Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-24 / 17. szám

indult adósoknál, sőt más apróbb summákkal tartozóknál is mielébb felmondani, beszedni, s azokból a mennyi elég és lehető, földszerzésbe befektetni. Járatlanságát a gazdaságban és ismeretlenségét hazánk ujabb viszonyaival árulná el, a ki ezen merésznek látszó javaslattól visszarettenne, midőn minden értelmes gazda jól tudja, hogy minden jó erőbe hozott egy-egy magyar hold föld példány szerű kezeléssel könnyen megad évenkint átaljában 50 — 60 o. é. frtot tiszta hasznot; mert vannak növények p. o. a cukor- és cékla répa, a repcék több faja, és többféle kereskedelmi növények, melyeknek mivelése által 100 — konyha s gyümölcskertészettel pedig több száz forintot is ki lehet egy holdból venni, mely szép jövedelem nem csak a kamatokat, s a közadót bőven fedezné, hanem tanári fizetésekre való, sőt a kölcsön részenkénti törlesztésére is jutna belőle. Hátha azt a sok kárt számba vesszük, miket a későn fizetett kamatok kamatjának nélkülözése, több adósai megbukása, a pénzértéknek két Ízben történt leszállítása, s annak most is folytonos ingadozása által vallottunk, vallunk, s talán még utóbb is vallhatunk ? valóban sajnálni lehet, hogy elődeink alapitvány-tőkéik fekvőségekbe beruházásának eszméjére mindekkorig fel nem ébredtek, holott hazai történelmünkből szintúgy mint az élő nemzedék tapasztalásaiból az is tudva lehet, hogy hazánkban, mint más európai országokban is a föld adás vevési ára folyvást emelkedésben volt mindenha, és van mostanában is, annyira, hogy majdnem minden 10—15 évben kétszerezi magát, és igy a pénzen vett föld még ugy se vesztené el a maga árának kamatjait, ha vevője elég badar volna azt miveletlenül hevertetni, ha pedig mivelteti, a belőle merített hasznot mivelési költségen felyül már nyereségeül tekintheti. Alapitványpénzeinknek tehát ingatlan javakba fektetését még azon esetben is tiszta lélekkel ajánlhatom főtiszt, egyh. kerületeinknek, ha soha gazcl. intézeteket nem állitnának is. Ajánlom pedig inkább ezt, mint a tiszamelléki ref. egyh. kerületben megpendített egyh. kerületi takarékpénztár eszméjét; mert bár mennyire sokszorozzák is értéköket a tak. pénztári részvények: egy devalvatio, vagy háború és többszöri pénzválsáságok, könnyen tönkre silányithatják azok értékét mig a rendületlen földbirtok becse mint Sión hegye megáll és nem ingadozik. Mivel pedig földbérlési rendszerünknek vannak még hiányai, miket tán utóbbi országos törvén) hozás orvosland meg: addig is legcélszerűbb volna a szerzendő birtok háziképpen való kezeltetése, és igy a példány-gazdaságok szervezése s foganatba vétele, hogy a duplex libelli dos elérethessék. 4. Ha az egyházkerületeknek, vagy főiskoláiknak épen nem — vagy nem elég tőkéik volnának : lehetne a magyar föld-hitel intézettől venni fel kölcsönt elegendő földszerzésre s megtoldván évenként a rendes kamatokat egy pár százalékkal, igy mint egy 30 év alatt a felvett kölcsön törlesztve s a szerzett birtok tehermentessé lenne. 6. Megeshetnék azonban, hogy bár volna is pénz, de nem találkoznék hamarjában alkalmatos eladó birtok; ily esetben a hosszabb időre való földbérlés is célhoz segíthetne bennünket, ha jutányosán eszközöltetnék ki. Ezen többféle módok közül többet is lehetne együtt és egyszersmind alkalmazásba venni a körülményekhez képest: de már 7. A minta-gazdaság felszerelésére, melytől függene! főkép a siker, nem tudok más forrást javalni, mint a magas kormányhoz való folyamodást, oly alázatos kérelemmel, hogy vállalkozó kerületeinket szándékuknak közvetve az egész hazára kiáradó hasznosága tekintetéből az országos pénzalapból segélyezni kegyeskedjék miként a Rákos, Palotai, Istvántelki földésziskolát már segélyezni méltóztatott, adván neki a felszerelésre 10 ezer frtot; azon kivül a létező, adományul nyerendő vagy pénzen szerzendő földek tüstént takarékos haszongazdászat alá veendők levén} ezek tiszta jövedelmei is a felszerelésre fordíttathatnának addig, mig az illető intézet megnyittatnék. Ezek nézetim az anyagi lehetőségre nézve. A magas kormány részéről nem csak akadályoktól tartanunk nem kell, sőt inkább célunk előmozdítását várhatjuk, minthogy az ily gazdasági intézetek ügyét épen Ő maga vette kezébe s a vele együtt működő központi gazd. egylet e hó 8-án tartott igazgató választmányi ülésében kimondta vezéreszü nagy hazánkfia Deák Ferenc, miként szó se lehet arról, hogy az egyelőre állíttatni szándékolt 4 országos gazd. felsőbb intézet a felismert sürgető szükséget ily nagy terjedelmit 33*