Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-20 / 47. szám

vására magasztalni, ugy szóllva, ennek felibe emelni, az ellenkezőről meggyőződhetik s jelesen hogy v

a világ magához mindég hasonló volt," láthatja azon kor ismertetésére szolgáló némely érdekes adatokkal kapcsolatban, Bejthének fenebb, a harmadik helyen emiitett munkájából, — melynek cime: „Eztendö altal való vasarnapi Epistolák" s az akkori papoknak volt ajánlva. Ebben Beythe igy nyilatkozik: „Mihi non est cui hoc opusculum eommendem, Scio enim qualiter homines erga religionem sínt affecti et ut pietatis Studium ubique passim contemnatúr. Cumque jam talibus commenlationibus fere universus orbis refertissimus sit: ne forte si cui privato inscriberem, non gratiam hoc qualicunque opere, sed nauseam conciliare videar, et pro refugio, repulsam nanciscerer." Alább: „Ut ergo brevibus homo Dei intelligas : Conscripsi idiomate nostro breves enarrationes in Epistolas per anni Circulum, quas vocant Dominicales, consvetas in coetu piorum proponi, magna ex partae interrogatiunculis: ut rudis Hnngarica gens, facilius divini mysteria verbi percipere possit, et ad salutem animae sapiat. Desunt namque pluribus in locis fídeles ministri, vei propter saevitiam Turcicam, vei autem ob negligentiam potentiorum, quibus verbum divinum et salus publica non magnae curae est. Imo a multis et contemptui habetur et ab epicureis deritetur. Semper mundus sui simibus : et nec verbum veritatis esset, si universi amplecterentur. Sparguntur et haereticorum Arrianorum libelli Athestarum qnoque: quibus nisi piis exhortationibus obeatur, et pii singulari doctrina praemuniantur : metuendum ne bona fama Dei, cum vero intelleetu verbi intercidat, haec ergo praecipue causa me commovit, ut rudis etiam, hunc impolitum laborem emitterem. Az ajánlás végéből az is kitűnik, hogy az uralkodó, s az egyháztól megállított symbolumoktól, kiszabott hitágazatoktól eltérő nézetek, vélemények akkor sem hiányoztak, ez egyházi tanoktól eltérésért az orthodoxusok akkor is feljajdultak, szóval : a vallásos kérdésekben kutatás, azokra nézve szabadon gondolkodás azon időben is napi renden volt, s napjainkban Strauss, Renan és Schenkel hivatkozhatnak a reformatio századjára, s a világosságra és szabadságra törekvésnek akkori példáit felmutathatják. Megemlitendőnek vélem még itt azt , hogy Schmal derék kiadója F a b ó András úrnak a magyar akadémiában éppen Beythétől tartott székfoglaló beszéde, mely a mint tudom, most sajtó alatt van, s az akadémia „Értesítőjében" nem sokára megjelenend a német újvári predicator tevékenysége felöl bizonyosan több érdekes felvilágosítást fog adni. (Beythe és munkái felöl némi közlések találtatnak Bod P.-nél s Horányin á 1, s Memória Hangarorum ect. Pars I. p. 160. 161. idézi annak Német-Ujvártt 1595-b. 4-r. nyomtatott magyar „Füves könyvét." 4. Az elébb erdélyi fejedelmi udvari s azután debreczeni pap Báthori Mihálynak „Hangos Trombita" czimü és külömböző alkalmakra készített prédikatzioiban is több érdekes, söt nevezetes történelmi adatok foglaltatnak, mikre e tudomány kedvelőinek figyelmét felhívni nem szükség. Az említett munka ajánlva van R h é d e i Ferencznek, ki akkor, midőn az a sajtó alá került, máramarosi főispán volt, de néhány évvel az előtt, jelesen a II. Rákóczi Györgytől oktalanul kezdett, s oly gyalázatosan, mint szerencsétlenül végzett lengyel hadjárat után, 1657-b. november elején a Porta parancsa következtében Erdély fejedelmévé választatott, mely méltóságot három hónapig, u. m. januar 24. 1658-b. birta, mikor Medgyesen az ország rendeitől bucsut vett, mivel Rákóczi a fejedelémséget erőszakosan visszafoglalta. A munka ajánló leveléből közlést érdemelnek a következő s nemcsak Rhédei Ferenczet jellemző, de az akkori viszonyokat is ismertető helyek: ,,Bizonyára az Erdélyi s Magyar országi Lelki Pásztorok az Istennek böseges irgalmassagat kivanhattyak Nagysagodra terjedni, holott Nagysagod mint Dominus Terrestris Iure Patronatus, a Magyar országi nemelly Uraknak kegyetlenseget s telhetetlen s e g et nem követte: A Prédikátorok fizeteset meg nem kissebitette, valamit a föld termett tizedet nekiek engedte. A boldog emlekezetü szegenyeken könyörülő irgalmas kezű Bethlen Urnák rendelesit megtartotta s nyomdokát minden jóban követte Erről bizonsagot tehetnek a Zilahi, Küküllö vari, Szigethí, Vischi, Tetsi, Hoszszumezei es több Ecclesiaknak hüseges Prédikátori, a kik az ö Tanitojoknak igen keveset avagy semmit nem fizetnek, hanem egyedül a Nagysagod irgalmas kezei altal taplaltatnak, a gazdag kegyelmű Isten utan : Alább: Nagysagod engemet, a Debreczeni Oskolai porbol ki vött es tisztesseges hivatalt nyújtót, Isten Nagysagtok előtt ked vesse te ven szemelyemet es tudományomat a Belgiomi Academiakban böseges költseggel el bocsátott es tanittatot, az mindenekre, de leg kiváltképpen hitnek cseledire megfaradhatatlan képpen vigyázó es nem szunnyadozo Isten bekessegesen haza hozván, Meltosagos Udvaraban Predikatorsagra hivatalt adot. A Nagysagod Udvarabol hivatalom leven először a Szent iobi es az utan az Huszti Ecclesiakban, meg nem tartoztatot hanem Nagysagod hivatalomat akarta s javalotta es azokban az Ecclesiakban is együgyü tanításomat Nagysagtok kedvellette es figyelmetesen hallgatta es vegezetre nem ugy latot es tartót Nagysagtok engemet mint idegent, hanem mint a maga hazanal felnevekedet Szolgáját es tanitasomat ugy vötte, mint Christus hivatalos követenek. Továbbá: A Magyar Nemzetnek romlasanak melto okait meg mutogattam, ez a Nagysagod Erdelyhez való hivseges meg maradasa felöl Napfenyre hoztam, ugy hogy Nagysagodat sem a mostaniak sem pedig