Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1863 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1863-10-25 / 43. szám

dorgálás nem használna : akkor a presbyterium hivatja meg s állitja a gyűlés eleibe, s a gyűlés elnöke ily formán szól hozzá1

"'); „Testvér ! Te ez s ez bűnben iélekzel, mely által botránkoztatod a hívőket, ártasz magadnak (stb. stb.) 1 Testvéri szeretettel kértünk, intettünk téged, megbizottaink által, de a mi szívünk nagy fájdalmára, nem tapasztaltuk annak sen mi sikeréi. Mostan annakokáérl imé ide a gyülekezet képviselői elébe állíttattál, mi kérünk téged, testvéri szeretettel, a Jézus Krisztus nevében bánd meg a te cselekedetedet, hozd helyre a mennyire lehet stb. stb. Fogadd meg a mi szónkat! stb. ,,Mostan pedig eredj el, és többé ne vétkezzél!" — Midőn a presbyterium szükségesnek látja : csatoljon e megdorgáláshoz — a megdorgált jelenlétében s érette — buzgó könyörgést is, kérvén Istentől, hogy adja szent lelkét az eltéveJyedettnek stb. — Sőt lehetnek esetek, midőn a gyülekezettel együtt kell a bűnösért — neve elhallgatásával — könyörögni, mert ha a testi betegekért szükséges és helyes a könyörgés : mennyivel inkább megkívánja a hívektől a testvéri szeretet, hogy az erkölcsi betegek gyógyulásáért Istenhez fohászkodjanak. — Ha a megdorgálásnak nem lenne kellő sikere: következik az eltiltás egyházi hivatalok s szolgálatok viselésétől, egyházi joggyakorlattól, úrvacsorától. Az esethez s körülményhez képest tudni fogja a presbyterium, mikor melyiket alkalmazza, p. o. az oly násznagyot, ki a lakodalmakban rendesen a botrányig leszokta magát inni, eltiltja a násznagyságtól, funeratorságtól, — az oly szülét, ki saját gyermekeivel sem gondol, eltilja a komaságtól stb. A ki csalásban utoléretett: eltiltja az egyházfiságtól, gondnokságtól, presbyterségtől. — De a ki az Úr asztalától el van tiltva: az már épen ezért egyházi hivatalra s szolgálatra sem alkalmazható, a jogok gyakorlásában sem vehet részt. Az eltiltás ekképen megy véghez: A presbyteri gyűlés elébe állíttatván a vétkes: ilyen formán szól hozzá az elnök: „Testvér! te magad tudod, miként kértünk, intettünk téged, hogy ez s ez vétkeddel, ilyen s ilyen botrányos magadviseletével hagyj fel, — de te nem fogadtad meg a mi szavunkat stb. Ezzel érdemetlenné tetted magadat arra, hogy velünk tovább is abban a testvéri közösségben légy, a melyben eddig voltál. A mi Urunk Jézus Krisztus rendelése szerint tehát e mai naptól kezdve ugy tekintünk téged mint valamely pogányt vagy fukart annyiban, a mennyiben eltiltunk téged ettől s ettől, ennyi s ennyi ideig, mely idő alatt várjuk megjobbulásodat, melynek ha kétségtelen jeleit tapasztalandjuk, nem fogunk késni a feloldozással, ellenkező esetben pedig kénytelenek leszünk téged a gyülekezet közgyűlése előtt ugy mutatni föl, mint jobbulni egyáltalában nem akarót, s mint méltatlant arra, hogy a gyülekezet tagjai közé számláltassál. — Megjobbulásod kétségtelen jeleiül fogjuk pedig tekinteni, ha azt a bűnt, melyben lélek zel, elhagyod, az azzal ellenkező erényeket híven gyakorlod, a nyilvános isteni tiszteletekben buzgó részt veszesfc, Isten igéjét figyelmetesen hallgatod, beve*) A beszédek itt csak pro forma említtetnek, a liturgiában levén helyök. szed, követed, s igaz töredelmességgel, igaz bánattal bizo nyitod, hogy te a mi testvéri közösségünkbe ismét visszajönni szíved szerint kívánkozol. Melyre hogy a nagy ke_ gyelmü Isten téged rásegéljen : szívünk szerint jertek fohászkodjunk ekképen: (stb.). — Mostan eredj el és cselekedjed, a melyek a te békeségedre valók. Ha az ekképen eltiltott testvér, megjobbulásának kétségtelen jeleit adja: ismét a presbyteri gyűlés elébe lesz állítandó, hol ilyen formán szóljon hozzá az elnök: „Szívünk örömével köszöntünk téged, kedves testvérünk, ki megjobbulásod jeleit adván, a szentek egyességébe visszatérni szíved szerint kívánkozol. Jer azért, tégy fogadást, hogy ezután az ily bűntől s más — a gyülekezetet botránkoztató bűnöktől — magadat megoltalmazod stb. — Ezen te fogadásiételed után immár, mi is feloldunk téged a reád szabott fenyíték alól, és ismét szabadságot adunk annak a mitől eltiltattál, gyakorlására (Urasztalához való járulásra stb.). Az Úr adjon neked erőt s kegyelmet, hogy megóvhassd magadat stb." Mind az eltiltási mind a feloldozási eseteket a presbyterium a gyülekezeti közgyűlésnek tudomására juttatni köteles. Ha a presbyterium hívására a vétkes megjelenni vonakodnék: a közgyűlésnek bejelentendő. Az egyházbóli teljes kirekesztés joga a gyülekezeti közgyűlést illeti,—ily kirekesztést a presbyterium csak indítványoz. §. 33. A gyülekezeti közgyűlés egyházfegyelmi hatásköre. Kiterjed mind azon egyénekre és vétkekre, a kiknél s a melyekre nézve a presbyterium eljárása sikertelen vala. A presbyterium indítványára a közgyűlés — mely áll a presbyterium elnökei s tagjaiból és a gyülekezet teherviselő férfi tagjaiból — teljes kirekesztéssel fényit. §. 34. A teljes kirekesztés gyakori ásának módja. A presbyterium előterjesztvén eddigi eljárásának sikertelenségét: indítványozza a bűnösnek teljes kirekesztetését a gyülekezetből. Ekkor a közgyűlési tagok titkos szavazatával döntetik el, vájjon az érdeklett egyénre nézve, van-e kirekesztésnek helye vagy nincs. Ha nincs : akkor a presbyterium ujabb fegyelmezése alá visszaadatik; — ha pedig van : akkor a kirekesztés következőleg hajtatik végre. Az elnök ilyen formán szól: „Ez a közgyűlés NN-t — mint bűnében megátalkodottat, mind addig mig abban megmarad — érdemetlennek tartja arra, hogy ezen nn-i keresztyén reformált gyülekezetnek tagja legyen, ennélfogva e gyülekezet tagjai sorából ezennel kitörli, és olyannak tartja mint a pogányt vagy fukart. Feljöhet ugyan az Isten házába s hallgathatja az igét, de a hívok között helyet nem foglalhat, az Úr asztalához nern járulhat, semmi tisztességre s szolgálattételre gyülekezetünkben nem alkalmaztathatik, mind addig mig szívbeli törődéssel bűnét meg nem siratja s el nem hagyja, s igaz bünb ánaltartás