Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1865-02-19 / 8. szám
vízieknek kellene fizetéséhez járulniok; s ezek inkább szeretnék, hogy nekik csekély fizetésen saját papjok, legyen s mesterük fizetése alább szálljon; másik az, hogy Fejérvizen papílakot kellene épitni; ezt az egyház jövedelméből fölépíttetni vállalta is egyik helybenlakó birtokos, de még nem készült el. Reményleni szabad azonban, hogy mind a borbáthviziek átlátják, miként sokkal jobb saját érdekükben tisztességes fizetéssel ellátott egy pap, és egy tanitó a két szomszéd-helységben, mint két nyomorkodó pap, s két sovány mesteri állomás, mely gyakran silánysága miatt évekig maradhat üresen ; s ha betelik is, nem leend köszönet benne; csekély fizetésre még csekélyebb személyek akadván csak. Azt is lehet reményleni, hogy az akadályoknak már elhárulta után a fejérvizi birtokos úr a papi lakot sietve fölépíttetvén, igazolandja, hogy eddig is nem rajta mult. Itt is hát jó reményben lehetünk. N.-Rápólton mult nyáron betöltetvén a papi állomás, gr. Kun Kocsárd főgondnok úr buzgalmának sikerült az oskolát is összetoborzani, s az idén 32 ref. magyar eredetű gyermek tanulja őseinek szülőik elfelejtette vala nyelvét. A hirlapban felszólítás tétetvén a hátszegvidéki visszaszerzett havasok birtokosaihoz, hogy Hátszeg vidéke számára reáliskolát alapítsanak; nem tartom célszerűtlennek e kérdéshez hozzászólni. A birtokos urakhoz ez lenne kérésem: 1. Ne vitatkozzanak most afölött, miféle oskola alapítására áldozzák fel azon 60 —100 ezer pfrtot, mit reáloskolára áldozni indítványozott Jordán Domokos úr. Mert elvitatják majd az áldozatkészséget. Mondják ki e helyett, hogy egy csupa falusi oskolánál nagyobb tanintézetre feláldoznak 50 —100 ezer o. é. forintot: mert jó alreáloskolára, hogy belőle osk. épület, tanári szállás tanári fizetés stb. kiteljék, 100 ezer frt sem elég. 2. Ezen 50 —100 ezer forintot kezelés végett, adják át az erdélyi ref. főegyháztanácsnak, ugy, hogy kamatjait addig tőkésítse, mig eldől, miféle oskolát alapitnak. 3. Kérdezzenek meg szakértőket, minő oskolára van Hátceg vidékének, s vele Hunyadmegyének is legnagyobb szüksége. Erről vitatkozzanak szaklapokban, s mikor a dolog jól meg lesz vitatva, fogadjon el a birtokosság egy jól megvitatott eszmét, fennhagyván az egyházi főtanács helybehagyását is. 4. Miért ajánlom az egyh. főtanács felügyeletét, okom rá az, hogy minden oskolának valahonnan függni kell, s csak a ref. egyházi főtanács van azon helyzetben, hogy törvénytelen parancsoknak ellent tud állni, s a magyar tannyelvet a germanizáló Bach-rendszer idejében ís fenn tudta tartani. Most elég ennyi: majd ha a pénzáldozat bizonyos lesz, többet is szólhatunk; addig oknélküli a sok beszéd. Szomorú, vagy ha nem szomorú is, de elkedvelenitő tudomás, hogy Szászvárosra, hol az erdélyi ref. egyházban legnagyobb fizetéssel ellátott papság van, (a nagy papfizetése 20 pkr híján 3 ezer pfrt), s melynek szomszédjában a tordasi nagy fizetésű papság, a derék sárospataki füzeteket senkisem járatja. * * KÖNYVISMERTETÉS. VÁLASZ A „RELIGrIO" T. T. SZERKESZTŐJÉNEK LAPJA MULT ÉVI 22 ÉS 23-ik SZAMARA. Motto : Mi sem félünk ! (Vége.) Ön a „heidelbergi káté"t 6 éves gyermeknek akarná tanítani ? Mi annak a 6 éves gyermeknek betűt is csak akkor mutatunk, midőn kéri, hogy nevezzük meg előtte az ismeretlen cifrát. — Vallást különösen hitre tartozó dolgokat hat éves gyermeknek tanítani ? valóságos szellemgyilkosság, a szellem-erő eltörpitése, a valódi vallásosság kifejtésének elfojtása. — Mi protestánsok ily vadat nem cselekszünk. — Nyakára forrott önnek a rosz akarat! — Előszavamat elolvasta és az a ki olvasni tud megérthette, hogy már gondolkodni tudó férfiak s magánosok hasznára van írva, s mégis azt mondja hogy nézetemet 6 éves gyermek agyába akarom tömni. — Csak ugy járnék én azzal mint az a tanitó ki a református gyermektől azt kérdezte : mi a malaszt? Ön névtelen valaki, előttem fitogtatja olvasottságát ; el akarja velem hitetni mikép minden régi és ujabb szentet, katholikus és pogány írót áttanulmányozott, annyira hogy azokból ad lubitum markol eéljához szükség s szükségtelen adatokat. — Bizony kedves ön, van ott a gondos jezsuiták kutyabőrös anthohologiájában oly rakás testimonium, — egymásra hányva , hogy ha az ember a nagy pandectát kezébe veszi, csak le kell olvasni a cimet s leirni mi a cim alá Íratott: s oly tudóssá válik, hogy majd rneg Egyébiránt azon tárgyak mellett, melyeket kátémból ön kikarmolt, nekem is vannak mind kath. mind protestáns, mind bölcseimi, mind szentírásból merített adataim. Vannak az ön által idézett, különben igen tisztelt atyánkfiai közt, kiket nem ismerek; Leibnicot és Voltairet átnéztem, de a purgatórium védelmére nem találtam; hanem igen az elsőnek a protestantismusróli szép megjegyzéseit, s ugy találtam, hogy az utolsó a kat. egyház és tanai ellen élesen kikél az emberiség átkának mondja, s ugy találtam, hogy ez egészben igaztalan nézet befolyása alatt irta két nagy müvét: „d i c t i o -naire p h i 1 o s o p hí qu e u és „essais sur les moeurs et l'esprit des nation s." Nekem azonban velők nincs közöm, én a szent Íráshoz folyamodom, ugyhiszem ennek érveit ön sem fogja meghazudtolni; mert akkor nem bocsátják be a status mediusba a purgatoriumba, mely közép állapot a boldogság és boldogtalanság közt; mert ha „boldogság" lenne az ottani állapot, a lélek nem kívánkoznék ki belőle, mely