Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-11-01 / 44. szám

Mily szép! . . a mig- régen jó magyar szíveket Választa egymástól konok vallásviszály : Most az egyetértés s testvéri szeretet Tüze lobog a hon s vallás oltárinál! . . A templom fölszentelése oct. 11-én történt. Helybeli és vidéki hívek oly nagy számmal jelentek meg, hogy a szent ház felerészben sem fogadhatá be őket. A felavatással, föf. H a u b n e r superintendens urunk, nagytiszt. A ndorka János iharos-berényi lelkész urat, néhány héttel ezelőtt választott derék esperesünket bízta meg, kinek legelső hivatalos teendője épen e templomszentelés vala. Ékes és mégis népszerű szavakkal mondta el, hogy mi jelentése van a protestáns templomszentelésnek, mely — úgymond— nem valamely titokszerü cselekvény, hanem ünnepélyes kinyilvánítása annak, hogy az Istennek emelt hajlék szolgáljon az öt illető tisztelet helyéül,— ne álljon az világi célra, hanem mennyeire!.. Utána R e n n e r Endre szentkirályi lelkész lépett a szószékre s találóan felelt meg ama feltett kérdésére : miért örül a gyülekezet uj templomának ? Ezután következett e sorok irója, ki egy ez alkalomra irt költeményét olvasá el. Végre Szalóky Elek surdi lelkész űr az Urvacsoráját szolgáltatta ki. Az ünnepély után következett a gyülekezet által rendezett díszebéd, melynél lelkes felköszöntések mondattak a pathi buzgó hívekre, a gyülekezet fáradatlan gondnokaira : Bertók Péterre, és A n t a 1 i c s Józsefre, s a föntebb nevezett nagylelkű adakozókra. Igy ünnepelte meg Path a napot, melynek jövetelét oly rég, oly vágyva várta. . . Szent meggyőződésem, hogy e kis leánygyülekezet, mely nyolcezer ujforintot tudott áldozni templomára, rövid évek múlva képes lesz újra ily összeget kiállítani rendes lelkészi állomás alapítására. Meg is érdemli e kis nyáj, hogy ne csak hosszabb időszakonként, hanem mindennap lássa lelkipásztorát! . . Te pedig templom : Állj hát hatalmasan , és törje meg falad A messze századok vészes viharait, Hirdesse a szélvész , mely rajtad áthalad , Hogy mint e szent templom ... oly erős itt a hit! Vése, october 15. 1863. Horváth Sándor. RÉSZLETES GYŰLÉS AZ UDVARHELYI EV. REF. EGYHÁZMEGYÉBEN. Jelen év, sept. 23-kán kétszeresen nevezetes nap az udvarhelyi ev. ref. egyházmegyében. E napon ünnepié agyagfalvi lelkész,- t. Deke János úr, papságának, és házasságának 50 éves jubileumát, és a t. papság is ekkor ujjitá székbiráit. Most is, mint mindenkor, istenitisztelettel nyilt meg a gyűlés, szent beszédet tartván I. Tim, I, 12 versből az ünnepelt lelkész úr. Az 50 éves papot, azon szószékben látni most is, melyből 46 év óta hirdette az úr szt. igéjit, érzékenyen megható jelenet volt, és még érzékenyebbé tette a t. lelkész urnák szívből emelkedett hálája a jó Istenhez, ki 50 éves házasságát atyai szárnyaival fedezve gyásztól meg óvta. Az ilyen ünnep valamint a lelkésznek jó bizonyítvány, ugy egyházának is érdem, mindkettőnek pedig méltó dicsekedés az Úrban, ki erősekké tette őket a szeretetben. Vesékig hatólag kérdezte lelkészt és egyházát melegen üdvözlő néhány szavaiban nagy tiszteletű esperes úr „Vájjon e szép szerencse közülünk hánynak jut osztály részű 1." És az egyházmegyéből jelen volt 46 lelkész Istenben bízó leiekkel sohajtá „1 e -gyen meg az Ur szent akarata!" Isteni tisztelet végeztével fögondnok mlgos Gyárfás Domokos úr jelenlétében megnyitotta t. esperes úr az e végre kijelölt helyen a gyűlést, tárgyul tűzvén, az Úrnap körüli gyűlés jegyzökönyvének fölolvastatása után a székujitást. Mely is — ámbár egy erőtlen szózat az egész gyűlés nagy visszatetszésére indítványozta, hogy a házasságra nézve tiltott vérségi fokok rekesztessenek ki a választásból, — igen szép atyafisággal keresztül ment, meg választatván : Közügy igazgatónak: t. Kölönte József, a t. jegyző űr sogor társa. Székbiráknak: t. Zágoni Mózes t. esperes úr veje, t. if. Karácson Mózes t. jegyző úr fia, t. Kis Sámuel t. jegyző úr veje, t. Kovács István, t. Kovács Mózes első unokák, t. Ben ke János, t. Görög József, t. Szabó Sámuel, t. Demeter Lajos, t. Kelemen János és t. Kovács Sándor lelkész urak. A szék ujjitással be záródván a délelőtti ülés, öreg t. gazda asszonyunk csinos ízletes ebédivei jelét adta jó gazda asszonyságának. Isten áldja érette!! A mltgos föegyház-tanács 1861-ba meghatározta, hogy apa fiával, testvér testvérrel egyszerre presbyterek nem lehetnek és ennek következtében nincsenek is. Vájjon, ha megtudják az egyházmegye világi tagjai ezen választás eredményit, mit gondolhatnak. A presbyterium nem törvényszék, és ök mégis megvannak szorítva a választásban, és nagyon helyesen is. A papszék fórum, még pedig az egyházi szolgák létele, a váló peresek sorsa, és az egyházak anyagi, és szellemi ügyeik felett ítélő fórum, s hogy itt a papok vérsége kiváltságolva legyen az emberi erőtlenségek alól, azt senki sem hiszi, sőt meglehet győződve mindenki, hogy ez ellen, ha a t. papszék ügyvédei t. esperes, és jegyző urak fiai és nejei nem lennének, a válóperesek ki fognának, és az egyházmegye világi tagjai, ha tért nyerhetnek, roszszalanák is, tudván azt, hogy a Heródes és Pilátus közti béke-pohár fel csilloghat a papi vérek közt is. B o n d v á r i. A NT. BÉKÉS-BÁNÁTI REF. EGYHÁZMEGYE okt. hó 6, 7 és 8-dik napjain tartotta őszi közgyűlését. E gyűlésről akarok rövid tudósítást irni, ha ugyan sikerülend gyönge tollammal hűn adni vissza azon hatást, mit reánk ama gyűlés folyama tett. Édes örömmel várt segédgondnokunk ns. L ó n y a y Menyhért úr megérkezte után azonnal az Istenházába mentünk, hogy szent lelket kérjünk tanácskozásunkra; szeg-'