Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-03-12 / 11. szám
A mint mi tudjuk az 18G0 és 1861-iki legfensöbb leiratokban a 20-ik törv. cikk nem volt azon 1848-iki törvények közé sorozva, melyek revisio alá vétetendőknek jeleitettek ki; ennél fogva az abban foglaltatott elveket, legalább indirecte, ujolag a legfensöbb helyen is elismerték. Azon 20-ik t. cikk 4-ik pontja pedig igy hangzik : „A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás, valláskülömbség nélkül, kölcsönösen mindenkinek megengedtetik.u Hogy ezen világosan formulázott elvvel az udv. kancellária emiitett rendelete miképen egyeztethető össze, sehogy sem vagyunk képesek belátni. Egy ily birodalom államhalalmának, minő az osztrák birodalom, melyben annyiféle vallásfelekezet létezik, nem kellene egyik vallással sem tartani. Az állam, mint nagy s egyetemes jogintézet kétségtelenül köteles mindt-n általa elismert egyházat jogaiban védelmezni. Hogy a magas udvari kancellária a magyarországi evangelikus, közel 3 millió hivet számláló egyház iránti ezen kötelességét tekintve igazságosan cselekedett-e, midőn mig az evangelikus ifjaknak a katholikus gymnasiumokba való járást feltétlenül megengedi, addig az evangelikus iskolákat a katholikus ifjakra nézve némileg átok alá veti, — erre nézve a m. udvari kancellaria orgánumaitól várjuk a felvilágosítást. E/.zel kapcsolatban egy más nemrég lefolyt ügyünket kell a nyilvánosság elibe vinnünk és bemutatnunk az okokat, melyeknél fogva felsőbb helyen indíttatva érezték magokat az annyi áldást ige'rő vállalatot elejteni. Lapunk olvasói előtt tudva van, hogy egyházunk kebelében a protestáns tudomány barátai évek óta oly egylet alapitására törekednek, mely a tudományok protestáns szellemben leendő mívelése és terjesztése tekintetéből a társulati szabad szövetkezést vegye igénybe. Lapunk 1863-ik évi 36. számában közöltük az alakulandó magyar protestáns irodalmi társulat alapszabályainak tervét s azon folyamodványt, melynek kíséretében báró Yav Miklós ő nmga amaz alapszabályokat a nagyméltóságú magyar királyi helytartóságnak benyújtotta. Miután az ügy a nm. magyar kir. kancelláriának is fel lett terjesztve, mult évi nov. hó 10-én kelt következő helytartósági 1-irat érkezett le válaszul : „Mult évi september 15-én 1628. sz. alatt kelt jelentéssel felterjesztett irományok tanúsága szerint, a magyarországi protestánsok által, — nemzetiség és valláskülönbség nélkül, — oly egylet szándékoztatik alakíttatni, mely a mivelődés és a protestáns egyházi élet előmozdítását tűzvén ki céljául, a magyarországi protestáns autonom egyház védelme alá kívánná magát helyezni. — A társulat ezen célja azonban nagyon is messzire terjed ki. — Irodalmi társulatot az egyházitól függővé tenni, vagy valamely egyházi társulat tevékenységét más tárgyakra, mint egyháziakra kiterjeszteni nem lehetvén, önként értetődik, hogy valamely egyházi irodaimi társulat is, csak a thoologiai, s az ezzel közelebbi rokonságban álló segédtudományok előmozdításával foglala -toskodhatik. Minthogy az alakíttatni kivánt protestáns irodalmi társulat célja a felterjesztett alapszabályok szerint, a mivelőd es minden ágait foglalja magában, — legkissebb jogalappal sem bír a társulat azon szándoka, hogy magát a magyar protestáns egyházzal egyetemleges összeköttetésbe hozza, — ez iránt egyébiránt azon alakhiány is mutatkozván, hogy a kérdéses összeköttetés, — az egyház képviselésére hivatott helyi, — egyházmegyei, — s egyházkerületi gyülekezetek által jóvá nem hagyatott; ekkent az alakítók sem érezhetvén magukat arra hivatva, hogy egy oly tervezetet bemutassanak, mely a magyarországi protestáns egyházba messzire k'ható uj elemet hozna be. — Ily körülmények közt tehát, midőn a társulat oly feladatot tűzött ki céljául, mely tulajdonkép egy államjogiiag fenálló testületnek, vagy is az egyháznak teendői közé tartozik, s midőn célja határozatlansága s általánosságától el is tekintve, — a fenforgó nyilvános tekintetekkel öszhangzásba különben sem hozathatik, a kérdéses társulat létezésének engedélyezése iránti további intézkedések, — a f. évi oktober 28-án 20,098. sz. alatt kelt kegyes királyi udvari rendelvény szerint, — csak azon esetben tétethetnének meg ; ha a társulat tevékenysége, annak ciméhez képest az irodalomra szorítkoznék, s az egylet célja is ehez képest állapíttatnék meg ; ha a társulat a protestáns egyháztól függetlenül állíttatnék fel, — mi egyébiránt nemcsak annak az egyházzali egyetemlegessége ellen felmerült aggályok folytán, hanem különösen azon körülménynél fogva is szükségesnek mutatkozik, — mert csak az egyház képviselésére hívott testületek határozhatják azt meg, — hogy abban az egyház szolgái mely föltételek alatt vehetnek részt; — ha továbbá a tarsulat székhelye, s azon hely,is, hol a közgyűlések tartatnának az alapszabályokban me^határoztatnék. s azon eszközök, melyek a társulat irodalmi céljának elérésére mulhatlanul szükségeseknek nem találtatnak, — és különösen a társulat egyes tagjainak bármily célbóli kiküldetése végkép mellőztetnék, — e végre lia megállapittatnék, hogy az elnök az egyletet, nemcsak peres ügyeiben, hanem a kormány és a közönség irányában is képviselendő" Mi nem vagyunk oly szerencsések, hogy e'leiratot ugy elemezhessük, mint azt a fenebb közlöttel a P. B. tette és pedig azon egyszerű okból, mert ámbátor magyarul van irva, mégis egyáltalában felfogni nem birjuk. Csak annyit értettünk belőle, hogy kiindulási pontul olyasmi van felvéve, mi felfogásunk szerint sem az alapszabályokban, sem a folyamodásban nincsen, sőt épen az van világosan kimondja a mi a leiratban postulatumként lett odaállítva; mert valamint egyfelől a társulat „a protestáns egyházi élet előmozdítását" magának célul seh.l sem tűzte ki, ugy másfelől ,,a társulat tevékenysége. annak ciméhez képest épen csak az irodalomra szorítkozik s a társulat a protestáns egyháztól függetlenül szándékozott működni/' s igy épen a leirat értelmében mi a társulat alapszabályainak megerősítését és nem visszautasítását vártuk volna. Ha mindamellett a társulat, mint protestáns emberek szövetkezése működését törvényes protestáns felsöbbsége alá helyezi és magát alárendeli: még ha a magyarországi protestáns autonom egyház a tarsulattól egészen idegen testület volna is, a törvény amaz ismere-