Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-03-27 / 13. szám

PROTESTÁNS LAP. SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Alipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HUtDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 njkr. A SOCINIANISMUS TANRENDSZERE. IV. Az eddig folmutatott alapelvekből önkényt következik, hogy az egész anthropologiában, és kölönösen az eredendő bűnről való tanban igen jelentékenyen eltér a sociniánismus tanrendszere a nagy prot. egyháztól. Általában e pontban a socinianusok a Pelagian-féle életnézethez hajlanak. Az egyes hitfelekezeteknek az ember eredeti mivoltáról való legeltérőbb alapfelfogásai mindnyájan az emberiség ősállapotának különféle föltevéséből indulnak ki; hasonlóul a socinianusok is. Csakhogy Ők nem képzelik oly felségesnek az első ember állapotát, mint azt az egyházi tanfogalom megállapitja. Ők is elfogadják, hogy a biblia szerint Isten az első embert ön képére teremtette; csakhogy az Isten képét nem a halhatatlanságban, nem a „iustitia originálisban helyezik, hanem (a VIII. zsolt. egybehasonlitva 1 Moz. 1. 26). tisztán exegeticai alapon igyekeznek kimutatni, hogy ez alatt nem lehet mást érteni, mint az állatok fölötti uraságot, és általában az embernek azon képességét, hogy az a földön Isten képviselője legyen. A teremtmények fölötti uraság értelmet és okosságot föltételez ugyan, de az isteni hasonlóság nem magában az értelemben, és okosságban áll, hanem az Istentől ezen tulajdonságok által nekünk ajándékozott uraságban. Innét az Istenhez való hasonlóságnak elveszthetlennek kell lennie, (s elveszthetlenségét Genesis 3, 6 és Jakab 3, 9-bŐl bizonyitják) valamint az ember testi halhatatlanságáról sem lehet szó. Az ember földből alakittatott, s ezért természeténél fogva halandó. A halhatatlanságra i Kor. 5, 11. nem ez a földi test, hanem valamely szellemi test tartozik- azonban mindamellett, hogy az ember természettel halandó, valamely különös isteni kegyelem által mégis megóvhatta volna magát a haláltól. Igaz ugyan, hogy a meghalás szükségszerűsége, a melynek ma már minr den ember alá van vetve, az Adám bűnének következménye , a melyet a tőle való származás folytán minden nemzedék örököl, de nem ugy, mintha az Ádám bűne '6> rajta kivül bárkinek is bűnül számíttatnék be, vagy hogy az ő bűnesetéből az egész emberi nemre terjedettt volna el a bűnre való hajlam, hanem csak annyiban, a mennyiben,, ha ama lehető eset be nem következett volna, az ember mentes maradhatott volna ama természeti kényszerűségtől. Különösen Rom. 5, 12-re helyez Socin nagy súlyt, a hol a davazoq alatt a testi halált érti. 0 tehát csak az ember phisicai mivoltát származtatja le az első szülőknek bűnök miatt nyert mivoltából, de nem erkölcsi állapotát. — A pelagianismushoz hasonlóul, ő is az ember erkölcsi természetének romlatlanságát akarja mindenképen megvédeni. Az ember jelenlegi állapotában is (a mely az első eredeti állapottól csak abban különbözik, hogy most az embernek halnia kell) képes a jóra, meg van szabadsága, és mindazon hajlamai s erői, a melyekkel az Isten eredetileg megteremtette. Az emberi természetnek minden romlottsága (ha hol van) egyedül a szabadakarattal való visszaélésből származik, az által, hogy az ember nem okosságát, hanem alsóbb érzéki vágyait követi. A bűnre való hajlandóság elenyészik az ujjá születés következtében. Az Adá 52