Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-25 / 52. szám

édesebb az a gyümölcs, melyet valaki sok fáradsággal termesztett, mint a melyhez könnyen jutottunk. Nem számítottam én soha arra, hogy fáradságaim gyümölcseit még életemben láthassam ; tudod, hogy mint kertész sem voltam soha oly szerencsés, az általam plántált gyümölcsfák termését élvezhetni, — mert mire azok termettek volna, mindenkor ott kelle őket hagynom. — Mennyivel nagyobb örömöm, midőn azt tapasztalom, hogy a népnevelés kertjébe plántált fácskáim csakugyan kezdenek szememláttára gyümölcsöket teremni. Mert, hogy magyar népiskolatanitóink a régi lethargiából ébredeznek, sőt itt ott élénk mozgalom mutatkozik közöttük, abban némi önmegelégedéssel mondom, — egy kis parányi részem nekem is van, s hogy a sopronyi tanitó képezde, mely isten segítségével s több buzgó férfiak hozzájárultával általam látrehozatott nevezetes tényezője azon ujabb lendületnek, melyet a népnevelés ügye hazánkban vett, az tagadhatatlan. Sajnos ugyan, hogy hazánk nagyjai egyházunk hatalmas férfiai, kik legtöbbet lendíthetnének az ügyön még mindeddig, — nagyobb részint, — szenvedőleg viselik magokat iránta, de annál örvendetesebb, hogy azok, kik velem együtt sem világi állással, sem vagyonnal nem birnak, karolták föl azt, a mindenki által dicsőített, de tettleg csak kevesek által gyámolított ügyet. Itt valósulnak a megváltó szavai: „a kicsiny és csecsszopó gyermekek által végezted be a te dicsőségedet.u

Te tisztelt barátom egyike vagy ezen lelkes férfiaknak. Áldjon meg érette az Isten! áldja meg azon buzgó nép iskolatanitókat, kik körülötted összesereglettek, hegy egyesülten dolgozzanak a népnevelés emelésén. Helyesen szeretett barátim! Csak lendítsetek valamit, vigyen közületek kiki habár csak egy homokszemet is a nagy épülethez; fel fog az épülni, ha lassan is! S ha majd a hatalmasok általatok megszégyenittetve szinte kezet vetnek a munkára, ök tán mázsás követ fognak az épülethez vinni, de a dicsőség, hogy az alap megvettetett, a tietek marad. — Ne bánájtok ha nektek az egészből csak a fáradság jut is, s a hasznot az unokák fogják aratni; hisz nem csupán magunknak élünk, s ha valakinek ugy a tanítónak feladata az utókornak dolgozni. Szívem mélyéből üdvözlöm egyesülésteket, melytől sokat várok a népnevelésre nézve, s óhajtom, hogy a mily lelkesedéssel kezdettetek a munkához oly buzgó kitartással meg is álljatok szent felteteltek mellett. Józan férfiak vagytok mindnyájan, kiket szent cél s nem csupán gyüléskedési viszketeg vezérelt össze, s ennél fogva fel kell tennem, hogy holmi aprólékos kellemetlenségek, metyekkel mindenesetre találkozni fogtok, nem fogják egyesülésteket feloszlatni. S épen mert nagyon fájna szívemnek, ha a dicséretesen megkezdett' munkát csakhamar ismét félbeszakasztanátok, vagy ha egyesülésiek föl nem bomlanék is, de semmi kedvező eredményt nem szülne, óhajtásom, hogy minél inkább tisztában legyetek magatokkal, mind a cél iránt, mely után törekednetek kell, mind az eszközök iránt, melyeket a cél kiviteléhez használni akartok. Nem érzem magamat ugyan feljogosítva arra, hogy tanácsadótok legyek; de fölteszem felőletek, hogy szívesen veenditek ha igénytelen nézelimet közlendem veletek. — Hisz egyesülésieknek egyik lényeges célja az eszmecsere, szívesen veszitek, ha összejöveteleitek alkalmával egy vendég föllép, sjószándéku nézeteit elmondja előttetek. Tekintsetek ilyen vendégnek, ki miután gyűléseiteken jelen nem lehet, papirosra rakja le azt a mi szívén fekszik. Először is egyesülésiek szervezetéről kívánnék veletek szólani. Ti tanitói értekezleteknek nevezitek egyesülésteket. Ezen elnevezés nem fejezi ki azt, a mire ti egyesülésiek által céloztok. A tanitói értetekezletek alatt egy és ugyanazon tanintézet tanárainak meghatározott időbeni összejöveteleiket értjük, az igazgató elnöklete alatt, kik ilyenkor a kezek alatti tanintézet ügyeiről a tanoncok magaviseletéről, az előforduló bajok miképi orvoslásáról stb. értekeznek magok közt, a mely értekezletek ennél fogva egyedül és kizárólag csak azon egy tanintézet ügyeire szorítkoznak. A ti körötök ennél sokkal tágabb. Azért inkább szeretném ha tanitói egyletnek neveznétek magatokat, ezen elnevezés jobban kifejezné azt, a mit akartok, A gazdászali egyletek köréhez tartozik mindaz, a mi általában a mezei gazdászatnak lendületet ád; azért ezek hibásan neveznék magukat gazdászati értekezleteknek. Vagy miután felsőbb helyeken minden bármi néven nevezendő egyletekre gyanús szemekkel néznek, s az ilyenek felállítását csak ugy engedik meg, ha statutumaik előbb felterjesztetvén, helyben hagyattak, nevezzétek magatokat, nem bánom, tanitói körnek, a mi talán még inkább kifejezi egyesülésiek célját, rnint az egylet név, Baráti körben sokkal többet mondhat és tehet az ember, mint valamely egyletben, hol merev szabályok által van megkötve, melyeket áthágni felelőség nélkül nem lehet. — Kik képezzék ezen kört, erre nézve nézetem az, hogy sokféle elemeket nem jó öszszevegyiteni, más téren működik a gymnasiumi- máson a real- máson a népiskola-tanitó, s ennél fogva én csak népiskolatanitókat, legyenek azok falusiak vagy városiak vennék fel a körbe. Azt óhajtanám továbbá, hogy ezen kör nagyon széles ne legyen, csak az egymáshoz közel levő népiskola tanítókból álljon. Ha ugyanis az ily kör kitűzött céljának meg akar felelni, többször kell összejöveteleket tartani, melyek, ha a kör nagyon népes volna, s egymástól távol lakó tanítókból állana, valamint igen költségesek volnának ugy többszöri hivatal mulasztás nélkül nem volnának eszközölhetők. S épen ez okozhatná a kör felbomlását. Több körök azután egyesülhetnének, évenként egyszer egy közgyűlést tarthatnának, melyben az egyes körök képviselői kötelességből, a többi tanítók szabad tetszőtök szerint részt vehetnének. Midőn ezelőtt 20 évvel a sopronvasi népiskola-tanitók körülöttem összegyülekeztek, én 4 körre osztottam őket, s mindegyik körbe 8 — 10 egymáshoz közelebb lakó tanítót rendeltem, kik évenként 4-szer másmás tanítónál összejöttek, és pedig az iskolai idők alatt évenkint egyszer, aztán közgyűlést tartott a 4 kör a szünidők alatt, mindig más-más körben, s itt először az egyes körök jegyzökönyvei olvastattak föl, azután más népiskolai ügyek tárgyaltattak, melyekre legtöbbször az egyes jegyzökönyvek