fiu ismeri a vallás, a philosophia, a morál és politica minden lényeges igazságát. Mit tudhat ily életkorban egy protestáns, kit tanitói csak kétkedésre taníthattak ?" Mit csinált a romanismus a világ- legtisztább o o gondolkodású nemzetéből, hogy miveltsége központjában, Párisban olyanokat lehet nyilvánosan irni és hirdetni, a nélkül hogy az embert a bolondok házába zárnák ?! Micsoda? hát 1865-ben meztelen szavakban merik, mint igazságot hirdetni azt a non-sens-t, minek egy századdal ezelőtt a világ legnagyobb sophistája ékesszólása egész hatalmával is alig birt némi érvényt szerezni? Most, midőn a tudomány bajnokai beláthatatlan hosszú sorban egyszersmind az emberi erény mind megannyi példányaiképen állnak előttünk, előlép egy ember és állitja, hogy „a tudomány általi erkölcsjavitás képtelenség!" Ez több mint vakmerőség, ez szemtelenség. Addig mondogatta a romanismus anépnek, hogy a gondolkodás vallás ügyében nem a laicus ember dolga, mig végre most már azt is meri kimondani, hogy a mi öngondolkodásra vezet, nem a katholikus népnek való! A „Monde" szerint nem kell a közönséges em nek tanulás, mert ez csak arra való, hogy el 23