Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-02-19 / 8. szám

vízieknek kellene fizetéséhez járulniok; s ezek inkább szeretnék, hogy nekik csekély fizetésen saját pap­jok, legyen s mesterük fizetése alább szálljon; má­sik az, hogy Fejérvizen papílakot kellene épitni; ezt az egyház jövedelméből fölépíttetni vállalta is egyik helybenlakó birtokos, de még nem készült el. Remény­leni szabad azonban, hogy mind a borbáthviziek átlátják, miként sokkal jobb saját érdekükben tisztességes fizetés­sel ellátott egy pap, és egy tanitó a két szomszéd-hely­ségben, mint két nyomorkodó pap, s két sovány mesteri állomás, mely gyakran silánysága miatt évekig marad­hat üresen ; s ha betelik is, nem leend köszönet benne; csekély fizetésre még csekélyebb személyek akadván csak. Azt is lehet reményleni, hogy az akadályoknak már elhárulta után a fejérvizi birtokos úr a papi lakot sietve fölépíttetvén, igazolandja, hogy eddig is nem rajta mult. Itt is hát jó reményben lehetünk. N.-Rápólton mult nyáron betöltetvén a papi állo­más, gr. Kun Kocsárd főgondnok úr buzgalmának sike­rült az oskolát is összetoborzani, s az idén 32 ref. ma­gyar eredetű gyermek tanulja őseinek szülőik elfelejtette vala nyelvét. A hirlapban felszólítás tétetvén a hátszegvidéki visszaszerzett havasok birtokosaihoz, hogy Hátszeg vi­déke számára reáliskolát alapítsanak; nem tartom cél­szerűtlennek e kérdéshez hozzászólni. A birtokos urak­hoz ez lenne kérésem: 1. Ne vitatkozzanak most afölött, miféle oskola alapítására áldozzák fel azon 60 —100 ezer pfrtot, mit reáloskolára áldozni indítványozott Jordán Domokos úr. Mert elvitatják majd az áldozatkészséget. Mondják ki e helyett, hogy egy csupa falusi oskolánál nagyobb tanintézetre feláldoznak 50 —100 ezer o. é. fo­rintot: mert jó alreáloskolára, hogy belőle osk. épület, tanári szállás tanári fizetés stb. kiteljék, 100 ezer frt sem elég. 2. Ezen 50 —100 ezer forintot kezelés végett, ad­ják át az erdélyi ref. főegyháztanácsnak, ugy, hogy ka­matjait addig tőkésítse, mig eldől, miféle oskolát alapit­nak. 3. Kérdezzenek meg szakértőket, minő oskolára van Hátceg vidékének, s vele Hunyadmegyének is leg­nagyobb szüksége. Erről vitatkozzanak szaklapokban, s mikor a dolog jól meg lesz vitatva, fogadjon el a birto­kosság egy jól megvitatott eszmét, fennhagyván az egy­házi főtanács helybehagyását is. 4. Miért ajánlom az egyh. főtanács felügyeletét, okom rá az, hogy minden os­kolának valahonnan függni kell, s csak a ref. egyházi főtanács van azon helyzetben, hogy törvénytelen paran­csoknak ellent tud állni, s a magyar tannyelvet a ger­manizáló Bach-rendszer idejében ís fenn tudta tartani. Most elég ennyi: majd ha a pénzáldozat bizonyos lesz, többet is szólhatunk; addig oknélküli a sok beszéd. Szomorú, vagy ha nem szomorú is, de elkedvelenitő tudomás, hogy Szászvárosra, hol az erdélyi ref. egyházban legnagyobb fizetéssel ellátott papság van, (a nagy pap­fizetése 20 pkr híján 3 ezer pfrt), s melynek szomszédjá­ban a tordasi nagy fizetésű papság, a derék sárospataki füzeteket senkisem járatja. * * KÖNYVISMERTETÉS. VÁLASZ A „RELIGrIO" T. T. SZERKESZTŐJÉNEK LAPJA MULT ÉVI 22 ÉS 23-ik SZAMARA. Motto : Mi sem félünk ! (Vége.) Ön a „heidelbergi káté"t 6 éves gyermeknek akarná tanítani ? Mi annak a 6 éves gyermeknek betűt is csak akkor mutatunk, midőn kéri, hogy nevezzük meg előtte az ismeretlen cifrát. — Vallást különösen hitre tar­tozó dolgokat hat éves gyermeknek tanítani ? valóságos szellemgyilkosság, a szellem-erő eltörpitése, a valódi val­lásosság kifejtésének elfojtása. — Mi protestánsok ily va­dat nem cselekszünk. — Nyakára forrott önnek a rosz akarat! — Előszavamat elolvasta és az a ki olvasni tud megérthette, hogy már gondolkodni tudó férfiak s magá­nosok hasznára van írva, s mégis azt mondja hogy né­zetemet 6 éves gyermek agyába akarom tömni. — Csak ugy járnék én azzal mint az a tanitó ki a reformá­tus gyermektől azt kérdezte : mi a malaszt? Ön névtelen valaki, előttem fitogtatja olvasottsá­gát ; el akarja velem hitetni mikép minden régi és ujabb szentet, katholikus és pogány írót áttanulmányozott, annyira hogy azokból ad lubitum markol eéljához szük­ség s szükségtelen adatokat. — Bizony kedves ön, van ott a gondos jezsuiták kutyabőrös anthohologiájában oly rakás testimonium, — egymásra hányva , hogy ha az ember a nagy pandectát kezébe veszi, csak le kell ol­vasni a cimet s leirni mi a cim alá Íratott: s oly tudóssá válik, hogy majd rneg Egyébiránt azon tárgyak mellett, melyeket kátém­ból ön kikarmolt, nekem is vannak mind kath. mind pro­testáns, mind bölcseimi, mind szentírásból me­rített adataim. Vannak az ön által idézett, különben igen tisztelt atyánkfiai közt, kiket nem ismerek; Leibnicot és Voltairet átnéztem, de a purgatórium védelmére nem találtam; hanem igen az elsőnek a protestantismusróli szép megjegyzéseit, s ugy találtam, hogy az utolsó a kat. egyház és tanai ellen élesen kikél az emberiség átkának mondja, s ugy találtam, hogy ez egészben igaztalan né­zet befolyása alatt irta két nagy müvét: „d i c t i o -naire p h i 1 o s o p hí qu e u és „essais sur les moeurs et l'esprit des nation s." Nekem azonban velők nincs közöm, én a szent Írás­hoz folyamodom, ugyhiszem ennek érveit ön sem fogja meghazudtolni; mert akkor nem bocsátják be a status mediusba a purgatoriumba, mely közép állapot a boldog­ság és boldogtalanság közt; mert ha „boldogság" lenne az ottani állapot, a lélek nem kívánkoznék ki belőle, mely

Next

/
Thumbnails
Contents