Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-12-04 / 49. szám
PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- ES KIADO, hivatal: Alfpótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr.( egész évre 7 forint — Vidékeil : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. 'jak eredna a hozzá p , 7 er ep oly TŰNŐDÉSEK TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK FÖLÖTT. II. •É J (Folytatás.) r Ámde feltéve — és meg nem engedve — hogy e téren csakugyan annyira kimerítettük erőink minden forrását, miként a közrészvétet tovább nem csigázhatjuk, a nélkül, hogy húrjai el ne pattanjanak;*) akkor az a nagy kérdés, vájjon a tanintézeteinkre forditott anyagi s értelmiségi erőinket oly irányban, oly módon hasz^ náljuk-e föl, a mint azt a cél és annak sikeres kivitele követeli ? A világon mindennemű vállala ményét nagyon csak egy részben bizto ^zükséges tőkének előteremtésé^ a lényegesen függ a rendelkezésünk alatt|illó erőnek a cél által követelt azaz célszerű alkalmazásától -— i '"') Egyébiránt alig ismerek visszásabb nézetei, mint azt, bog.y közönségnek a közművelődésre — a itt főleg a névélesre — forditott anyagi ereje oly áldozat volna, a mely — legalább anyagilag — szegényiti a közönséget. Mutasson nekem valaki az egész emberiség történetében egyetlen nemzetet, avagy egyházi testületet, a melyet a köznevelésre s művelődésre telt költekezései megszegényitettek volna. Mert én nem ismerek, de azt igenis ki tudnám mutatni, hogy a mely állam vagy egyház közönsége a legmegfeszitettebb igyekezettel költ minden irányú értelmi haladására, az ebből folyólag mindig vagyonosodik; — hogy a világon minden nép szellemi műveltségének kifejlődése egyenes arányban áll anyagi jóllétének és függetlenségének emelkedésével; mert végalapjában az értelmiség hatalma az a legfőbb alaptőke, a mely az anyagi jólét tökéit is előteremti. Ügyes kezeléssel az ero megsokszorozódik, parányi tőke óriás gyümölcsöt terem, mig a szétszórt, helytelen kezeléssel maga a tőke pazaroltatik el. Hisz a pazarlás nem egyéb mint erőfecsérlés, az erőnek céltalan, vagy legalább a célnak nem eléggé megfelelő elhasználása. Ezért minél kevesebb erővel rendelkezhetünk, annál nagyobb, annál menthetlenebb kötelességünk annak valóban a szükséges célra, a célnak megfelelőleg, ráfordításáról gondoskodni. Mindjárt tűnődésem kezdetén kiemeltem, hogy nem ismerek országot a hol a népességhez s viszonyokhoz aránylag számszerint több tanoda volna, mint a mi egyházunkban; és mégis századok óta ezen az úton folytatott gazdálkodás eredményekép nincs egyetlen felsőbb tanintézetünk sem a tudomány művelésének oly műhelyévé rendezve be, hogy az az idegen népek tanodáiban eszközlött tudományosságtól való kényszerült függésünktől megszabadíthatna, s valahára e téren az európai műveltségnek szolgája helyett önálló tagjává emelne ? Nagy szerencse az és biztositék bármely nép törekvésének sikerére, ha a kornak azt az irányát, a melyben az összes polgárisodás halad felismeri, és ideje korán bele is tud helyezkedni. Ekkor az egész világ folyása által emeltetve saját lábán mehet előre, mig ellenkező esetben magával a világtörténettel kell szembeszállnia, s ily harcot még egy nemzet sem küzdhetett át győzelmesen, hanem vagy elborittatik, vagy elsodortatik az egésznek árja által. Mi pedig tanodai életünk és tudományosságunk terén tökéletesen megfordított úton mozgunk, mint korunk összes ir Mikép fölebb emlitém, mig az egész világ 97