Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1863-11-22 / 47. szám
A hollandi reformált egyházban, a lelkészválasztás hármas, még pedig kétképen hármas. először azért, mert három egymást követő Űrnapján, valóban három választás történik, melynek azonban két elseje, szorosan szólva, csak kijelölés. másodszor azért, mert a megürült lelkészi állomásra, nem egy, hanem mindenkor három lelkész választatik. Miképen? Körülményesen elfogom beszélni azt is, azon édes reményben, hogy a kegyes olvasó figyelme ez ideig ki nem fáradt, az idegen és ismeretlen dolgok olvasásában. Minden egyháznak s lelkészségnek van tanácsadója, (Consulent) állandóan egy a helybeli vagy szomszéd lelkészek közül. Segédlelkészek nincsenek, hanem a lelkész betegsége vagy távolléte alatt a segédlelkész kötelességét a tanácsadó végzi. Az elaggott s megerőtlenült lelkészek, egész vagy fél fizetéssel nyugalomba lépnek. A lelkészjelöltek, a szigorú vizsgák letétele után is az akadémia tagjai maradnak s oktatásokat hallgatni kötelesek mindaddig, mig lelkészségre meg nem,hivatnak. Es legyen szabad közbevetőleg megemlíteni, hogy azon ismétlésnek kimondhatlan előnyei vannak, mert minden egyes ifjún meglátszik ama közmondat igazsága, mi szerint: ismétlés a tudományosság anyja, (repetitioest mater studiorum.) A választó gyűlésben a tanácsadó elnököl, ki a választási napokat szószékből előlegesen kihirdeti. Első napon, mindenek előtt a választók névjegyzéke úgy, mint az egyháztanács beadja, föl— olvastatik és a történhető fölszólaralások után kiegészíttetik. Választó minden, ki egyházi adót fizet: de a ki ezen tartozásának eleget nem teszen, választói jogával nem élhet mindaddig, mig az adósságot be nem fizeti. NŐk azonban szavazati képességgel nem birnak, miután a jó hollandiak szigorúan ragaszkodnak amaz apostoli intéshez: a ti asszonyaitok a gyülekezetben hallgassanak. Mindenki személyesen szavaz, a távollévők szavazási jogukat másra nem ruházhatják. Az első és második választáskor, általános többség nem szükséges, és a szavazás nyilván, élőszóval történik. Minden választónak joga van azon egyént ajánlani, kihez legtöbb bizalommal viseltetik, s annak jeles érdemeit rövid szavakkal fölemlíteni és magasztalni, de a mások által ajánlottat kissebbiteni s gyalázni büntetés alatt, tilos. Megtörténvén az első szavazás, a többséget nyert 12 egyénnek, mint a lelkészségre kijelöl— teknek, nevei kihirdettetnek. Ha a szavazatok egyenlők, a sors határoz, és gyakran megtörténik, hogy valaki egyetlen egy szóval is a kijelöltek közzé jut. A második választási napon, kiki élőszóval kijelenti, hogy a 12 jelölt közül, kit választ és a szavazatok az egyháztanács által számba vétetvén, a legtöbb szavazatot nyert 6 egyén, a végső választásra kitüzetik. A harmadik választáskor, mindenki szabadon arra adja szavazatát a 6 jelölt közül, kit lelkészül megnyerni leginkább óhajt, de már ekkor titkosan és Írásban. Es minthogy ezen utolsó választásnál, az általános többség határoz: a szavazás mindaddig tart, mig egymás után hárman általános többséget nem nyernek. A választottak nevei, azon rendben, melyben elválasztattak, a jegyzőkönyvvel együtt, a vallásügyi ministeriumhoz fölterjesztetnek, mely ha sem a választás menete, sem az elválasztottak ellen kifogása nincsen, a választást megerősíti s az egyházat legrövidebb idő alatt utasítja, hogy az elválasztottakat egymás után renddel hívja meg. A melyik a hivást elfogadja, az lesz az egyház lelkésze; ha pedig egyik sem fogadná el, új választás rendeltetik. Uj választást kell rendelni akkor is, ha a vizsgálatból kitűnik, hogy a választás kellő rendben nem ment. A ministerium azonban, nem csak egyszerű tudomásul veszi a választást, hanem fölügyeleti jogával is él ott, hol annak szükségét látj a, a fölterjesztett három egyént ugyanis sorozza, az az érdemekhez képest 1-ső, 2-dik vagy 3-dik helyre teszi, s ugy rendeli el a meghívást, még pedig a