Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-04 / 49. szám

egészül felfogni, mely felfogás alapja az isteni világrend örök törvényeire utalásban keresendő s található. Történet­tanításnál fő dolog az, hogy mindent a földirati előzmények pontos ismeretére alapítsunk. — A földrajz önállóan tanításában pedig az a cél, hogy növendékünk tisztán be­ható ismerettel bírjon a föld Iegnevezetesb országai és részeinek természettani, égalji s ezekkel összefüggőleg terményi és néprajzi viszonyairól. Az egyesnek vizsgálása betanitása mindenkor az általánosnak előterjesztése által megelőzendő; ehhez képest a földrajz-tanitás, már az al­sóbb osztályokban, az úgynevezett honisme előadhalásához a föídképződés és földfelület általános viszonyainak ismer­tetése által bevezetendő. A jelenkorra nézve csekélyebb jelentőségű tudományokat illetőleg, alkalmasint elegendő csupán azok földirati névjegyzékének (nomenclatura geog­raphica) ismertetésére szorítkozni. Az egész földrajzi taní­tásnak mulhatlan kelléke az, hogy az emlékezet élénkí­tése és biztosítása végett mindenütt tiszta nézleltetés szol­gáljon alapul. A mathematicai földrajz előadása mellett a népszerű csillagászattan legfontosabb adatai is érintendők, — A természetrajz tanításában kitűzött cél az, hogy a természeti lét egyedeinek biztos nézleléséből kiin­dulva, a három természetország áttekintő ismeretére jus­son a növendék. Az alsó és közép osztályok tanszabályai kellő fokozatosságban szigorúan az előkészítés jellemével bírjanak; tehát ép egy kerülendő a sok mindent felvenni kész tartalmasság és elszórakoztató külömbféleség, mint a meddő, száraz, tudományos rendszeresség; ellenben min­dig az élő valódiságra kell visszatérni ugy, a mint az egyes természeti testek — mint leghűbb képviselőkben nyilvánul. Figyelmes vizsgálóda's önként rávezet az egybe­vetésre és arra, hogyan kell a rokonszerüeket csoporto­zatokba foglalva rendszerezni. Megengedhető az, hogy az állattan az alsóbb osztályokban tantárgyul fel ne vétessék. Szakértő tanitó kiválóan jeles képzésre hasznositandja az ásványtant, a mennyiben az ezzel foglalkozás szemet s ér­telmet egyszersmind foglalkoztat, s egyéb tudományokkal is közeli viszonyban áll. Korán elvezetendő a növendék annak tisztán beláthatására, miként állanak egymáshoz a természettndományok külömböző tanszakai. — Termé­szettanból már a harmadik osztályban lehet népszerű tüneménytant előadni. A két felsőbb osztályban nem rész­letes közlések teendők; hanem azon természettani törvé­nyeket kell előadni, melyek az egyes tüneményeken felis­merhetők. Mint a terményrajzi tanításhoz ábrák s gyűjte­mények, ugy a természet- és vegytani előadásokhoz kisér­lettételek s az e célra nélkülözhetlen készletek és alkalmas helyiség okvetlenül megkívántatnak. — Mértan t illető­leg : a két alsó osztályban a mértani alaktan elemei néz­leltetésel és rajzolással egybekötve adandók; a harmadik­ban, mely a területmérés tanát bevégzendö, a legfontosabb elemi ismeretek közlése által, szintén a testek kiszámítá­sának kezdetére is átmehetni. Célszerű lenne a középosz­tályokban inkább a tértani szerkezet föladataira, mint a ki­számítási alkalmazásokra fektetni a fősúlyt; minthogy ez utóbbiak kevésbé bírhatnak képző hatással, mint a terület­nagyság meghatározásával foglalkozás. Felsőbb osztályok­ban a mértani oktatás céljául általában azt kell kitűzni, hogy szigorúan vett tudományos alapon épült tudást hoz­zunk létre, mely az elméletnek a tiszta mértan körén ki­vül gyakorlatban alkalmazása képességét jelesül az erőmütan és lattanban a természet törvényeinek fölis­merését, megállapítását és kifejtését eredményezze. Kez­detleg azonban túl ne lépjünk a beigazolás adatainak tiszta és alapos ismerete, valamint betüszámtani egyszerű felada­tok megoldása, hatványok, egyenszerek (proportio) egy­bevetése, haladványok, továbbá a binomok tana és egy­szerű sorozatai s a logarithmusok tankörén, az egyszerű háromszögmértan, testmértan, elemző tértan és kupszelet­tanon. E közben a gyakorlati számítás feladatai soha nem mellőzendők- Aztán egyfelől tisztán kimatatva a növendék előtt, hogyan vágnak össze a mér- és természeti tudomá­nyok, másrészről azt is felfogassuk, mint függnek össze mindezek a rajzolásban minél ész-szerübb és szabatos el­járással. Ennél fogva reáltanodában a rajzoló mértan főbb vonalai, az árnyalatok készítése, ugy szintén a tömörtan­nal összevágólag a láttáv (perspectiva) ismertetése is fel­veendők. Reáltanodánál a kiválóan alaki képzés tényezői közül — bízvást állitható, — legfontosabb, mert leghatá­lyosabb a mértani oktatás, mint a mely ez iskola céljához képest annak teljesítésére hivatott, a mit gymnasiuinok­nál a régi nyelvek átható s nagyobb mérvben müvelése eszközöl. E szempontból már a mértani oktatás legyen valóban a szellem gyakorlója (gymnastica); ez pedig az által, hogy ébressze és foglalkoztassa a gondolkodást, — a legszigorúbb értelemben tanmódszerü eljárás áldott sike­rét beigazolva, a növendék szellemi gyarapodását s önál­lóan termelni képességét erőre hozza; a gépies felfogást lehetlenné téve, annak maradandó sajátságaul szerezze a belátási itelet szabad és biztos mozgását, hogy e szerint az valamely tételnek minden irányban lehető vonatkozásait alak és helyzet szerint lehető külömbözőségeit tétova nél­kül észlelni, s pontosan meghatározni, és kifejteni tudja."— Rajz tanítást illetőleg a reáltanoda, saját feladatához híven a természetnek, ugy szintén a mütannak s képző művészeteknek tárgyaival szakértően foglalkozásra is elő­készíteni tartozik. Tehát ezen tantárgynak előadása által a szemet mérték, alak és összarány (symmetria) felvételében, a kezet gyakorlati műalkotásban eléggé korán fejlesztéssel képezni, kellő ügyességre szoktatni mulhatlan kötelesség. A legfelső osztálynál feladat már az, hogy a rajzban való előterjesztés mértaniiag biztos elméletre alapittassék; en­nek megfelelően mindjárt az alsó osztályokban elkezden­dök a mértani hajlás-alap (projectio) és árnyoldali szerke­zet gyakorlatai, és pedig mértani tekintetben mindegyre pontosabban meghatározandó láttáv szerint. Mindezek sze­rint folytonos begyakorlás által ezen tanfolyam odáig fej­lesztendő, hogy elvégre a főszminták készítése tökélypont­jára jusson. Ezen egész tankör befejezése, mintegy zárköve az eltávozandóktól kívánt pályavégző vizsgálat (Abiturienten­prüfung). Ez aztán az 1859. oct. 6-iki rendszabály ér-

Next

/
Thumbnails
Contents