Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-18 / 38. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TÁJÉKOZÁS - A MEGÜRÜLT LELKÉSZ-ÁLLOMÁS BETÖLTÉSE KÖRÜL. „Tervjavaslat a lelkész választás tárgyába n. 1 (Vége.) A 8-ik pont maradhat azzal a külömbséggel, hogy a határidőt a gyülekezetek elöljárói tűzzék ki. A 9-ik pont szinte kihagyandó. A 10-ik pontban — választásra képesítettnek mondatik az egyház minden fizető férfi tagja. Ez helyes. De hogy ettől a jogtól valaki egyházi adó hátralék miatt elessék, — még pedig szabály által, nem jogos. Az sem az, hogy valaki a fegyelmi törvény áthágásaért (mely ugyan még nem is létezik, — és csak zsinat által lehet életbeléptetendő) szabály által fosztassék meg, annál fogva ezen pontnak két utolsó záradéka kihagyandó. A 11-ik pont alatt két — eddig sem kánonaink, sem szabály-rendeleteinkben elő nem forduló elvnek felállítása t. i. a kijelölés, és a gyülekezeti elnöki széknek, — a gyülekezeten kivül álló — egyénekkeli betöltése — van javasolva. Elnökökül mint az már a 7 és alább a 16. pontokban is kimondatik, az egyh.megyei esperes, és segédgondnok — vagy ezeknek helyettesei inditványoztatván. De miután a gelei 99-ik kánon alapján az egyh.kerület az 1. szabályban még 1835-ben ugy intézkedett, hogy az egyháznak elnöke a pap legyen, és az oly egyházakban — melyeknek világi gondnoka a müveit osztályhoz tartozik, a kettős elnökség elvénél fogva azzal együtt elnökösködjék, — megvagyok győződve, hogy ezt zsinaton kivül megváltoztatni, annál kevésbé lehet, mert ez által az egyházak kánonon, és százados gyakorlaton alapuló — jogai lennének megszorítva. Azt azonban célszerűnek látnám elhatározni, hogy a lelkészválasztási gyűlés elnöki széke, a gyülekezet szabad választása útján — helyettes által töltessék be. A mi pedig a kijelölést illeti: miután az a pesti egyházkerület 1835 és 1846-ban a 26 és 44-ik szabályokban olvasható igen alapos indokokból, rnint a szabad választás — korlátját eltörölte, most azt ismét, még pedig az egyházi hivatalok legkissebbikére vonatkozólag — visszahozni akarni, — nem lenne egyéb — mint rák módjára haladni. Minek mellőzése már azon szempontból is kívánatos, mert az intézkedés, — ha jogos volna sem vezetne eélra, fel nem lehetvén tenni, hogy a gyülekezet, ne a maga által jelöltek közül válasszon. És igy nem lenne egyéb, mint a candidatio hőseinek az elmélet terén való diadala, A 12-ik pontra nézve — az ajánlás szót — nehogy kijelölésnek értessék magokra a választókra, és nem az elnökségre kívánom értetni. A választás feltételeihez azonban, még azt tenném : hogy az sem választható, ki a lelkészi állomás elfogadása iránt — előre Írásban nem nyilatkozott. Mert ellenkező esetben, — egy uj választás szüksége foroghatván fenn, a helybetöltés haladékot szenvedhetne. De ennek még az a jó következése is lenne, hogy a ki magát a választók csak egy töredéke által látná meghívottnak, azt el nem fogadván, a választás legtöbb esetben — békés úton, felkiáltással fogna megtörténni. — Végre azt is kimondatni óhajtom, hogy szavazás csak akkor rendeltethetik, ha azt — tiz választó — mint az országgyűlési képviselő választásnál történik kívánná. A 13. pontban előforduló ajánlat szót hasonlóan értelmezem, és ezen szókat „mindkét superintendens beleegyezésével'* mint melyek a szabad választást ok nélkül korlátolnák — kihagyandóknak tartom. A 14. pont — helyes. A 15. pont — azon káplánt is ki lelkészének nyugodalmát rosz akaratból megháborította, annak halála után — azon egyházban — a nemválaszthatók közé sorolja. Ugy de mivel ezen feltétel oly tág értelmű, hogy alig van káplán, kire alkalmazni nehéz lenne, de a mennyiben — a meghalt pap panaszt sem emelhet, — másnak pedig helyette azt tenni joga sincs, — az egész pont kihagyandó. A 17. pont helyes is célszerű is. A 18-nak azon része helyett mely a szavazatok egyenlősége esetében az elnökségnek ad döntő szavazatot, azon okból, mert az elnökség is eltérő nézetben lehet, d^ ktilömben sem tagja az egyháznak, — legcélszerűbb les — ha az apostolok példájára — a sorshúzás alkalmaztatik