Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-09-04 / 36. szám

tása körüli küzdelmeket rajzolván, s az ellenfélnek Mózes és Dávid példájára való hivatkozását cáfolván, többek közt ezt mondja: „A kegyes királyok, az egyház megállapított rendtartását, hatalmukkal védik, a mint illik ; de az egyház saját törvényhatóságát és a papok hivatalkörét épen hagyják.u

stb. stb. — Már müvemben érintettem röviden azt is, hogy az angolok azon ballépését miszerint VIII. Henrich királyukat az egyház fejéül is elösmerték, határozottan roszalta, Amos próféta könyve feletti magyarázata folyamán. Cap. VII. v. 13. De itt nemcsak az angolok hanem a németek és mások eljárása felett is kifejezi sajnálkozását és rosszalását, a miatt t. i. hogy a fejedelmeket mind a tudományra mind az összes egyházi kormányzatra nézve főhatalmat gyakorolni engedték. És mindezeket s több eleieket figyelembe vévén, teljességgel nem állíthattam azt hogy Kálvin a polgári és egyházi hatalom egybeolvasztására törekedett; hanem inkább az ellenkezőt kellett hirdetnem. Lehet igenis Kalvinra nézve is theokratiáról szó, de épen nem az egyház és állam egymáshozi viszonyára, hanem magának az egyházi főhatalomnak végalapjára nézve , a mennyiben t. i. az ö alaptétele e tekintetben folyvást az volt, hogy az anyaszentegyház feje a Krisztus. A mi pedig az egyház és állam egymáshozi viszonyát illeti: igenis, hirdeti és óhajtja Kálvin, hogy a fejedelmek és államhatóságok az egyháznak pártfogói védői és táplálói legyenek ; s az állam ée egyház, mindketten kölcsönösen és szabadon hatván egymásra, az Isten országának ügyét egyetértéssel mozdítják elő. Sic conjunctae debent esse operae, ut altéra sít adjumento alteri, non impedimento. Dc ezen elv mellett még, mindkettő autonomiája teljesen fennállhat s theokratiáról, vagy egyiknek a másik általi elnyeletéséről szó sem lehet. i Most miután Kalvinra magára eléggé hivatkoztam, szabad legyen egy pár tekintélyt is felhoznom a végre, miszerint világos legyen, hogy vájjon Kálvin elveit fogják-e fel még mások is oly formán mint én. Brettschneider, — Uber die Bildung und den Geist Kalvins ect. Reförmat. Alm. 1821. 99 — 100 1. ezt mondja : ,,Az állam és egyház egymáshozi viszonyára nézve, tagadta Kálvin azt, hogy a fejedelmet püspöki jog illetné. Valamint az ige hirdetőit semmi világi, ugy a fejedelmet semmi egyházi jog nem illeti ; mert mindkettő sokkal különbözőbb, mintsem hogy egy személy bírhassa azokat.4

' F i n s 1 e r , — Kirchliche Statistik der reformirten Schweiz. Zürich. 1854. 654 — 655 1. „Zwingli, a rereformatiót a felsőség által hajtatja végre; Kálvin hazájában franciaországban ellenben az állam a pápasággal áll szövetségben, s a reformatió csak küzdelemmel képes bizonyos álláspontra jutni. Ennélfogva Kálvinnál az egyházigazgatásnak az államra való átruházásáról legkisebb szó sem lehet. Mig Zwingli leginkáhb a tényleges viszonyok alapján utólagosan alkotta a maga elméleteit, s mig német Schweizban sajátlagos egyházalkotmány kezdetben létre sem jqhetett: addig Kálvin teljesen kifejtette a maga alapelvét s folyvást és határozottan egy sajátlagos egyházalkotroányra törekedett. Kálvin tehát nemcsak elméletileg mint Zwingli, hanem gyakorlatilag is elválasztja az egyházat az államtól." stb. stb. (Folyt, kör.) ISKOLAÜGY. A reform, egyetemes tanügyi bizottmány következő népiskolai munkákra hirdet pályázatot. 1, Készíttessék olyan ABC-és könyv, melyben az irvaolvasás tanítására lépésről-lépésre előrehaladó irvaolvasási anyag meglegyen. Ügyeljen a pályázó a betüvonások egymásból alakulására s ezek nyomán az irni s ismerni megtanított belüalakokból azonnal alkottasson értelmes szavakat, mondatokat ós végre a mondatokból rövid leírásokat, elbeszéléseket, hogy így egyszerre a gépies irvaolvasást, e mellett az értelmes olvasást is meglehessen tanítani. Az irvaolvasás tanítására hetenkint 6 — 10 óra van számítva, de azért a könyv ne legyen 4—5 nyomtatott ívnél több. Első rendű jutalomdíj 12. másod, rendti 6 arany évenkint számítva. 2. Készíttessék ezen ABC-és közikönyvhöz a tanitók számára vezérkönyv, melyben mutattassanak fel röviden a különféle olvasástanítási módszerek; legyen benne kiváltképen kifejtve és kiemelve az irvaolvastatás tanmódszere összekötve az irás tauitásában célszerűnek bizonyult ütemmódszerrel; vezérelje továbbá ezen könyv a tanítót mintegy kézen fogva, mi módon kelljen az irvaolvastatásban fokozatosan előhaladnia , mit kelljen tanitás közben mondania s tennie. Az első rendű pályamunka 8, a második rendű 4 aranynyal fog díjaztatni évenkint. A pályamunkák elnök nt. Hegedűs László esperes úrhoz beküldendők Sárospatakra a jövő 1865. év jannár l-re. Es mivel a már régebben kimondott elvek szerint nyomtatásban levő munkák is elfogadtatnak, a kéziratban levők is csak ugy bocsáttatnak pályázat alá, ha szerző magát a dolgozaton megfogja nevezni. A bizottmány reményű, hogy ha az ABC-ékre vonatkozó alapos bírálatokból az irányadó elvek nyilvánosan közzé 'fognak tétetni , az az íróknak a különben oly sok nehézséggel egybekötött munka megirásában tájékozásul és könnyítésül fog szolgálni , melyek a következőkben adatnak elő. A pályázatra beadott ABC és vezérkönyv ellen kifogást tesz egy a bírálók közül legelsőben is a terjedelemre nézve, a mennyiben a dolgozat a meghatározott ívmennyiséget töbszörösen túlhaladja, (a vezérkönyv 776 negyedrész, az ABC 166 nagy nyolcadrész lapból áll). Midőn az