Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-24 / 17. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utea szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden es. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. JÓAKARÓ FIGYELMEZTETÉS, A MAGYARHONI NYOLC PROT. EGYHÁZKERÜLET KORMÁNYTESTÜLETEIHEZ. Óh beh szerencsések, ha tulajdon hasznokat értik Földmivesink, a kik távolban harci viszálytól A legigazságosh java-földből könnyűden élnek! Virg. Georg. Minden jognak kötelesség felel meg, mely szabály megfordítva is áll. Ha hát egyh. kerületeink jogositvák, iskoláikat fejedelmi felügyelet alatt enmagok kormányozni: kötelességökben is áll azt ugy teljesítni, hogy azok a prot. egyházi szellemnek, hitsorsosink könnyebbségének, növendékink utóbbi javának, s a haza felvirágzásának lehetőleg megfeleljenek. Elébbi időkben egyh. kerületi főiskoláinkban csak papok, tanítók, némelyekben ügyvédek is képeztettek s tanulóink száma se volt nagy: de miután a volt jobbágyság felszabadult, — miután a volt tirbéri telkeknek %-nél kisebb részekre eldarabolása törvény által eltiltatott: mit tesz a több gyermekes kis gazda? Elküldi otthon fölösleges gyermekét közép tanodáinkba minden más kitűzött cél nélkül, hanem hogy tanuljon, hogy tudománya után élhessen majd meg, s gazdának otthon maradt testvére nyakán terhül ne legyen. Nagy részt ebben rejlik oka azonban különben örvendetes körülménynek, hogy tanodáinkban, mintegy tiz év óta szinte megkétszerezve van a tanulók száma. Ezek és pedig a szegényebbek is, iskolai jótéteményeink, ösztöndijaink, s lelkiismeretesen kezelt olcsó tápintézeteink mellett, szorosb fegyelmünk alatt, azon takarékossággal, melyre a szegénység régen megtanított már bennünket, minden fényűzést mellőzve, ki is tanulják ugyan iskoláinkat: de miután pályáikat végezték, — miután a kézi munkához kellő korukban, hozzá nem szoktak s a kézművesség terére lépniök már késő, papi s tanítói állomás pedig felének se jut, és az ügyvédség sem olyan életmód, mely a végetlenül megsokasultnak biztos kenyeret adjon, nem tudván hova fordulni és miből élni, a társadalomnak lesznek terhei. Ily körülméuyek közt elutasithatlan kötelessége minden prot. egyh. kerületnek papnöveldéjén, tanitóképezdéjén, s jog-academiáján — ha van — túl és kivül más kenyértudománynak is állítni tanszéket főiskolájában késedelem nélkül. De Mi legyen ez a tudomány, hanem ha a hajdani classicus bölcsek által is legtisztességesebb, szabad emberhez legíllöbb, legigazságosabb, s legháládatosb életmódnak jellemzett mezei gazdaság tudománya, mely ámbár országunk kiválólag földmivelésből él: mégis egy egész évezred óta se juthatott fel kellő terjedelemben egy nyilvános tanodaí magyar tanszékre, hanem népünk milliói kontárokul ütik, vétik földmivelésöket, s mikorra több káros kisérlet után abba némileg beletanultak, letűnnek a földi pályáról, hogy más tanulatlanoknak adjanak tért ? A tudomány alapjára fektetett okszerű gazdálkodás lehetőségét meghozták a tagosztályok, elkülönzések, és a feudális viszonyoknál fogva a földön feküdt régi terhek eltöröltetése; a miveltebb gazdaság hasznosságát biztosítják a naponként szaporodó vízi és vasúti közlekedések; IIOÍ pedig ugyanazon földön többet termeljüaJÉ ezelőtt, kényszerit bennünket a birtokraffpí 33