Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-12-13 / 50. szám

% kivonatosan annak érdekesebb pontjait, s hü maradván, a mennyire lehet, kitételeihez. Elnök úrnak a már két év óta kinevezett, de munkálkodni csak most kezdő bizottmány tagjai s minden jelenlevőkhöz intézett szíves üdvözlése után kitűzvén feladatát a gyűlés, — jelesül a népiskolai szervezet" életbeléptetése, a szorgalmas iskoláztatás előmozdítása, a tanítók szellemi emelkedhetése és sok helyt szomorú állapota javítása, s általában a népnevelés felvirágoztatásának minden ide vágó intézkedések megtételével eszközlését, — e feladat megoldásához képest, hogy magát tájékozhassa, kiindulási pontul az egy. tanügyi bizottmánynak Miskolcon kelt jegyzőkönyvi határozatait vevé fel, melynek folyamán azon kérdésre : életbe van-e léptetve a népiskolai szervezet ? elnök úrnak mint esperesnek, a jelenlevő körlelkészeknek s tanítóknak lélekismeretes tudósítása alapján kijelenti a gyűlés, hogy egyházmegyénk iskolái még általában messze állanak ama színvonaltól, melyet a népiskolai szervezet kijelölt; pedig az egyházközségi iskolai felügyelőség mindenütt felállítva, 12 körben ugyanannyi körlelkész kinevezve, a tanügyi bizottmány megalakulva stb. Tájékozván magát ekkép a gyűlés, önkint előtérbe tolták magukat az iskolák előmenetelének útjában álló akadályok, mik közt legfőbbnek ismertetvén fel a tanítók képzetlensége s tanmódszerbeni járatlansága, ennek elhárítására : 1. A miskolci gyűlés 23 sz. határozata értelmében a tanítók kötelességévé tétetett minden iskolai körben évnegyedenkint egyszer a körlelkészek által a célból kijelölendő iskolákban ossz ej ö ni, hogy ott legtöbb gondjukat az uj tanmódszer gyakorlatbani alkalmazásának elsajátítására s gyakorlati önképzésükre fordítsák. A főt. egyházkerület pedig egész tisztelettel de egyszersmind az ügy horderejéhez mért komoly határozottsággal felkérendő, hogy lendületet adandó a népnevelésnek, melyről világ Isten előtt felelős, tartsa mulaszthatlan erkölcsi kötelességének egy célszerű tanítóképezde felállítását munkába venni, annak helyéül egyh. megyénk által Csurgó, mint vasuthozi közelsége, falusias egyszerűsége s földmivelésre igen alkalmas földje által egész egyh. kerületünkben legalkalmasbb helyiség ajánltatván fel. 2. A miskolci gy. jkönyve 24. határozata értelmében óhajtását nyilvánítja a gyűlés, hogy az ismétlő iskolákra minél nagyobb gond fordittassék. 3. Akadályul ismertetvén fel a lelkészeknek mint közvetlen helyi felügyelőknek a felügyelésbeni hanyagsága is: lélekismereti fontos kötelességük teljesítésére s a népiskolák havonkint legalább kétszer meglátogatására felhívandók. 4. Némely tanítóknak hivatalbani hanyagsága megorvoslására mulaszthatlan kötelességükké tétetik a tanítói köröknek a hanyag tanítók serkentése s intése, és sikeretleaség esetében az egyházmegyére való jelenté s t é t e 1. 5. A vezérkönyvek megszerzése a tanítóknak, az iskólák taneszközökkel fölszerelése pedig az egyházaknak tétetett mielébb teljesítendő kötelességévé. 6. A gyülekezetek részéről jövő akadályok közt a hanyag iskoláztatás vonta magára a bizottmány figyelmét, erre nézve: komoly intéssel utasitandók az egyházak s ezek által a szülök, szorgalmas iskoláztatásra, annyival is inkább, mivel az iskola kötelezettségüknek eleget nem tett s igy a vallástudományban is még elég ismeretet nem szerzett gyermekek urasztalához mindaddig nem bocsáthatók, mig a hat éves tanfolyam vallásra tartozó tanulmányait el nem végzik, ebből önkint folyván, hogy mint úrvacs órával nem élhetök annak idejében házassági esküt sem tehetnek le. 7. A tanítók csekély dijazása is fontos szerepet játszván a népnevelés akadályozásában, oda kell törekedni, hogy a legcsekélyebb tanítói dijak is legalább 300 frtra kipótoltassanak. 8. A körlelkészek az iskolák életének szinte fontos tényezői lévén, lélekismeretesb eljárásra s évenkint egyszer ertekezlet tartására hivatnak fel. 9. Végre határozatba ment, hogy a bizottmányba minden iskolakörböl egy-egy tanitó kineveztessék. Eddig a jkönyv : szabadjon most már saját megjegyzéseimet is eszmecserélés szempontjából, mivel a bizottmányi gyűlésben részt nem vehettem, közölhetni. 1. Hogy miért csak két év múlva megalakulása után kezdé működését a bizottmány, okát nem fürkészem, valamint a jkönyv ily késő közlését sem; de azt el nem hallgathatom, hogy ily lassú mozgás sem mozdítja elő a népnevelés haladását; haladni pedig kell folytonosan, megakadás nélkül; mert a nevelésben hézagnak vagy megállapodásnak lenni épen ugy nem szabad, mint ugrásnak, itt mind a kettő halál, erkölcsi halál. 2. Ismételve ki kell jelentenem, hogy csak eszmecsere a czélja észrevételeimnek, nem pedig a jkönyv bírálata, melynek sok szép eszméi előtt meghajlok, ámbár a sok szép mellett egy kissé több specilicum s practicumot is szerettem volna; de vannak tapasztalati meggyőződéseim is, miknek közlése, ugy hiszem segitendi a jkönyv határozatainak végrehajtását: ezért senkinek sem szolgálhat derogamenére, ha azokat csakugyan közlöm. Ilyen az is, hogy a jkönyv 1. sz. alatt meghatározott évnegyedenkinti összejövetel csak akkor fog ohajtott sikert teremni, ha valódi iskolájává válikaz a neveléstani elméleti ismeretek beszerzésének. Mert mindenütt inkább mehet a praxis elmélet nélkül, csak az embernevelés nem. Emberneveléshez nevelt ember kell, a szó teljes értelmében; szellemi foglalkozáshoz szellemileg kiképzett, szellemi eszközökkel fölszerelt munkás. Elméleti neveléstani ismeretek hiányának gyászos következménye a szülék és ezek helyetteseinek, számtalan tanítóknak képtelen s alkalmatlan volta az embernevelésre. Vajon segit-e e hiányon az az összejövetel minden tudományos alapos előkészület nélkül ? Ámde segíteni kell, segíteni mulhatlan szükség addig is, mig tanitóképezdékre tehetünk szert, sőt segíteni kell ezeknek létezése esetében is; mert