Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-17 / 42. szám

b) Szathmári Károly nagyenyedi tanár atyánkfia a szervezeti javaslat 31-ik pontjában részletezett a tanitás érzékitesére szükséges tanszerekre nézve célszerűnek látná annak bővebb kifejtését. 1. Melyek lennének a szemléltető tanításra mulhatlanul szükséges tanszerek. 2. Melyek azok, melyeknek megszerzése kevésbé szükséges ugyan, de kívánatos. 3. A jelenleg tanodáinkban alkalmazottaknál nincsenek-e ujabbak, célszerűbbek s ha vannak, azok miként és hol olcsóbban megszerezhetők. 4. Adatnék elő ezen tanszerek gyakorlati haszna. Értekezletünk ezen részletezést maga részéről is gyakorlati tekintetben hasznosnak tartván, határoztatott: Jelen jegyzőkönyv 11. sz. c alpontjában láthatólag szaktanáraink utasítva levén a jelenleg használt tankönyvek és segédeszközök jegyzékének elkészítésére s az illető tanvezetö tanárok közbejöttével Gáspár János tanár atyánkfiához juttatására, — szükségesnek látja értekezletünk őket arra figyelmeztetni, hogy a segédeszközök jegyzékét jelen indítvány értelmében készítsék. 35. Szabó Sámuel tanár atyánkfia az értekezlet több tagjának felszólítása következtében ismerteti a marosvásárhelyi fötanoda felsőbb tudományokat hallgató ifjai közt elöljárósági engedély mellett alakított, 1863. novemberében megkezdett „gazdálkodó társulatot," — melynek általános célja volt egy ifjúsági takarékpénztár szervezése, hogy a naponta sulyosbuló szükség közepette az ifjak költségei lehetőleg apasztassanak, s az intézet növendékei mentől jobb gazdálkodáshoz szokjanak; kezdet gyanánt megkísértetett az ifjúsági törvényes egyenruha lehetőleg olcsó kiáliitása. Bemutatja egyszersmind ezen társulatnak a mltgs elöljáróság által megerősített és alább látható alapszabályait, s fölemlíti, hogy jelenleg a társulat a kezdet nehézségein túlesve lehetőleg első kézből szerzett készleteivel oly szép eredményre jutott, hogy az eddigihez képest %—%-del olcsóbb és jobb öltönyöket képes tagjai számára kiállíttatni. Végre szíves készségét igéri, hogyha netalán testvérintézeteink valamelyike ehhez hasonló intézkedést kívánna tenni, azokkal örömmel közli a szükséges kezelési utasításokat, pénztárnoki, ruhabiztosi stb. könyvek vezetését s más eddigelé e téren szerzett gyakorlati tapasztalatokat, Az értekezlet tagjai köszönettel és kiváló figyelemmel fogadják ezen a küléletre nezve is nevezetes eredményeket igérö intézkedés ismertetését, s felkérik előadó tanár atyánkfiát, hogy a nevezett „gazdálkodó társulat" alapszabályait kellő számú példányokban lemásoltatva néhány barátságos utasítás mellékletében mindenik testvértanodának küldje meg." Az érintett alapszabályok igy következnek : (Yége köv.) KÖNYVISMEETETÉS. Bibliai történetek, és segédkönyv a bibliai történetekhez. Szerkesztette: Pálfy József soproni képezdei igazgató. Megjelent Sopronban Seyringnél, s Ovárott Czéh Sándornál. Ha hazánk népnevelési állását, más országokéval párhuzamba hozzuk: mély szomorúsággal jutunk azon leverő megyőződésre, hogy hazánkban a népnevelés ügye nagy hátrányban van, s pangásban áll. — E hátrány, e pangás okát abban vélem keresendőnek mindenekelőtt, hogy tanítóink a néptől s a míveltebb osztálytól nem méltányolva lenézettek, mely méltatlan lenézés a tanítót midőn porba sújtotta, szellemi emelkedésének is aláásója lett. — Mellőzöm a nevelés hiányosságának másik fő okát, a tanítók nyomorult anyagi helyzetét; miszerint ök családjaik tisztességes fentartására, a mindennapi kenyér megszerzésére a nevelés nagy hátrányára egyéb világi ügyekkel is foglalatoskodnak, s azt tenni csaknem kénytelenek. — De fő ok, mi a nevelés hiányosságát eszközli abban keresendő, hogy mindeddig nincsenek jó tankönyveink a tudományok egyes szakaiban, melyeket a tanítók tanításaik vezérfonalául használhatnának. Szakkönyveink hiányának oka pedig abban látszik rejleni, hogy tudósaink közül sokan nem tartották e téreni működéseket elég fényesnek, s inkább másutt fejtették ki munkásságokat, hol nagyobb elismerés nagyobb hír, és dicsőség várakozott reájok. Lehet e aztán csudálkozni, ha kézi könyvek s tanitóképezdék hiányában a hivatalukra csak igen felületesen nevelt tanítók kívánt eredményt előmutatni képesek nem voltak ? — Lehet e csudálkozni, ha a tanítók saját gyenge erejökre hagyatva ; önszorgalmok által is magokat ki nem képezhetve, s tanszakaikban csak egyes kéziratokra támaszkodhatva, magas hivatásoknak meg nem felelhettek ? — A mi kevés növelészeti szakkönyv néha-néha megjelent sorsa lett részvét hiánya miatti elbukás, mit számtalan nevelészeti folyóirat megbtikása elég szomorún s hangosan igazol. Azonban legújabb időben örvendetes mozgalmat látunk e téren. Ugyanis örvendetes mozzanata korunknak, midőn az egyházegyetem a népnevelés ügyét felkarolván, rendezi a praeparandiákat; ezekben a népnevelés jövendő nagysága alapkövét vetvén meg. — A másik e tekintetbeni haladás, hogy tudós férfiak is felveszik a népnevelés elejtett fonalát, s buzgón csoportosulnak össze a nevelés szent ügye körül jeles munkáikkal. Egy évtized óta mondhatlan sok történt népiskoláink érdekében. • Gyorsan jelennek meg egymásután növelészeti könyveink, jogosan mondhatjuk becsületére hazai irodalmunknak ; mert e müvek megállanak a külföld hasontermékeinek színvonalán. Feltűnnek ezek miként a fekete felhők mögül ragyogó csillagok, s megvilágosítják a népnevelés eddig sötét — árva egét. A célszerű tankönyvek