Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-12-04 / 49. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIADO­, hivatal: Alfpótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr.( egész évre 7 forint — Vidékeil : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. 'jak ered­na a hozzá p , 7 er ep oly TŰNŐDÉSEK TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK FÖLÖTT. II. •É J (Folytatás.) r Ámde feltéve — és meg nem engedve — hogy e téren csakugyan annyira kimerítettük erőink minden forrását, miként a közrészvétet tovább nem csigázhatjuk, a nélkül, hogy húrjai el ne pattanjanak;*) akkor az a nagy kérdés, vájjon a tanintézeteinkre forditott anyagi s ér­telmiségi erőinket oly irányban, oly módon hasz^ náljuk-e föl, a mint azt a cél és annak sikeres kivitele követeli ? A világon mindennemű vállala ményét nagyon csak egy részben bizto ^zükséges tőkének előteremtésé^ a lényegesen függ a rendelkezésünk alatt|illó erőnek a cél által követelt azaz célszerű alkalmazásától -— i '"') Egyébiránt alig ismerek visszásabb nézetei, mint azt, bog.y közönségnek a közművelődésre — a itt főleg a névélesre — forditott anyagi ereje oly áldozat volna, a mely — legalább anyagilag — szegényiti a közönséget. Mutasson nekem valaki az egész embe­riség történetében egyetlen nemzetet, avagy egyházi testületet, a melyet a köznevelésre s művelődésre telt költekezései megszegényitettek volna. Mert én nem ismerek, de azt igenis ki tudnám mutatni, hogy a mely állam vagy egyház közönsége a legmegfeszitet­tebb igyekezettel költ minden irányú értelmi haladá­sára, az ebből folyólag mindig vagyonosodik; — hogy a világon minden nép szellemi műveltségének kifejlődése egyenes arányban áll anyagi jóllétének és függetlenségének emelkedésével; mert végalap­jában az értelmiség hatalma az a legfőbb alaptőke, a mely az anyagi jólét tökéit is előteremti. Ügyes kezeléssel az ero megsokszorozódik, pará­nyi tőke óriás gyümölcsöt terem, mig a szétszórt, helytelen kezeléssel maga a tőke pazaroltatik el. Hisz a pazarlás nem egyéb mint erőfecsérlés, az erőnek céltalan, vagy legalább a célnak nem eléggé megfelelő elhasználása. Ezért minél keve­sebb erővel rendelkezhetünk, annál nagyobb, annál menthetlenebb kötelességünk annak való­ban a szükséges célra, a célnak megfelelőleg, rá­fordításáról gondoskodni. Mindjárt tűnődésem kezdetén kiemeltem, hogy nem ismerek országot a hol a népességhez s viszonyokhoz aránylag számszerint több ta­noda volna, mint a mi egyházunkban; és mégis századok óta ezen az úton folytatott gazdálkodás eredményekép nincs egyetlen felsőbb tanintéze­tünk sem a tudomány művelésének oly műhe­lyévé rendezve be, hogy az az idegen né­pek tanodáiban eszközlött tudományosságtól való kényszerült függésünktől megszabadíthatna, s valahára e téren az európai műveltségnek szol­gája helyett önálló tagjává emelne ? Nagy szerencse az és biztositék bármely nép törekvésének sikerére, ha a kornak azt az irá­nyát, a melyben az összes polgárisodás halad felismeri, és ideje korán bele is tud helyezkedni. Ekkor az egész világ folyása által emeltetve saját lábán mehet előre, mig ellenkező esetben magával a világtörténettel kell szembeszállnia, s ily harcot még egy nemzet sem küzdhetett át győzelmesen, hanem vagy elborittatik, vagy elsodortatik az egésznek árja által. Mi pedig tanodai életünk és tudományosságunk terén tökéletesen megfordí­tott úton mozgunk, mint korunk összes ir Mikép fölebb emlitém, mig az egész világ 97

Next

/
Thumbnails
Contents