Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-24 / 17. szám

mes Istennek segélyét és áldását esdé tanácskozásunkra, — a világi elnök szívélyes szavakban üdvözlé a jelenvoltakat, s közreműködésüket kikérve, a gyűlést megnyitoltnak nyil­vánitá. Ötvenegy tárgy várt elintézésre a lanácskozmány asztalán; közlöm az érdekesebbeket, közlöm különösebben azokat, melyek beléletünk folyását leginkább jelzik, me­lyekből egyszersmind az is kitűnik, hogy mennyi és minő akadályokkal is kell tusakodnia a f.-borsodi egyházi kor­mánynak, midőn érvényt kiván szerezni Pál apostol arna rendelésének: hogy az anyaszentegyházban mindenek ékesen és jó renddel folyjanak. 1. Legelsőben is a kormányzólestület kiegészítése szükségeltetvén, felolvastattak N. I. — B. A. — V. I. — és V. K. lelkész tanácsbiró urak leköszönő levelei, melyek­ben a közbizalom által rajok ruházott hivatalt áldás kivá­natok között teszik le az e.megyei kormány kezébe. A ki a f.-borsodi körülményeket ösmeri, a kinek csak felüleges tudomása is van arról, hogy ezen e.megye a f. t. e.kerületen háromszor tett már indítványt, a gyakorlat­ban lévő, s annyi tekintetben károsnak bizonyult idötöltő rendszer változtatásáért, — de ezen ismét meg ismét fel­terjesztett indítványa annyi sikert sem arathatott, hogy egy véleményező vagy bíráló bizottságnak kiadatott volna; — a ki továbbá csak némileg is értesült már arról, hogy e.megyénk önkormányzati jogkörének csorbítását, s hiva­talos állása s tekintélye iránti méltantalanságot találván a görgői e.kerületi gyűlés 149. számú Ítéletében, ez iránt a közelgő tavaszi gyűlésre sérelmi feliratot is intézend, — a kinek mondom — ezen házi belügyeinkről némi tudomása Yan, önkénytelenül jön azon gondolatra, hogy kormányfér­fiaink ama tömeges lemondását talán a ft. egyh. kerületnek közpapságunk sorsa, s a megyei elöljáróságok hivatalos Önérzete irányában csekélynek látszó érdekeltsége idézte elő. Legyen bár miként, mi kik ezen férfiak szilárd jellemét, csüggedetlen szolgálati buzgalmát ismerjük, csak fájdal­mas megilletődéssel hallgathattuk végig e búcsúleveleket, nehezen esett megválnunk a tanácsban, bölcs tapasztalatban gazdag, ügykezelésben tapintatos férfiaktól; és méltán kérdezhettük, hogy az utánok támadt tágas ürt, nagy rész­ben ifjú s kellő tapasztaltságot nem szerezhetett papjaink közül kik fogják rögtönözve, ugy betölteni, hogy a közü­gyek menete rázkódást és zavart ne szenvedjen? 2. Az egyh. megyei főjegyzői hivatal és egy világi ülnökiszék betöltése végett beadott szavazatok felbontat­ván, t. Bodnár Endre első aljegyző általános szótöbbséggel főjegyzővé választatott; az ülnöki szék pedig döntő ered­mény hiányában uj szavazat alá bocsáttatott, kijeltetvén arra a mostan legtöbb szavazatot nyert tek. M.... Gy... Sl... Gy.. és V... B. urak. 3. Felterjesztetett a megüresült bánhorváti és ívánkai egyh ázakban végbement lelkész választások eredménye, mely szerint az elsőben t. Szakol József, a másikban Roz­gonyi József urak választattak el egyhangúlag rendes lel­készekül. A választás törvényessége ellen semmi kétség sem forogván fel mindkettő megerősíttetett. Két egyházban kellett volna még papválasztásnak történni, u. m. a szilvásiban és kelecsényiben, — ennek folytán felolvastatott mind a két egyház folyamodása vagy is inkább nyilatkozata. A szilvási egyház még a mult őszi gyűlésen kijelenté határozottan, miként ők elvégezték magok között, hogy a papi földeknek sem adó, sem mivelési terhét nem viselik, tűzifát nem adnak, a szemes életfizetésből 25 köblöt lehúz­nak. Jelen nyilatkozatukban a 25 köböl gabona levonásától elállanak és a földek mivelésére némi segélyt ajánlanak ugyan, de csak űgy ha t. Szakol József urat — a ki mel­lesleg legyen mondva, épen ezen törvénytelen törekvések miatt nem fogadta el előleges meghívásukat — megnyer­hetik lelkészükül, de senkiért másért ennyi engedményre sem hajlandók. — Az e. megyei gyűlés hivatalosan és ujjo­lag értesité a szilvási egyházat, hogy a papi dijlevél tete­mes csorbítását célzó, egyházi alaptörvényeinkkel merőn ellenkező kivánatál, annak ujabbi módosításai mellett sem veheti tekintetbe; felszóllitá egyszersmind, hogy 15 nap alatt, a törvényes dijlevél alapján és rendes formák között vegye gyakorlatba szabad választási jogát; ellenesetben ugy fogván tekintetni, mint prot. egyházunk legszebb jogá­val élni nemtudó, és azt inkább csak a legvilágosabb és alaposabb törvények felforgatására használni akaró egy­házközség : ügyökben és részökre, de befolyásuk nélkül az egyházi felsöség fog rendelkezni. A kelecsényi egyház — bár szelídebb hangon — de szinte felmentetni kéré magát a papi földek eddig lelj esi -tett adójától és mivelésétől. Ellenben a dédesi megüresült, de még választásra nem jogosított egyház, a szilvásihoz hasonló modorban, már előre kijelenté, hogy a papi földeket mivelni nem fogja, adójukat nem fizeti, tűzi fát sem a lelkésznek, sem a tanító­nak nem ád, a musl fizetést meg vonja stb. Tardonáról is panaszosan jelenté a lelkész, hogy hí­vei a papi földeknek sem mívelésében, sem adójában részt venni ezután nem akarnak, sőt marháit a közlegelőről is le­tiltják. Azt hittük, hogy a kazinczi eset által műit évben el­vetett gonosz mag, nem fog ily kora, s ily gazdag gyümöl­csöt teremni! Még a műit évben csak a kazinczi egyházta­gok foglalkoztak a papi dij csonkításának hasonló terveivel, de ők is csak titkon, minden áron kerülve az egyházi liaíó­ság őrködő szemeit. És midőn e.megyénknek a rosz példát adók elleni erélyes fellépése meghiúsittatott, fájdalom! ép onnan, honnan annak buzdítását, gyámohtását reménylök; íme most már négy egyház állt elő, és nyilván, fel emelt fővel nem annyira kérik, mint inkább követelik, hogy az e.megyei elöljáróság bele egyezésével erősítse meg, és szentesítse törvénytelen kívánságaikat. Ha tudnánk, hogy e.m. kormányszékünk atyai intésén, s igazságos ítéletén megnyugodnának, és a törvény szavá­nak engedve, felhagynának jogtalan kívánalmaikkal e za­vargó egyházak; - ha tudnánk, hogy hason esetekkel nem lesz többé baja e.megyei hatóságunknak, nem aggód­nánk papi állásunk biztonsága és egyházunk békéje felett ;

Next

/
Thumbnails
Contents