Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-01 / 18. szám

sem fog megtörténni, de elég az, hogy megtörténhetik. Ha szabatos ez a § — akkor a tanári testület megalázására hozatott. Ha nem szabatos (és én ezt hiszem) tisztán kell fogalmazni. Az iskolalátogatás elve nem helytelen. A pro­testantismusban minden nyíltan történik. Minden professzor terme minden ember előtt nyitva van, menjen be oda bár­milyen célzattal. De a hivatalos viszonykutatás ellenkezik a protestantismus szellemével, mely nem azért találtatott fel, hogy a vizitálorokat kényúri glóriával vegye körül, a pro­fessorokat pedig földig tiporja. Azután nem fog-e fegyel­metlenségre vezetni az, ha a tanárt oknélküli és céltalan megszégyenítéseknek tesszük ki? Igen, birjon a kor­mányzó testület világos tudomással az iskola állapotá­ról, de szükség, hogy maga a törvény kényszerítse rá, hogy ezt a humanitas korlátain belől gyakorolja. Mert nincs veszélyesebb a nem szabatos törvénynél. Vájjon a főt. superintendentiának érdemes lelkészkara, mit mon­dana, ha egyszer csak minden pörös ok nélkül egy hivata­los vizsgáló bizottmány neveztetnék ki, mely a lelkész és a nyája közti viszonyt hivatalosan kutatná ? Csak megje­lennék N. N. helységben, felhivatná a népet, társalogna vele, kérdéseket intézne a tiszteletes személyisége felöl — szóval kutatná a viszonyt? ha aztán e commissio meg­jelennék muzeumában, elévetetné prédikációját, kutatná ha nincs-e meg Lászaiban vagy Lengyelben? Bizonnyal az érdemes lelkészi kar ezt éles sértésnek venné. S én ugy hiszem teljesen igaza volna. Mert a viszonykutatás rajok alkalmazva csakugyan sértő valami volna. De ránk . . ránk lehet ? 1 A német kormány a lefolyt decefiniumbán csakugyan absolut volt. Az Entwurf octroyiroztatolt. De az octroyiro­zott Entwurf megelégszik azzal, hogy módokat léptetett életbe, melyek által az iskolák állásáról a kormánynak biz­-tos tudomása lehessen. A Polizei-Systemet, alias a viszony­kutatást nem vitte be az iskola falai közé. Még sajátságosabb a mi ezután következik : „az iskolai szék a növendékek iskolai osztályzatát az illető tanárral vagy tanárokkal egyetértöleg megállapítja." Az Entwurf nem is­merte a nyilvános vizsgákat. Minden iskolai év végén átlépte­tési vizsgákat tartottak. — Az igazgató az osztálytanárral megvizsgálta a növendéket, főként a gyengébbeket. — De soha sem vizsgálta az illető tanárt, s nem is arrogált a magá­nak, hogy egy óra alatt jobban kiismeri, mint a tanár egy év alatt. Az érettségi vizsgán jelen volt az iskola felügyelő, s a vizsgáló tanárokkal közösen állapította meg az osztály­zatot, miután minden növendéknek ismeretéről igyekezett magának kimerítő tudomást szerezni. De akkor is ö soha sem itélt: a két félévi osztályzat, a dolgozat, az igazgató, a censortanár ítélete mint külön tényező együttesen tétet­tek bírálat tárgyaivá, s bírtak befolyással az osztályzásra. És most ? Most az illető törvény azt mondja, az iskolai szék az illető tanárral — együtt osztályoz. Az iskolai szék és pro­fessoratus közt a hivatalos közeget a „viszonykutatók" ké­pezik. — De minthogy az iskolai szék testületileg nem vi­zitál, részint a yiszonykutatók előadásából, részint a nyilvá­nos vizsgákból szerez magának közvetlen tudomást. Ha az elsőt nem akarja mértéken túl igénybe venni, főfigyelmét ez utóbbira kell, hogy fordítsa. Mivé lesznek ekkép a vizs­gák? Van egy középiskolában 9 osztály, és közép számí­tással 360 tanuló. Közép számítással van egy osztályban 8 tantárgy. Minden ifjúnak minden tantárgyból legalább 10 percet szükség felelni, és ekkor is a censor csak annyi tá­jékozást szerez, hogy az illető növendék épen a kérdezett tárgyra hogy van elkészülve, de aira hogy illetékes ítéle­tet mondjon a tanuló képzettségéről, tehetségéről és ehhez mért fogalmáról, pontosságáról, s a tudomány egészében való jártasságáról — melyek együttesen tehetik alapját az igazságos osztályozásnak, ahhoz hogy 10 perc elégséges legyen, azt úgy hiszem józan ésszel senki sem fogja állí­tani. De feltéve, hogy mindez lehetséges lenne, s 10 perc­nyi feleletből minden ifjú kiismertetnék — az illető 8 tan- „ tárgyból felel 80 percet. 40 ifjú felelete tehát 53 óráig, az­az legalább 4 és fél napig, s kilenc osztály vizsgája 40 és fél napig fogna tartani évenkint kétszer. — Mert hogy az osztályzást az iskolai szék lelkiismeretesen tehesse, szük­séges külön-külön minden növendéket megismerni. — Ne tartsa senki túlzottnak a fentebbi kiszámítást: mert igy kell eljárni, ha a törvényt komolyan akarjuk értelmezni. — Ez azonban igy teljesen kivihetetlen. Sehol 8 napnál to­vább nem tartanak a vizsgák, — tehát a censorok sehol egy ifjútól sem hallhatnak többet két legfennebb három fe­leletnél. S ilymódon szerzett tapasztalat, mely alig több fe­lületes ismeretnél, — az uj szervezet szerint annyit nyom az osztályzat körül, mint a tanár félévi tapasztalata. Egész éven át üldözik a tanárt a viszonykutalók, s az év végén látja, hogy még nem is osztályozhat. Minő viszony lehet akkor a tanító és tanítvány között, mikor ez utóbbiak lát­ják, tudják, hogy még abban is, mi a legfőbb, az osztályo­zásban amannak alig van egyebe egyszerű szavazatnál? Suílrage universelle az osztályozásban! Nem hiában ko­runk az általános szavazat kora. De ha helyes-e az ilyen túlvitt democratia a tanításban, annak megbirálását rád bí­zom tisztelt barátom. És most tisztelt barátom, hihetőleg azon kérdést inté­zed hozzám, hogy mi védi meg a tanulót a tanár lehető rancora ellen ? Igen egyszerűen uj vizsga. — Valóban ilyen esetben, de csak ilyen esetben van helye az iskolai szék bíráskodásának az osztályzat felett. Ne ütődjél meg tisztelt barátom, hogy az uj szervezet ezen két határozatát, az Entwurf korabeli eljárással tettem párhúzamba. Az Entwurf absolulismusa mindent a kormány kezében centralizált. Az új szervezet democratiája minden hatalmat az iskolai szék, s főként az elnökség kezébe tesz le. Abban volt tér a szakemberek egyéni működésére, csak az egész volt egy az államtól függő (és ez s c s a k ez volt a sérelem) gépezet — az uj szervezet pedig egy democra­ticus — ha pedig a lelkész elég ügyes erre, egy hierarchi­cus gépezet. Annak idejében egy hazafias testület élete nem volt egyébb hosszas küzdésnél a felülről jövő támadá­sok ellen, melyben itt ott még istápoltatott is hazafias in­spectorok által. Hogy itt mi lesz, azt még nem tudjuk; de

Next

/
Thumbnails
Contents