Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-24 / 17. szám

országban kielégíthesse, hanem még jóval több földész-iskolák is szükségesek lesznek, mely né­zetet az igazg. választmány elfogadván nyomban oly véleményt állapított meg, hogy országunk felsőbb vidékén a kérdésbeli felsőbb gazd. tanin­tézet Rima-Szombatban állíttassák ugyan fel, de ha a vele versenyzett Eperjes és Igló földész is­kolákat akarnának állítni: arra ne csak enge­dély, hanem az országos alapból segély is adas­sék nekik. Igy hát ki van adva a jelszó: fel­sőbb gazd. tanintézet vagy földész-is­kola: de én e kettő közül, külön, külön egyiket se látom nekünk valónak; mert a felsőbb intézet költségeit egyh. kerületeink el nem bírnák; a földész-iskola pedig szükségünket nem fedezné eléggé: ez okból ajánlok egyh. kerületeinknek oly közép gazd. tanodákat, melyekben mind a kétféle iskola meglegyen ugyan, de csak oly ki­sebb keretű példány-gazdasággal, milyent a le­hetőség megenged és csak annyi tanárral, meny­nyit a mint a gazdaság terjedelme kívánni fog és gyümölcsözésével eltartani képes lenne, —­mihez képest a földész-növendékek számát is a mivelendő birtok mekkoraságához vélném arány­zandónak. Ekként aztán bizonyosak lehetünk benne, miszerint ha a kétféle iskola kö^ül akár­melyik még egyes városoknak is engedélyezte­tik : azoknak együttes bárkisebb mérvbeni állí­tása sem fog egyh. kerületeinknek elleneztetni, és pedig annál kevésbé, mert az ily közép gazd. tanodák is, közép és kis terjedelmű birtokokra elég alkalmas gazdákat, gazdatiszteket, jószág­bérlőket és értelmes cselédeket képezhetnek ki és igy fejszámra nézve talán még több embernek fognak használni mint a nagyobb tanodák. — De Mintha hallanám, azt veti majd a csökönyös­ség indítványom ellen: minek ez az erőködés szegény egyh. kerületeink részéről, holott miként csak imént említtetett, épen most működik eré­lyesen a írni. m. k. helytartó tanács az országos gazd. egylettel együtt 4 felsőbb gazd. tanintézet­nek az ország különböző vidékein, országos pénz­erővel leendő felállításában ? — Ámde, nem lesz elég az a négy intézet ekkora országnak, már csak a vidékek nagy távolsága miatt se, — de meg, nem is a mi — nagyobb részt szegény ta­nulóinknak valók lesznek a drága tanintézetek, — nem is prot. iskolák lesznek azok, holott ne­künk, kik saját erőnkből állunk fenn egyházilag, prot. szellemben kell gyermekeinket nevelnünk, hogy Őket — távol a vallási közömbösségtől, buzgó s áldozatkész protestánsokká képeztessük ki; azonkivül ha bár, a már emiitettem segédtu­dományok kedvéért állíttatnék is tán egy pár fel­sőbb gymnasiumi osztály, mind a 4 orsz. gazd. intézet mellé, mi még nem bizonyos már csak a nagy költségesség miatt is: annyi mindazáltal világos előttem, hogy az ilyen gymnasiumi füg­gelék-osztályok a mi e. ker. fötanodáinkban vi­rágzó főgymnasiumokat, vagy miként mi refor­mátusok nevezni szeretjük, bölcsészeti academi­áinkat kipótolni soha se lesznek képesek, — mert a koronkint tovább fejlődő jó philosophiá­nak és annak több ágazatainak, — az egyetemes világtörténettannak, s vele az egyház és reforma­tio történelmének, — ugy szinte a latin és görög classica literarurának stb. semmi köze se lévén a gazdaságtanhoz, nem reménylhető hogy ezek számára is tanszékek állíttassanak ama 4 intézetben, sőt ha állíttatnának is, mivel a fő suly nem ezen tudományokra lesz ott fek­tetve, nem is idéznének azok olyan dús si­kert elo, mint e k. fötanodáinkban, hol — kü­lönösen nálunk reformátusoknál a bölcsészeti tanfolyam, melynek tárgyaiban fekszik a s o 1 i d tudományosság erős alapja, 3 évre, 5 — 6 tanár­ral van berendezve 1860 év óta: ugyanazért sem, hogy ifjaink a tudományosság szilárd alap­jainak elsajátítása nélkül lépjenek ki mint gaz­dák az életbe, — sem hogy ily módon prot. ne­velésünket mostani színvonaláról már csak a leendő gazdákra vonatkozólag is alább szállni en­gedjük, előnyösebbnek látom az általam tervezett közép gazd. intézeteket főiskoláinkba illeszteni be, annál inkább is; mert igy a szükséges áldo­zat terhe csak anyagi és nem elbírhatatlan lesz; de a mulasztásból származandó kár szellemi és helyrehozliatlan lenne, — mi külömbség van pe­dig e kettő közt ? azt ezen lap közönsége előtt fejtegetnem szükségtelen. Ámbár hosszú is már cikkem: meg kell még indítványomnak azon legnagyobb hasznát emiit­nem, miszerint főiskoláink közelében állván majd a példánygazdaságok, főiskoláink valamennyi növendéke, u. m. a leendő lelkész, isk. tanitó, ügyvédi és más pályára készülő, az azon gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents