Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-07-31 / 31. szám

(1. Winer „Biblisches Realwörterbuch" (3-ik kiad. 2 köt. [Leipzig 1846-48) 1, 561.jegyz. 3.). Ez által az emiitett hypothesis a valószínűség legmagasb fokára hág; a csillag név nem bizonyít ellene semmit. Népszerű beszédben csillagcsoport helyett csillagot mondhattak, mert szélességi közük csak körülbelül egy fokot tett, ugy hogy a gyönge szemnek az egyik bolygó a másiknak szóródási körébe lépett s ennélfogva a kettőt egynek tekinthették" (Ideler.) Kepler ama föltételéhez csatlakoztak azóta a legjelentékenyebb csillagászok, mint Ideler, Zach, Enke (1. I d eler, „Lehrbuch der Chronologie" (2. rész, Berlin 1831) és Münter „Der Stern der Weisen" (Koppenhagen 1827.)" íme egyik legsikerültebb mutatványa amaz eljárásnak, mely midó'n egyszerre a jelenkor tudományának és a régi gyermeteg hitnek szolgálni akar, olyat hoz elő, mely, hogy köznyelvü kifejezéssel éljünk: „se hus se hal." Mert azt kérdem, megfejtette-e Tholuck csak egyikét is ama nehézségeknek, melyek ezen előadás ellen joggal támasztattak ? Ám lássuk. A bölcsek e szavakkal lépnek Heródes király elé: ,,Hol vagyon a zsidóknak királya, a ki született? mert láttuk az ő csillagát napkeleten és jöttünk, hogy neki tisztességet tegyünk.'1

Tehát Jészusnak saját csillaga volt, a melyet a bölcsek láttak s igy Kopernicus, Laland, Herschel hijába dolgoztak, mert ime az astrologiának van igaza: minden embernek megvan a maga csillaga s azoknak a roppant világtesteknek, melyekhez képest egész földünk csak elenyésző pontocska, egyéb feladatuk sincs, mint az emberek egy napi nyomorúságait irányozgatniok. Mit nyertünk már most ama halhatatlan férfiak astronomiai felfedezései által, ha a szentírás szerint minden astronomiai tudományunk nem egyéb hiábavalóságnál s helyébe az astrologiát kell a tudomány méltóságára emelnünk?! De hagyján ez. Lukács 2. r. szerint Jézus születésekor az égi karok seregeinek sokasága megjelenik a pásztoroknak és hirdetik azoknak a Messiás születését 15, 16, 17 vers: ,,és lön, hogy mikor elmentek volna az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztorok egymásnak : Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, melyet az Ur megjelentett nékünk. Elmenének azért sietséggel és megtalálák Máriát és Józsefet és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala. Mikor pedig látták volna, elhirdeték azt, a mi nekik a kis gyermek felől mondatott vala." Mi volna már most természetesebb, mint az, hogy midőn egy, az egész nemzet által oly rég várt esemény csudálatos mennyei jelekkel megjelenik és az illetők azt mindenfelé hirdetik, hogy az csakhamar a köz'elfekvő fővárosban is köztudomásra jut s nevezetesen Heródes, kitt ez esemény, a mint szövegünkből látjuk, igen is közelről érdekelt, szolgái, fizetett kémei által arról értesül. De csudálkozásunkra ez nem történik. A napkelet felől jövő bölcsek tudakozódására Heródes tanácsot tart a papifejedelmekkel és Írástudókkal s azoktól tudakozódik: hol kellene a Krisztusnak születnie ? s csak azok mondák meg neki, hogy Judának városában Bethlehemben. mert igy vagyon megírva a prófétáknál. Most már azt várná az ember, hogy a király a vett értesülés nyomán a keleti bölcseket Bethlehembe emberei által elvezettetvén, intézkedéseket teend arról is, hogy az uj világpolgárt, a kitől annyira félt, szép titokban láb alól eltegyék. Ez azonban épen nem történik, hanem magukra elbocsátja a bölcseket, meghagyván nekik, hogy Bethlehembe elmenvén, szorgalmasan értekezzenek a gyermek felől s minekutána megtalálták, adják neki is tudtul stb. S most az akkor conjunctióban volt Jupiter és Saturnus vezetőkiil szegődnek a bölcsekhez s előttük mennek, míglen jutnának és megállanának a hely felett, a, hol a gyermek vala. Az ember zavarba jő, hogy hol kezdje csudálkozását az előadottak felett. A conjunctió Isten különös intézkedéséből jelent meg a bölcseknek s vezette őket Jeruzsálemből Bethlehembe, ily különös isteni intézkedésre pedig mindenesetre nagy szükség volt, mert a természet rendi szerint a csillagok haladása keletről nyugotra látszik, Bethlehem pedig Jeruzsálemtől délre fekszik s igy a nevezett csillagoknak északról délre kellett haladniok, a mi természetesen csak a világegyetem rendszerének teljes felforgatásával s igy csak is Isten mindenható intézkedése folytán történhetett. De ha már egyszer a csillagok pályájukból kimozdittattak, hogy a keleti bölcsek-61 *