Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-02-26 / 9. szám

melyet kifejez a szőlőmíves midőn azt mondja: elébb megkapálom s megtrágyázom a terméketlen fát. Mivel azonban az egyházfegyelem terén szokatlan ezen első fokozat, világosság okáért nevezzük azt közvetett e g y há z f eg y e 1 em 11 ek. Ezekből folyólag az egyházfegyelem első része a bűn forrásainak elhárítása, melyet eszközlünk. a) A közvetett egyházfegyelem — azaz a jónak megismertetése s megkedveltetése által. Ez pedig mint fegyelmi eljárás ennyit tesz: A ki nem ismeri a gyülekezeti jogok s kötelességek fontosságát, s e miatt azok elhanyagolására hajlandó, annál ne elégeljük, hogy iskolába járt, s az igehirdetést, hallgatja, hanem neki különösen is. a még nem vétkesnél sokszor csak dacot nemző intés vagy dorgálás elkerülésével, magyarázzuk meg e jogok s kötelességek fontosságát, lelki javunkrai előnyös befolyását. A jónak megkedveltetését az által eszközöljük, ha nemcsak magunk igyekszünk mindenkor a kötelesség teljesítésben azok fontosságát s az iga gyönyörűséges voltát nyilvánvalóvá tenni: hanem e mellett a kötelességét hívebben teljesítőnek több jogot, s némi — nem annyira az illetőnek dicsvágyát legyező, mint inkább másokat is hasonló hűségre serkentő — kitüntetést adunk. Ilyenek p. hogy az iskoláit szorgalmasan végzett s rendesen contirmált gyermekeknek bizonyítványt adunk, — a magukat kitüntetett lelkipásztorok s tanitók fölött egyházmegyei gyűlésen emlékbeszédet tartunk stb. — S csak ezen eljárás után következhetnek helyesen a bunforrása elhárításának további eszközei: b) A négyszemközti megintés, c) Tanuk előtti megintés, d) Gyülekezet előtti megintés. 5. A fe gye 1 em tulajdonképeni bü 11-t e t ő réseének gyakorlásában soha sem szabad positiv, hanem csak negatív nemű büntetéseket alkalmazni, azaz a bűnösre nem valami büntető törvénykönyvi s az egyház körén kivül eső büntetéseket kell rá diktálnunk, lianem oly egyházi jogokat kell tőle negálnunk, melyben az egyházilag nem bűnös, hasonló helyzetű egyháztag részesül. Az ily büntetés nemcsak, hogy végrehajtásában a legkényelmesebb, mert mig a positiv büntetés végrehajtásához, ha a bűnösnek legkisebb ellenszegülési szándoka van, mindig assistentia, testi fegyver kell, mig a negálásnál egyedül a negáló a tényező: hanem egyszersmind az egyházi élethez alakjában is legalkalmasb, mert soha nem szorul amaz igazság megtagadására, bogy fegyvereink nem testiek. Mielőtt tovább mennénk itt a következőket jegyzem meg: Bizonyos esetekben alkalmazhat az egyházi testület positiv büntetést p. pénzbírságot, de ez a fegyelem határán kivül eső egyházi törvény, s mint ilyent is bizony igen csínján kell alkalmaznunk. Midőn azonban egyházi szolgálatért fizetést húzó egyháztag fosztatik meg bizonyos időre e fizetésétől, ez már az egyházfegyelem körébe vágó tény, s negatív büntetés. A ki ezen állítást igy kimondva meg nem értené vagy következetlennek tartaná, annak következő felvilágosítással szolgálok: lia én Kis Pál egyháztagot bizonyos mulasztásért 5 frt kárpótlás lefizetésére büntetem, meglehet jogosan cselekszem, mert mulasztása csakugyan okozott az egyháznak 5 frtnyi kárt — de nem egyházfegyelmi természetit az ellenei eljárás, hanem polgári törvényszerű — s csak olyan mintha A. és B. polgárok közt kártérítési kereset kérdése fordul elő. A büntetés is nem negatív, hanem positiv. Mert én Kis Pál egyháztagtól nem olyan jogot negáltam, a mi őt mint egyháztagot illeti, hanem az őt mint embert és polgárt illető vagyonból veszek el 5 frtot. S midőn azt mondtam, hogy ily positiv büntetést csínján alkalmazzunk, az sem többet sem kevesebbet nem tesz, minthogy csak oly esetben mondjon ki olyat az egyház, melyben a büntetendő ellenében a positiv polgári törvények szerint is világos igaza van. Egészen más azonban az eset ha Kis Pál fizetéses egyháztag, p. lelkipásztor, mert ekkor egyházi kötelességei teljesítéséért ad neki az egyház jogot lelkészi díjjá élvezésére, s ha ez esetben elmulasztja az egyház iránti bármi kötelességét — melyeknek egyike a feddhetlen élet is — ekkor az őt mint egyháztagot illető jogot veszem el = negálom tőle, ha lelkészi díjjából vonok le, mert hisz ezen jog, a lelkészi fizetés csupán egyházias kötelezettségekért csupán az egyháztól adott jog, mely őt csak is mint lelkipásztort azaz egyháztagot illeti, s mint embert vagy honpolgárt épen nem. Itt már aztán az egyházfegyelem körében járok, s büntetésem is nem positiv, hanem negatív.