Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-04-24 / 17. szám
országban kielégíthesse, hanem még jóval több földész-iskolák is szükségesek lesznek, mely nézetet az igazg. választmány elfogadván nyomban oly véleményt állapított meg, hogy országunk felsőbb vidékén a kérdésbeli felsőbb gazd. tanintézet Rima-Szombatban állíttassák ugyan fel, de ha a vele versenyzett Eperjes és Igló földész iskolákat akarnának állítni: arra ne csak engedély, hanem az országos alapból segély is adassék nekik. Igy hát ki van adva a jelszó: felsőbb gazd. tanintézet vagy földész-iskola: de én e kettő közül, külön, külön egyiket se látom nekünk valónak; mert a felsőbb intézet költségeit egyh. kerületeink el nem bírnák; a földész-iskola pedig szükségünket nem fedezné eléggé: ez okból ajánlok egyh. kerületeinknek oly közép gazd. tanodákat, melyekben mind a kétféle iskola meglegyen ugyan, de csak oly kisebb keretű példány-gazdasággal, milyent a lehetőség megenged és csak annyi tanárral, menynyit a mint a gazdaság terjedelme kívánni fog és gyümölcsözésével eltartani képes lenne, —mihez képest a földész-növendékek számát is a mivelendő birtok mekkoraságához vélném arányzandónak. Ekként aztán bizonyosak lehetünk benne, miszerint ha a kétféle iskola kö^ül akármelyik még egyes városoknak is engedélyeztetik : azoknak együttes bárkisebb mérvbeni állítása sem fog egyh. kerületeinknek elleneztetni, és pedig annál kevésbé, mert az ily közép gazd. tanodák is, közép és kis terjedelmű birtokokra elég alkalmas gazdákat, gazdatiszteket, jószágbérlőket és értelmes cselédeket képezhetnek ki és igy fejszámra nézve talán még több embernek fognak használni mint a nagyobb tanodák. — De Mintha hallanám, azt veti majd a csökönyösség indítványom ellen: minek ez az erőködés szegény egyh. kerületeink részéről, holott miként csak imént említtetett, épen most működik erélyesen a írni. m. k. helytartó tanács az országos gazd. egylettel együtt 4 felsőbb gazd. tanintézetnek az ország különböző vidékein, országos pénzerővel leendő felállításában ? — Ámde, nem lesz elég az a négy intézet ekkora országnak, már csak a vidékek nagy távolsága miatt se, — de meg, nem is a mi — nagyobb részt szegény tanulóinknak valók lesznek a drága tanintézetek, — nem is prot. iskolák lesznek azok, holott nekünk, kik saját erőnkből állunk fenn egyházilag, prot. szellemben kell gyermekeinket nevelnünk, hogy Őket — távol a vallási közömbösségtől, buzgó s áldozatkész protestánsokká képeztessük ki; azonkivül ha bár, a már emiitettem segédtudományok kedvéért állíttatnék is tán egy pár felsőbb gymnasiumi osztály, mind a 4 orsz. gazd. intézet mellé, mi még nem bizonyos már csak a nagy költségesség miatt is: annyi mindazáltal világos előttem, hogy az ilyen gymnasiumi függelék-osztályok a mi e. ker. fötanodáinkban virágzó főgymnasiumokat, vagy miként mi reformátusok nevezni szeretjük, bölcsészeti academiáinkat kipótolni soha se lesznek képesek, — mert a koronkint tovább fejlődő jó philosophiának és annak több ágazatainak, — az egyetemes világtörténettannak, s vele az egyház és reformatio történelmének, — ugy szinte a latin és görög classica literarurának stb. semmi köze se lévén a gazdaságtanhoz, nem reménylhető hogy ezek számára is tanszékek állíttassanak ama 4 intézetben, sőt ha állíttatnának is, mivel a fő suly nem ezen tudományokra lesz ott fektetve, nem is idéznének azok olyan dús sikert elo, mint e k. fötanodáinkban, hol — különösen nálunk reformátusoknál a bölcsészeti tanfolyam, melynek tárgyaiban fekszik a s o 1 i d tudományosság erős alapja, 3 évre, 5 — 6 tanárral van berendezve 1860 év óta: ugyanazért sem, hogy ifjaink a tudományosság szilárd alapjainak elsajátítása nélkül lépjenek ki mint gazdák az életbe, — sem hogy ily módon prot. nevelésünket mostani színvonaláról már csak a leendő gazdákra vonatkozólag is alább szállni engedjük, előnyösebbnek látom az általam tervezett közép gazd. intézeteket főiskoláinkba illeszteni be, annál inkább is; mert igy a szükséges áldozat terhe csak anyagi és nem elbírhatatlan lesz; de a mulasztásból származandó kár szellemi és helyrehozliatlan lenne, — mi külömbség van pedig e kettő közt ? azt ezen lap közönsége előtt fejtegetnem szükségtelen. Ámbár hosszú is már cikkem: meg kell még indítványomnak azon legnagyobb hasznát emiitnem, miszerint főiskoláink közelében állván majd a példánygazdaságok, főiskoláink valamennyi növendéke, u. m. a leendő lelkész, isk. tanitó, ügyvédi és más pályára készülő, az azon gazda-