Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-04-10 / 15. szám

PROTESTÁNS LAI LAP, SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 írt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIHDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. A SOCINIANISMUS TANRENDSZERE. VI. Ennyit a tárgylagos megváltásról. Az egész elméleten jellemzőleg vonul keresztül azon törekvés, hogy az üdv kieszközlésének minden mozzanatában a hivők subiectiv munkássága kiemeltessék; de mégis a nélkül, hogy az egész váltságot csupán az üdvre törekvők alanyi tevékenységétől tenné függővé; sőt inkább mindenütt Krisztus isteni személyisége tekintetik egyetlen közvetítőül az üdv kieszközlésében. A váltság e fölmutatott elméletének megfelelőleg kellett szükségkép átalakulnia az „ü d v megszerzéséről" való tannak, vagy alanyi soterologiának is. A hit általi rnegigazulás fogalmát a fölebb ismertetett váltságtan szerint lehetetlen volt oly értelemben és jelentőségben venni, mint az a két nagy prot. egyház tanrendszerében van megállapítva, a hol a tárgylagos elégtétel képzetén alapul. Mindamellett a socinianusok is beszélnek „megigazító hitről." A hit, (s pedig az ó szövetségben az Istenbeni- s az új szövetségben a Krisztusbani- hit) szerintük is megigazít. De mily értelemben veszi a socinianismus a hitet? A fölebbiekben láttuk, hogy Krisztus az új szövetségben mindenütt úgy rajzoltatik, mint ki I^ten helyett a mi tanítónk és törvényadónk, a kit nekünk követnünk kell. Hogy pedig* kövessük, arra mindenek előtt szükséges, hogy benne hidjünk, azaz, nem csupán tanait tartsuk igazakul, hanem általa Istenben bízzunk, benne Istent kövessük. Ez az Isten iránti bizalom magában foglalja a Jézus által kijelentett isteni akarat iránt való buzgó engedelmességet, s ekkép ez egyszersmind a megigazító hit (Rakowi káté 8. 4-9). Innét a büntetés alóli megszabadulás tudatának és az igazi üdvösségnek az ember részéről lényeges feltétele a megjobbulás mint Jézusban való hit. Az embernek ily megjobbulás egyáltalán nem lehetetlen, mert van okossága, szabadsága, és ereje a jóra, valamint Isten is megadja neki az erkölcsi tökéletesedésére szükséges eszközöket. Ug}7

' látszik, ez eszközök közé azokat is oda számítják, a melyeket az orthodox egyház természetfeletti kegyeszközöknek tekint; csakhogy az idevonatkozó kifejezések nagyon ingatagok és határozatlanok, (a. rakowi kátéban is 870.) Az evangelium predikállásából meg lehet ugyan szerezni az örökélet reményét, de hogy az a lelkünkben mélyen meggyökerezzék, ahhoz szükséges, hogy az evangelium által eszközlött íme remény az Istenben helyzett bizalommal pecsételtessék meg szivünkben. Az örökéletnek a tanításban nyújtott reményéhez járul még, (mint a jobbulás eszköze) e bizalomnak Isten által való megpecsételése. Csakhogy közelebbről megtekintve, e „megpecsételés" alatt egyáltalában nem azt kell értenünk, a mi az orthodox tanrendszerben „obsignatio^-nak neveztetik, azaz, nem az isteni szellemnek az evangelium hirdetésén kívül való úgynevezett természetfeletti működését; hanem ez alatt, magának az evangéliumban közlött tanításnak bensőnk, —erkölcsi érzékünk által való befogadása és felhasználása értendő. A ki Istennek az örökélet felől adott külső biztosítását magába befogadja, és helyesen használja; az megszerzi és megtartja ezen benső bizonyosságot is. Ekkép a kegyelem működése a külről adott ígéreteknek és tanításoknak bensőnkben való megi 29