Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-07 / 6. szám

exegetikai művei együtt találtatnak jelesb iratai­nak uj kézi kiadásában Gerlach Ottótól (Luthers Werke. Vollstándige Auswalil seiner ílaupt­schriften, 24 Bandchen, Berlin 1840 — 49.) — Kalvinnak latin nyelven irt exegetikai munkái az uj szövetség és a zsoltárok felett ujabb időben megjelentek kézi kiadásban (Berlin 1833: Die Evangelien und Apostelgesch. 3 köt. Die Briefe, 3 köt. Die Genesis 2 köt. 1838 ; die Psalmen 2 köt. 1836); A római levél német forditása meg­jelent Krummachef és Bendertől (Halle .1836.) A latint értő olvasók az irás összefüggő megértésében tán jelenleg is Kálvin e munkáival többre menend­nek, mint minden idevágó ujabb magyaráza­tokkal. Különösen a Pálféle levelek és a zsoltá­rok magyarázatában az élet és szenvedés iskolá­jában hivésre nevelt mély elméjii nagy szellem felismerhető. Ezeken felül utaljuk a latint értő olvasót, a régiek közül még Bengelre, ama sváb theologusra a mult század első feléből, kitől a keresztyén élet és finomelmü irás kutatásnak egy még most is folyton folyó árama szakadt a wür­tembergi egyházra (Gnomon novi testamenti 2 rész Tübingen 1836.) A reformatio utáni időnek nem volt fo­gyatkozása laieusok számára irt bibliai mű­vekben. A leghíresebb és legmesszebb elter­jedt azok közül, mely még most is északi német házaknál található, a nürenbergi vagy weimari bibliamű volt, mely minthogy Er­nestus pius vagy imádkozó Ernest fejedelem eszközlésére jött létre, Ernestiféle bibliának is neveztetik, kijött nagy ívrétben 1640. Az akkori idő leghíresebb theologusainak részük volt annak kidolgozásában, még is hiányzik benne a kellő tömöttség és szabatosság. Célszerűbb még annál az avval versenyzett würtembergi bibliamű, mely Pfaff Mátyás felügyelete alatt 1729-ben jött ki Tübingában ívrétben. Az akkori időkhez képest nagy mértékben sikerült és még most is használható Hédin ger würtembergi udvari prédikátornak megmagyarázott uj testamentum kiadása, Stuttgart 1704. Tömött, többnyire mag­vas rövidséggel találni itt Luther mag) arázó jegyzetein és szorgalmasan gyűjtött párhuzamos helyeken kivül, jó rövid értelemmagyarázatok és hathatós haszonraforditások és alkalmaztatá­sok. Ismertebb még korunkban is és legújabban nagyon keresett mű a „Synopsis bibliothecae exegeticae in Vetus et Nóvum Testamentum'' S tar ke Kristóftól (Leipzig 1733 -47), az Uj Testamentum 3 részben 4°, az ó Testamentum 5 rész. Előnye nem annyira a gyakran ingadozó és hiányos magyarázatokban, mint inkább a gya­korlatilag gyümölcsöző jegyzetek gazdagságában áll. Régibb és ujabb időbeli más munkákat mel­lőzve említjük ujabb időből: „Die heilige Schrift nach Luthers Uebersetzung, mit Einleitungen und erklarenden Anmerknngen." Gerlach Ot­tótól (das Neue Testament 3. kiad. 3 köt. Berlin 1843; das alte Testament, die historischen Bü­cher 2 köt. 1846; Die poetischen und gnomi­schen Bücher 3 köt. 1849). E magyarázat alapos előtanulmányokon nyugszik, mely a tulaj donképi nehézségeket és botrányköveket nem kerülgeti meg, éles, tömött, de egész elrendezése és hangja szerint nem egészen népszerű és csak bizonyos míveltség fokán álló olvasóknak való. Népszerűbb az Uj Testamentum magyarázata Lisco-tól (2 kiad. Berlin 1842); de itt a nehézségek inkább elpalástoltatnak, mint sem elhárittatnának. Cse­kélyebb miveltségü olvasók használhatják T e i c h­ler C. Uj Testamentumát (Berlin 1845.' TUDOMÁNYOS KUTATÁS A VALLÁSBAN. III. A reformatio után, „És lön világosság!'4 A Mindenható parancsa szerint —a reformatio hajnala felderült. „Mi­nekutána eljött a teljes idő, kibocsátá Isten" (Galat. IV. 4) — Luthert és Cálvint, kik tanúbizonyságot tettek, hogy : „a tudomány világosság(Péld. VI. 23.) kik hirdették, init az erangyéliom rendelt: ,,meg kell újul­notok, a t i elméteknek lelke s z e r i n t." (Efes. IV. 23.) Itt állunk az Európát szellemi, mint politikai tekintet­ben átalakító, a dolgok új rendjét teremtő hitújí­tás n a k örökké emlékezetes koránál, mely a szellem újításával, a világot is megújította. Hogy az Európát megrázó e nagy változás következtében, annak az egyházba becsúszott számos visszaéléseket megszüntető, azt az evangyéliomi eredeti tisztaságra visszavezető működése mellett s annak következtében a szent dolgokban kutatás, a vallásban az igazságnak keresése sem szakadt félbe, sőt inkább nagyobb lendületet kapott, tágasabb körben kezdett működni, azt a dolog természete hozta magával. De nem kevésbé igaz, hogy ez űjitás az egyház keblében még he-

Next

/
Thumbnails
Contents