Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-10-02 / 40. szám

AZ ERDÉLYI EV, REF. FÖ- ÉS KÖZÉPTANODÁK TANÁRAINAK I. ÉS II. ÉRTEKEZLETE. (Folytatás.) II. tanári értekezlet. Helye: Marosvásárhely; ideje 1864. május 9 —12-ig; tagjai voltak: a nagyenyedi fötanoda részéről 7. (Hegedűs János, Kasza Dániel, Gáspár János, Gyarmati Sámuel, Szatmári Károly, Garda József és Szente József); a kolozsvári fötanoda részéről 6. (Takács János; Sámi László, Sárkány Ferenc, Ocsvai Ferenc, Jancsó Lajos és Szász Domonkos); a marosvásárhelyi fötanoda részéről 11. (Dósa Elek, Mentovich Ferenc, Szabó Sámuel, Bihari Sándor, Göldner Nándor, Deák József, Urr György, Bodola Dénes, Koncz József, Horvát Gáspár és Petri Ádám) ;az udvarhelyi fötanoda részéről 4. (Kis Ferenc, Pataki Pál, Korondi Mózes, Tolvaly Zsigmond); a zilahi tanoda részéről,—senki; a szászra r o s i tanodától 1. (Szabó György); és a sepsiszentgyörgyi tanodától is 1. (Vajna Sándor): összesen 30. Az ertekezlet jegyzőkönyvének közérdekübb részei igy következnek: „1. B. B á n f f y János, a maros-vásárhelyi fötanoda egyik fögondnoka, üdvözli a jelen értekezletre összegyűlt tanárokat; örvend, hogy a tárgy fontosságához méltó számmal jelentek meg. Szegény és tudatlan nép felett összecsap a civilisatio hullámzó árja s a mélységbe sodorja; nemzetünknek soha sem volt akkora szüksége magas értelmi fejlettségre mint most, mert a jognak és kötelességnek ugy a népek, mint az egyének közt nincs más forrása, mint a képesség. Csak szilárd jellem, tevékenység, magas értelmi képzettség és vagyonosság által biztosithatjuk jövendőnket. A nemzeti fejlődés egyik leghatalmasabb tényezője az iskola; fensöbb iskoláink vezetőinek, tanárainak mostani együttlétéhez, tanácskozásaihoz szerencsét kiván; kivánja azonban egyszersmind, hogy az iskolák törekvéseit a családi élet is támogassa. A szülők részéről a gyermekek elkényeztetése, szertelen idétlen, helytelen vágyok ébresztése, a hibák, tudatlanság palástolása, a sok léha beszéd és példa sok esetben egészen lerontja, mit az iskolák épitenek. Óhajtja hogy a tanárok az iskola falain kivül is befolyásukat felhasználva, magok részéről mindent elkövessenek a családi élet emelésére, s erre vonatkozó óhajtását abban foglalja össze: hogy a ki helyesen alkotni nem tud, bár legalább ne rontana/' „Ezen üdvözlő beszéd lelkes éljenzéssel fogadtatott." „2. Orvostudor Antal László, a marosvásárhelyi fötanoda egyik algondnoka, hasonlólag üdvözli a meszsze vidékről idesereglett szép számú tagokat, kik az ügyhöz méltó buzgalommal és képzettséggel jelenlek meg. A nevelés fejti ki az emberben a szunnyadó tehetségeket; a nézetek e téren fokozatosan tisztulva és haladva a nevelési rendszert időnként célszerűen módosítani kell. E cél elömozditására rendelte el, — kivánatainkkal öszhangzólag, a mltgs egyházi főtanács a tanári értekezleteknek évenkénti rendes megtartatását. fA jelen értekezlet foglalkozásaira áldást és szerencsét kiván." „Hasonlólag élénk éljenzésekkel fogadtatott." „3. Bihari Sándor, a marosvásárhelyi főiskola rektora s az értekezlet elnöke, őszinte barátsággal, előzékeny szíves örömmel üdvözli az értekezlet tagjait a nemes székely város körében, tanodánk mindig szerető falai közt. Személyes találkozásaink, tapasztalatainknak, — nézeteinknek, eszméinknek kicserélése, kétségtelenül rendkívül sok gyakorlati hasznot, eredményt igér fötanodáinkra, s az egész nevelés ügyére nézve. Fel kell dolgoznunk a helyzetünkhöz, viszonyainkhoz illő jót, javitnunk folytonosan; tisztáznunk, terjesztenünk a nevelés terén felmerülő eszméket; ez feladatunk. Protestáns tanintézeteink kétségbevonhatlan kebli jogaikra alapítva eljárásaikat, mindig a haladó kor igényeihez igyekeztek alkalmazkodni. Kivánja hogy e jogunkat illetőleg semmi tekintetben nem gátoltatva, s feladatunk fontosságának érzetétől lelkesittetve foglalkozzék és végezze teendőit értekezletünk a haza és nemzet javára ! Ezennel a jelen értekezletet megnyitotnak nyilvánítja." „Ezen szíves éljenzésekkel fogadott megnyitó beszéd után „4. Az értekezlet jegyzőkönyvének vezetésére, közfelkiáltással Szabó Sámuel tanár atyánkfiát választotta meg. „5. Kitűzi elnök első teendő gyanánt, az értekezlet alapszabályainak 8-ik és 15-ik pontjaiban kiszabott értekezések, tudományos felolvasások megtartását: minek folytán: a) Szabó Sámuel marosvásárhelyi tanvezetö tanár, olvassa a helybelyi fötanoda történeti vázlatát, — ennek mult és jelenlegi kül- és beléletét tárgyazó értekezését, számos e tárgyra vonatkozó okiratok előmutatása mellett, „Azon érdek, melylyel az értekezlet minden tagja ezen egész felolvasást hallgatta, — azon részvét, mely egyes pontjainál hangosan nyilvánult, bizonyságot tesznek arról, hogy ezen értekezés nemcsak szükséges ismertetését adta marosvásárhelyi főtanodánknak, hanem adta azt oly kimerítően, hogy semmi sem maradt homályban, nemcsak számos eddig ismeretlen s iskolái egész rendszerünket, annak régibb viszonyait s fejlődése teljes képét elötüntetö adatokat mutatott fel, hanem felmutatta azokat oly egészszé alkotva, hogy ez által irodalmunkra nézve is nagy nyereségnek lehet tartani. — Nem mulaszthatja el az értekezlet teljes méltánylata mellett kifejezni, hogy Szabó Sámuel tanár atyánkfia ezen müvét olyannak tekinti, mely a tanári értekezlet működése által elért egyik legszebb, leghasznosabb eredménynek tartható, mely által író jó szolgálatot tett a hazai történelemnek ugy, mint a nevelés szent ügyének, s a kinyomatásáról való intézkedés megtételét csakis a helybeli tanári kar azon nyilatkozata tette szükségtelenné, hogy e részben bízvást reménylhetjük a marosvásárhelyi főiskola mlgs elöljárósága gondoskodását."