Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-07 / 6. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipótés saerb-utea ssögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egésa évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A BIBLIA. XI. A bibliának egyházbani használata és magyarázata. Minél inkább múlttá vált az időszak, midőn az apostol élő szava vagy ennek szóbeli hagyo­mánya divott, annál fontosabbá és drágábbá lett az egyháznak az irott szó. Tanításuk és intésük iránti föltétlen engedelmességet magok az apos­tolok követeltek az egyházaktól: 2 Thess. 3, 6. 14; IKor. 14, 37. Igy szolgálnak az irás közön­ségesen elismert könyvei aztán az atyák tudatában a Nicáai közönséges zsinat világos nyilatkozata szerint szabályozó hittekintélyül, egyszersmind leghathatósb közegül, hogy az elismert igazság­nak megfelelő érzület eszközöltessék. Arra szol­gál a keresztyén tudatban, mire 2 Tim. 3, 16 sze­rint minden ihletett Írásnak szolgálnia kell, a ta­nításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazság­ban való fenyítésre — szolgál eszközül, hogy az ember, tökéletes isten emberévé váljék, képesítve minden jó cselekedetre. A nyilvános ugy mint a magánépülés abban találja központját az első századokban. A keresztyének isteni tiszteleténél felolvassák, mire már a 2. század első feléből bizonyság fekszik előttünk Justinus Martyrnál. 0 és uj-szövetségi szakaszok, az uj-szövetségben az evangéliumok és a többi könyvek váltakoz­nak. Ünnepekre különös leckék vannak megálla­pitva. A felolvasásra kiszabott szakaszok ugy ne­vezett lectionariumokban foglaltatnak össze, me­lyekből lassankint a mostani perikopák felosztása alakult, mely névszerint meg lett állapítva Nagy Károly alatt. Valamint már a zsidó isteni tiszteletben a felolvasotthoz magyarázó, részben alkalmaztató előadás csatlakozott, szintigy történt a keresz­tyén isteni tiszteletnél, ugy hogy ebből világos, hogy eredeti rendeltetése szerint a predikátio nem egyéb mint az irás igéjének kifolyása. A keresz­tyén istenitisztelet másik két alkatrésze, az ének és imádság is az Íráshoz csatlakoznak. Az 5-dik században zsoltárok énekeltettek vagy inkább ünnepélyesen re citáltattak, részint az egész gyü­lekezettől részint egyesektől. A szigorúbb ó ref. egyház mai nap is kizárólag a versekbe szedett zsoltárral él énekeskönyv gyanánt; egyéb leg­szebb énekeink is bizonyos irásszavak kifolyá­sai. A keresztyénség minden szent cselekvényei­nél, keresztelés és úrvacsoránál, bűnbocsánat és esketésnél valamint egyébkint is az isteni tiszte­let kezdeténél a bibliai imádság, a Mi Atyánk mondatott el, minden lutheri istenitiszteletnél leg­alább négyszer, az elején és végén, a predikátio előtt és utána. Az egész egyházi nyelv bibliai szinezetet nyert és még az egyházi beszédnek most is nagy előnyeül van elismerve, ha a bibliai elemben mintegy bemártva van. — Az egyházi atyák valamint magok a szent irás alapos isme­retével birtak, úgy a gyülekezeteket is annak az isteni tiszteleten kivül való szorgalmas magán­használatára intették (1. erről számos helyeket Van Esz L.-nél, „Auszüge aus den Kirchenvá­tern und andern katholischen Schriften über das nothwendige und nützliche Bibellesen" 2 ki­adás. Salzbach 1816). Még is a római egyhá ha soha közönségesen nem is, de. minden nagy körben, az egész szent irás olvasása, nősen honi nyelven tiltva van, vagy legaláb 11 '

Next

/
Thumbnails
Contents