Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-17 / 42. szám

a tudomány egy gyes szakaiban feltűnően megkönnyitik a gyermekek sikeres tanitását. Uj elvek váltják fel az elavult formákat; a régi tanrendszerek helyett ujak állnak elő, melyek mind meg annyi hatalmas tényezői, s szellemrugói a népnevelés előmozdításának. Népiskoláinkban ily örvendetes jelenségnek tartja ismertető az emiitett „bibliai történetek" cimü munkát. E mű az ó- és ujtestamentom történeteit összefüggő egészben, a legérdekesebb részek kiszemelésével adja át a növendékek kezébe. Mind az ó, mind az uj testamentom külön 63 részben röviden, de elég teljességgel van e történetek keretébe, mint szellemtükörbe befoglalva. Nyelvezete, tekintettel kiknek számára Íratott egyszerű szabatos egy azon irályok közül, melyekről elmondhatjuk: egyszerűségében szép. Minden történetet a biblia kenetteljes irálya leng át; mely egyszerűségében is magasztos és lélekemelő. A biblia egyes helyeinél található, nem eléggé világos kifejezések, az ódonszerü szavak belőle kihagyattak, melyek korunkban nem igen használtatván, gyermekeinktől meg nem értetnek. Ara 40 kr. Alkalmat veszek e munka kiegészítő testvérjéről a bibliai történetekhez irt segédkönyvről „a szent Írásnak, a szent föld s a régi zsidók erkölcseinek, szokásainak rövid ismertetése" cimü, szinte fennevezett szerzőtől készitett munkáról szólani, s azt bemutatni ez alkalommal e lapok t. olvasó közönsége előtt. Ha örömmel üdvözöltük a most ismertetett bibliai történeteket, kétszeres nyereménynek kell tartanunk e segédkönyv megjelenését. — Midőn iskoláinkat vizsgáljuk, lehetetlen észre nem vennünk milyen szűk látkörük van tanítóinknak a szent irás ismeretéből, homályos fogalmok a zsidó nép őskori állapotjáról. — nem vádul hozom ezt fel tanítóink ellenében, a vád azon hibás iskolai rendszerre nehezülne inkább, mely nem nyitotta meg az utat tanítóinknak a kellő szaktudományok terére. — Ismertetés alatti segédkönyv népiskola-tanitóinknak vezérfáklya, mely a szent irásra s a zsidó nép őskorára megismertető világítást vet. Tartalma: a szent irás ismertetése, melyben az ó- és uj-szövetség egyes könyveinek keletkezési története s ideje, foglalatja adatik elö, legjózanabb, legvalódibb bibliai magyarázattal, — mely midőn a történelmi s tudományi igazságoknak elégtételt szerez, s távol van attól, hogy a vak hit mágusi lámpájával menne vissza a hajdan emlékeihez, s e lámpának csaló fényénél iáttatni akarná a valótlant; másfelül hű marad a szentirás belső jelleméhez, s a gyermek szivében a vallásos kegyeletet ápolja épen a szent irás isteni eredetének felmutatása által; szóval benne a legeihihetőbb ítészét van követve. Következik utánna a szent föld és népeinek leírása; u. m. neve, határai, nagysága, természeti minősége, vizei, éghajlat, termekenység, országos csapás, az ország felosztása, kormányzata, a szent föld egyes tartományainak hely rajza, a szent föld szomszéd -tartományai rövid jellemző s kimerítő ismertetése. A második rész a régi zsidók erkölcseit és szokásait rajzolja elég pontosan, és pedig az első fejezetben a zsidók házi életét, a másodikban polgári életök főbb vonásait , a harmadikban pedig vallásos szokásaikat tünteti elő. — Végül a mesterségek, művészetek állapota, tudomány s a zsidók hadi szokásai adatnak. — A könyvhez Palaestina térképe van mellékelve, a mily szabatos, oly tiszta rajzban. Ara 60 kr. Távol minden dicsérő szavaktól, a szigorú igazsághoz hiven ragaszkodva ajánlom e könyveket a szülök, tanítók és szakértők kiváló figyelmébe. Ha valamely iskolai könyv megérdemelte, hogy felkaroltatásnak örvendjen, ugy e két munka jogosan számithat arra. Nem elfogultság s nagyítás szemüvegén nézem e könyvek érdemét. Állításom valósága mellet elég kezesség a dunántúli kerület legközelebb tartott gyűlésének azon határozata, mely a nevezett bibliai történeteket a kerület minden iskoláiba kézikönyvül bevétetni ajánlja és rendeli. Midőn befejezzük ismertetésünket, meleg köszönetet mondunk a nt. szerzőnek az iskolák nevében, forrón óhajtván vajha ismert szakavatottsága, fáradhatatlan tevékenysége mentül több ily jeles munkákkal gazdagítaná népiskoláinkat. Trsztyenszky Gyula, EGYHÁZI BESZÉDEK a Kálvin halála emlékére es evvel összekötve az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház közszinatján, Kolozslozsvártt, junius 5-én és 8-án 1864. Kiadatott a közzsinat határozatából. 57. 1. Ara 50 kr. o. é. A tiszta jövedelem a Kálvin alapítvány létesítésére ford'ttatik. E munkácska magában foglalja a magyar reformáta egyház két igen hires szónokának Z. Bodola Sámuel erdélyi ref. püspöknek és Nagy Péter kolozsvári első pap és egyházkerületi főjegyzőnek az erdélyi közzsinaton folyó évi junius 5-én s illetőleg 8-án mondott beszédjeit. Mindjárt az első lapon találjuk a főt. püspök úrnak a zsinatot megnyitó gyönyörű imáját, melyben először hálát ad a mindenhatónak, hogy Jézus tudományát templomainkban hirdettetni megengedi. Azután megemlíti, hogy az ünnepelt nap a keresztyénséget s különösen a reformátiót illető különféle dolgokra emlékeztet bennünket. E szép imából leginkább e gyönyörű helyet tartjuk kiemelendőnek: „Ez a mai nap eszünkbe juttatja nekünk azt, hogy noha mindnyájan Jézus követői vagyunk, mégis különböző hitcikkeket vallunk, és tégedet jó Atyánk ! különböző templomokban, különböző szertartásokkal imádunk. Jól vagyon jó Atyánk ! mert ez is a te bölcs tetszésedből van! Hisz' a gyermek, ki egybekulcsolt kezekkel, ártatlan ajkaival rebegi imáját; az ifjú, ki a képzelet szárnyán hozzád repül lélekben; a férfi, ki az élet gondjai alatt megterhelve, az igazságot éhezi és szomjúhozza; az elaggott öreg, kinek egyedüli imája: Uram! bocsásd el