Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-11-20 / 47. szám

OTESTANS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESZ DIJ : Helyben : bázbozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postáu szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TŰNŐDÉSEK TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK FÖLÖTT. I. (Folytatás.) No de végre valahogy csak bejutnak a tanárok a főiskolákhoz. De hát ott helyzetük menynyire alkalmas a tudomány művelésére ? Akadémiai tanáraink létszáma, az akadémiák tudományos céljához mértten aránytalanul csekély. Igy p. q. a ref. főiskolákban még ma is az eg-ész theologiának közönségesen 3 tanára van (korábban 1 — 2) s Pesten 5, — az összes jogi tudományoknak 1—2 rendes tanára volt, s csak legközelebb emelték háromra; az annyira terjedelmes bölcsészetnek pedig (a melyben az egyetemekben legtöbb tanár működik) legfölebb *) egy tanára van. Úgynevezett magán tanítókról pedig nálunk szó sincs. E miatt azután nemcsak órákkal s tantárgyakkal halmoztatnak el, hanem gyakran a legheterogenebb studiumok tanítása bizatik egy tanárra. Sok esetben egy tanárnak naponkint 3—4 akadémiai órát kell kitartania, s éven át 5—6 studiumot tanítania, a melyek nemcsak hogy néha annyira eltérők, hogy p. o. egy azon tanár tanít physikát, latinirodalmat meg philosophiát, hanem egyszersmind mindegyik oly terjedelmű, hogy magának is alig elég egy *) Mondom legfölebb egy, mert még ma isismerek olyan főiskolákat; a hol a külön tanfolyamnak nevezett „philosophiai cursusban" egy rendes szak tanára sincs a bölcsészetnek, hanem az, a ki valamely positiv jogi vagy theologiai, természettani, classica literatúrai s t. eff. tárgyat tanit, tanít egyszersmind bölcsészeti studiumokat is. tanár. — Ekkép a tanárnak egyfelől ideje levén roppanttul elfoglalva, másfelől ereje s figyelme sofelé megosztva, az olcsó tanításnak csak az eredmény soványságával adjuk meg az árát mind a tanításban, mind a tudomány irodalmi művelésében. a) A tanításban az által, hogy e miatt egyfelől nem is taníttatnak az illető tudomány rendszerek minden studiumai; *) — tehát a tanuló azon illető tudomány körökben még kellő tájékozást sem szerezhet az iskolában; — másfelől pedig a mi elŐadatik is csupán rövid kézirati terjedelemben, és csaknem gymnasiumi modorban taníttatik be. Az akadémiai tanitás nem egyedül abban külömbözik a gymnasiumbelitől, hogy p. o. benne a történet, meg a természettan egy párral több órán, tehát egy kissé bővebben adatnak elő, s még egy, két uj tárgy is jő hozzá. Ez csak mennyiségi különbség, s igy az akadémia csak tágabb körű gymnasium, de nem a kiképzésnek a gymnasiumitól specifice különböző más stadiuma volna. Holott épen az teszi akadémiává, hogy a mi ismeretanyagot (p. o. történeti tényeket, természeti ismereteket) a gymnasiumban a *) Igy P- jelenben, miután a „a bölcsészeti tanfolyamok" fölállilattak, az egész ország ref. főiskoláiban egyetlen egyet ismerek (Pápa), a hol a bölcsészet egész rendszere minden stúdiumainak egybefüggő előadásával évenkint rendesen taníttatik. A többiekben a bizonyítványok tanúsága szerint csak egyes bölcsészeti studiumok adatnak elÖ. A theologiában szinte alig van egy oly tanintézetünk, a melyben minden ma már külön tudományággá vált theologiai studiumok taníttatnának. Mit szóljunk még a többi tudomány^ akadémiai előadásairól ?