Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-22 / 47. szám

nélkül, hogy ezen tettének okát adni tartoznék másnak, mint a mellőzöttnek, s ennek is saját kívánatára. Ezen beavatkozását a vallásügyi ministeriumnak, alig fogja valaki sérelmesnek mondani ott, hol az egyedül reformált hitrokonokból áll, hol az állam nem csak felügyeleti jogot, hanem kegyúri jótékonyságot is gyakorol az egyház fölött. Az állam gondoskodik ugyanis, mind a rendszeresített lelkészi fizetés pótlásáról ott, hol az egyháztól ki nem telik, mind pedig a nyugdíjazásokról. Azonban, fölötte ritkán fordul elő eset, hogy a ministerium a fölterjesztett névsorozatot megváltoztassa, de az attóli méltó félelem, leghatályosabb óvszernek bizonyult mind eddig a választás körüli minden nemű visszaélések eltávoztatására. Ezen eljárás kissé hosszadalmasnak tűnik föl tán némelyekelőtt, de kicsoda nem látja, hogy a lelkészválasztás, oly lélekben járó dolog, melyért néhány hetet örömmel lehet áldozni. Én immár teljesen megvagy ok győződve, miképen ha ezen választási rendszer magyarhoni reformált egyházunkba, a viszonyokhoz idomitva behozatnék, az által mind az egyházak virágzása , mind a lelkészek szellemi, erkölcsi és anyagi jóléte hatalmasan előmozdittatnék. Ezek előrebocsátása után, tekintve egyházunk viszonyait, a lelkészválasztás körül, ezen eljárást bátorkodom indítványozni. Ír Mondassék ki a lelkészválasztásnak általános, és igy térhez nem kötött szabadsága. 2. Az egyházak, jövedelem s más körülmények tekintetbe vételével, soroztassanak legalább két osztályba egyházkerületenkint vagy megyénként. 3. A kisebb egyházak választhatnak lelkészt a- káplánok közzül is. 4. A nagyobb egyházaknak, a rendes lelkészek közt van szabad választása. 5. A lelkészi hivatal ürességbe jővén, a választás legfeljebb egy hónap alatt eszközöltessék, ugy azonban, hogy a halálozási s kegyi év jótéteményeitől az illetők meg ne fosztassanak. 6. A választás mindig két, esperesileg kiküldött biztos jelenlétében történjék, egyik a papi, másik a világi rendből. 7. A választás fokozatos legyen ugy, hogy elébb a kijelölésre nyilván, s utóbb a választásra titkon történjék a szavazás. 8. Három lelkész választassék okvetlenül egy helyre. 9. Az elválasztottak nevei azon rendben, mint a választási szekrényből kijöttek, az egyházmegye eleibe terjesztendők. 10. Az esperes, segédgondnok, és tanácsbirák, miután hittel szolgálnak, Ítélnek elébb a választási eljárás fölött, aztán ha szükségesnek látják, legjobb lelkiismeretök szerint sorozzák az elválasztottakat. 11. Az egyházak végre egymás után renddel hívják meg őket, s az lesz az egyház lelkésze, ki a meghívást elfogadja. 12. Ha a meghívást egyik sem fogadja el, uj háromszoros választás tartatik. / Es most bezárom a folyam forrását, miután azt hiszem, hogy egyházi életünk egyik kopár mezejét eléggé megáztattam. En ugyan öregebb vagyok már, hogy sem ne lássam, miképen nézeteimben könynyen hibázhatok: mindaz által nem vetem el minden reményemet, hogy a jövendő egyházi törvényhozás azokat némi figyelemre méltatandja, annál inkább, mert értekezésemben nem annyira elméleti mint gyakorlati és tapasztalati szempontból indultam ki. Közelebb a tudós szerkesztő s kegyes olvasók engedelmével az egyetemes egyházi közpénztárról. Kassa, 1863. sept. 3. i Dr. Ferenczy József, mk. A BIBLIA. (Tholuck után.) (Folytatás.) IX. A magyar bibliafordítások általában. (B. M.) Alig van hazai irodalmunk mezején egy-egy pont, mely inkább volna tiszteletébreszto emlékekkel rakva, mint a bibliafordítás. — A tizennegyedik század elejéről fenmaradt bécsi és müncheni codexbeli fordítások után nagy sorozatát mutathatjuk fel a külömböző bibliamagyaritásoknak és számos jeleseink részint mint uj tolmácsolások szerzői, részint mint a szerzett fordítások kiigazitói komoly