Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-10-25 / 43. szám

mellett, feloldozásért hozzánk nem folyamodik, melyet ha tenni elmulasztana s ez idő alatt hallomása lenne, nem zárjuk ugyan ki holttestét a köztemetöböl, de a bevett szertartás nélkül lészen eltemetendő. Isten szent lelke ébreszsze öt fel a bűnnek álmából, s vezérelje igaz megtérésre, hogy megtartassák az ő lelke az Ur Jézusnak ama napján. 1 Kor. 5, 5. Ezután a legközelebbi vasárnapon a szószékből kihirdetendő, hogy NN. a gyülekezet tagjai sorából kitiltatott, ennél fogva senki se tekintse öt többé gyülekezeti tagnak. — Ha ily kirekesztett állapotában netalán más helyre kivánna költözni: kiadandó keresztlevelében vagy másnemű bizonyítványában jegyeztessék meg, hogy ö ki van rekesztve az nn.-i gyülekezetből. Ha pedig magába térvén, kivánna feloldoztatni: a közgyűlés tartasson vele bűnbánatot, s ennek kiállása és a megjobbulás kétségtelen jelei után a közgyűlés szeretettel fogadja öt vissza, olyan formán mint a presbyterium az eltiltottat, — a gyülekezet előtt is pedig hirdettesse ki, hogy NN. atyafi „meghall vala és megelevenedett, elveszett vala és megtaláltatott" ennélfogva ismét gyülekezeti tagnak tekintendő. A kirekesztés esetei tudomás végett az esperességhez fölterjesztendők. §. 33. Az egyházmegyei törvényszék hatáskör e.*) Kiterjed az egyházmegyében szolgáló lelkészékre, ekklézsiai gondnokokra, presbyterekre, s a hivataltóli elmozdítás eseténél a tanítókra. §. 34. A lelkész fegyelmezése. Egyházi fegyelem alá esik a lelkész : ha szent hivatala bármely ágában hanyagnak tapasztaltatik — ha más igét hirdpt, mint a melynek hirdetésére esküt tön, mely törvény azonban nem zárja ki, liogy irodalom terén s a tanácskozás asztalánál, a tévedhetett emberek által irt symbolicus könyvektől eltérő nézeteket büntetlenül ne nyilváníthasson ; — ha a megállapított s bevett szertartásokon önfejüleg lényeges változtatásokat tesz! — ha a neki alárendelt káplán és tanítók tanításaira s erkölcsi magaviseletére fel nein ügyel: — ha törvényes egyházi felsöbbsége iránt engedetlenséget tanűsit; — ha társalgásában a kellő komolyságot s illendőséget szemei előtt nem tartja; — ha öltözékében s magaviseletében világias; — ha foglalkozásai a lelkészi hivatallal össze nem egyeztethetők ; — ha erkölcstelenséggel bélyegzi magát; — ha neje s gyermekei magaviseletével nem gondol stb. *) A következőkben önként mellőzöm a bővebb részletezést, miután egyházmegyei s kerületi törvényszékeink számára nem épen égető szükség törvényt alkotni, mint a mely törvényszékek — a fennálló szabályok szerint — jelenleg is működnek; — de különben is legelső s legfőbb dolognak tartom a presbyteriumok egyházfegyelmi működésének kerekeit hozni mozgásba. F ö r d ö s. §.35. Az ekklézsiai gondnok s a presbyterekfegyelmezése. Egyházi fegyelem alá esik a gondnok s a presbyter: ha a közönséges isteni tiszteleteket nem látogatja, — ha a presbyteri gyűlésekbe nem jár, — ha a kiküldetéseket s megbízatásokat híven nem teljesiti, — ha az egyházi szabályok s közerkölcsiség ellen vétőket keresztyéni szeretettel meg nem inti, s szükség esetében a presbyteriumnak be nem jelenti, — ha vagy maga vagy családja hitetlen, erkölcstelen, — ha versengő és izgága természetű, — ha törvényes egyházi felsöbbségének nem engedelmeskedik, — ha a rábizottakról kellő időben nem számol, — ha az ekklézsia jövedelmeit csonkítja, maga hasznára fordítja, az ekklézsia vagyonát, épületeit pusztulni engedi; — ha a nevelésügygyel s a gyermekek iskoláztatásával nem gondol stb. 36. A káplánok és tanítók fegyelmezése. A káplánok és tanítók — hacsak presbytereknek el nem választatnak — presbyterium fegyelmi hatásköre alá tartoznak ugyan, — de csak addig, mig a hivatalbóli elmozdítás szüksége be nem áll. Az elmozdítást kérje a presbyterium az egyh.megyei törvényszéknél, ha a káplán, vagy tanitó, hivatalában hanyag, felsőbbjei iránt engedetlen , külviseletében illemet sértő , erkölcsében megbélyegzett. « §. 37. Az egyházi fegyelem gyakorlásának módja az egyházmegyei törvényszéknél. A meg dorgálás ekképen megy véghez : Az esperes a szabályszerű látogatás alkalmával, négy szemközt, testvéri szeretettel szemére veti az illetőnek hibáját, s ha ez nem használna, ismétli azt az egyh.megyei segédgondnok és jegyző jelenlétében, bizonyos kijelölendő helyen, a hol a vétkes megjelenni tartozik. Ha vagy meg nem jelenne, vagy ax ismételt dorgálásnak sem lenne sikere : akkor az egyházmegyei törvényszék elébe állitalik s annak színe előtt dorgáltatik meg. Ha az ily rnegintések sikeretlenek lennének, vagy ha a vétség nagyságához képest már a inegdorgálás előtt eltiltásra volna szükség: az egyházmegyei törvényszék felfüggeszti a vétkest bizonyos időre a hivatalviseléstői, vagy végképen elmozdítja az azon gyülekezetben sőt az egyházmegyében való hivataloskodástól s azontúl az illető — mint már többé nem hivatalnok — a presbyterium fegyelmezése alá esik. — Megjobbulás esetében, a felfüggesztett ismét visszahelyeztetik, a végképen elmozdított ismét választhatónak nyilvánitatik. Ez eljárás jegyzőkönyvileg történik, mely jegyzőkönyv az egyházmegyében köröztetendő. A felebbezésnek hely adatik, mely esetben az ügy az egyházkerületi törvényszékhez tétetik át. F ö r d ö s Lajos. (Folyt, kör.)